Biztonságpolitikai kockázatot jelent-e a feszültségek felhangosításával mozgósító AUR?
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) temetőincidensei és gyűlöletkeltései feszültségkeltést szolgálnak, ezért egy esetleges etnikai konfliktus kialakulása attól függ, hogy mekkora tömegeket sikerül megtévesztenie és mozgósítania az AUR-nak, s milyen mértékben fajulnak tettlegességig az események – véli Kozma Klementina biztonságpolitikai szakértő. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint a nemzetközi sajtóban nem vált láthatóvá az erdélyi magyarság ellen elkövetett román szélsőséges cselekmények sorozata.
Mután az AUR főszerepet játszott az úzvölgyi katonatemető meggyalázásában, s a párt rendszeresen provokatív megmozdulásokat szervez erdélyi, székelyföldi magyarlakta vidékeken, képviselői pedig soviniszta megnyilvánulásokkal zavarják meg az RMDSZ parlamenti tevékenységét, azt kérdeztük a biztonságpolitikai elemzőtől, hogy fennállhat-e az etnikai konfliktus kialakulásának veszélye az AUR további erősödésével? Kozma Klementina elmondta, noha önmagában a szélsőséges nacionalista hangvétel nem nevezhető újkeletűnek Romániában, az AUR példátlan módon nyúlt a tettlegesség eszközéhez.
„Az úzvölgyi temetőincidenssel, a provokatív tüntetésekkel Székelyföld több településén és a gyűlöletkeltő beszédeikkel a teljes magyar nemzet számára kívánnak üzenni és egyben provokálni az erdélyi magyarságot. A magyarság puszta léte, hagyatéka és nyomai is irritáló faktorokká gerjedtek a szélsőségesek számára. A gyűlöletkeltést, mint eszközt megalakulásának pillanatától saját népszerűségének növelésére használja a párt. Ehhez kiváló táptalajt kínál az évtizedes téves, sokszor hiányos, szándékos vagy szándékolatlan történelmi ferdítések tömkelege, melyek a magyarságot minden tekintetben negatív perspektívában tüntetik fel a románok számára” - fogalmazott a Maszolnak a szakértő.
Szerinte a torz kép, amelyet a magyarságról alkottak kiválóan alkalmas a félelemkeltésre és heves érzelmi reakciók kiváltására is. „A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy a Román Ortodox Egyház aktív szerepet vállal ezen tömegek félretájékoztatásában és buzdításában. Amikor az úzvölgyi temetőt megrongáló tömeget megáldották a román ortodox papok, akkor egyértelművé vált, hogy az egyháznak is fontos szerepe jut mind a buzdításban, mind pedig a félretájékoztatásban. Figyelembe véve azt, hogy az AUR-os temetőincidensek és gyűlöletkeltések egyáltalán nem a nemzetközi jog által is szabályozott békés egymás mellett élést segítik elő, hanem feszültségkeltést szolgálnak, ezért egy esetleges etnikai konfliktus kialakulása attól függ, hogy mekkora tömegeket sikerül megtévesztenie és mozgósítania az AUR-nak és milyen mértékben fajulnak tettlegességig ezek az események” – összegzett az erdélyi származású Kozma Klementina.
Járvány, kormányválságok, bizonytalanság
Úgy véli, az AUR népszerűségének és törekvéseinek kedvezett a 2020-ban megjelenő koronavírus járvány és a belpolitikai instabilitás is, amely évek óta felmerülő problémának számít. „A kormányválságok és a nemzetközi környezet bizonytalan jellege egyaránt hozzájárultak a kezdeti sikereihez. Az idő múlásával azonban egyre inkább látni lehet, hogy nincs egy jól kidolgozott programja az AUR-nak, amely Romániát a további fejlődés útjára állítaná. A hangzatos jelmondatok melyek a hit, nemzet, család köré csoportosulnak önmagukban nem tudják pótolni az ország védelmi és gazdasági képességeinek a fejlődését. Az egyetlen dolog, amivel tehát igazán mozgósítani tud az a meglévő feszültségek felhangosítása” - állapította meg a kutató.
Azt is megkérdeztük a biztonságpolitikai szakértőtől, hogy miután az AUR második számú vezetője, Claudiu Târziu a napokban a jelenleg Ukrajnához tartozó, románok által is lakott területek elcsatolását sürgette, milyen következményei lehetnek egy ilyen politizálásnak abban az esetben, ha a párt a hatalom közelébe kerül? Kozma Klementina emlékeztetett rá: Ukrajnával szemben egyre többször fogalmazódnak meg a vádak nem csak román, hanem magyar részről is, miszerint nem garantálja megfelelően a kisebbségek jogait.
„A kisebbségekkel történő bánásmód pedig egy indokot szolgáltat a revizionista törekvéseknek, tekintettel arra, hogy az AUR amúgy is Nagy-Románia újrateremtését tűzte ki célul. Ez a törekvés azonban a regionális biztonság szempontjából több ponton kérdéses és kockázatos. Egyrészt a jelenlegi szövetségi keretek között, a NATO és EU keretében nehézkes lenne elfogadtatni egy olyan célt, amely Ukrajna területi épsége ellen irányulna, kvázi annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban a teljes transzatlanti térség Ukrajna támogatását szorgalmazta az Oroszországgal szembeni háborúban. Másrészt egy ilyen jellegű revizionista politizálás újabb konfliktusos helyzetet idézne elő, mivel annak az esélye, hogy Ukrajna önként lemondana ezekről a területeiről, szinte esélytelen” - mondta az MCC kutatója.
Simion nemkívánatos Moldovában
Miközben Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését hirdeti az AUR, George Simion pártelnököt korábban nemkívánatos személynek nyilvánították a moldovai hatóságok. Miért tartja veszélyesnek az AUR-t Chişinău? - kérdeztük. Kozma Klementina emlékeztetett rá: a korábbi moldovai elnök, Igor Dodon és a volt védelmi miniszter, Anatol Șalaru is azzal vádolta George Simiont, hogy 2011 óta vannak kapcsolatai az orosz titkosszolgálatokkal, nevezetesen az FSZB-vel. „2015-ben ezért nemkívánatos személlyé nyilvánították Simiont Moldovában. A helyzet azóta sem változott, mert a jelenlegi moldovai vezetésnek sem áll érdekében a Romániával történő egyesülés, hiszen ebben az esetben a moldovai kérdéseket Bukarestben döntenék el és kvázi megszűnne a jelenlegi önrendelkezésük saját területeik felett” - hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.
Felvetettük azt is, hogy az AUR mindeközben igyekszik csatlakozni az európai konzervatívokhoz, s nemrég Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknél járt George Simion pártelnök. A kutató szerint a nemzetközi sajtóban nem vált láthatóvá az erdélyi magyarság ellen elkövetett román szélsőséges cselekmények sorozata, ezért még csak a minimális ingerküszöböt sem érte el a kérdés nemzetközileg. „Az európai jobboldaliak pedig az AUR azon oldalát látják, mellyel alapvetően ők maguk is egyetértenek, tehát a család, a hit, a szabadság és nemzeti tudat erősítése. Ebben a körben pedig viszonylag gyorsan meg is találta helyét az AUR, hangzatos euroszkeptikus politikája beleillik több szélsőjobboldali európai párt retorikájába” - mondta Kozma Klementina.
CSAK SAJÁT