A betegjogokat szabályozó 46/2003-as törvény kiegészítését javasolja dr. Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa. A szövetség kezdeményezését több párt is támogatja, a szenátus pedig egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el.

A módosítás két új alapjogot vezetne be: egyrészt a „betegirányításhoz” való jogot, vagyis hogy a pácienst segítsék eligazodni az egészségügyi rendszer útvesztőiben; másrészt a második szakvéleményhez való jogot, amely alapján az egészségbiztosító finanszírozná egy újabb szakorvosi konzultáció költségeit ugyanarra a diagnózisra.

„Az egészség a legfontosabb értékünk, ezért ezek az alapvető jogok biztonságot nyújtanak mind a betegnek, mind az orvosnak, és egyúttal költséghatékonyabb, fenntarthatóbb egészségügyi rendszert is eredményeznek. A pontos diagnózis és hatékony kezelés időt, életet és életéveket menthet” – mondta el a Maszol megkeresésére dr. Vass Levente.

Fogják kézen a beteget!

A javaslat szerint a betegnek joga lesz eligazítást és konkrét segítséget kapni a vizsgálatok és beutalások során.

„Ma sokszor előfordul, hogy a páciens megkapja a küldőpapírt, de nem tudja, hová menjen tovább, mit jelent a beutalás, vagy melyik szakrendelést keresse fel. Előfordul, hogy összekeveri a nefrológiát az urológiával, vagy eltéved a helyszínek között, mert csak szóban kap tájékoztatást” – mondja Vass Levente.

A jogszabály-módosítás értelmében az orvos – akár háziorvos, akár más szakorvos – pontos információval és időpontfoglalással is segíthetné a beteget. „Ha az egészségbiztosító pénztár finanszírozza, hogy az orvos időpontot foglaljon a következő vizsgálatra, elindulhatna az a jó irány, hogy a beteget kézen fogva vezessék végig a folyamaton. A beteg így tudná, mikor kerül sor a vizsgálatra, és nem rohanna feleslegesen magánrendelőbe sok pénzért ugyanazért a szolgáltatásért” – részletezte Vass Levente.

Ha az időpontfoglalás során kiderül, hogy a beteg várakozási listára kerül, az orvos helyben el tudja magyarázni, hogy elér a vizsgálat két-három hét múlva, vagy javasolhatja, hogy valóban érdemes gyorsabban magánszolgáltatást igénybe vennie.

Ehhez arra is szükség lesz, hogy a kórházak, egészségügyi szolgáltatók,biztosítsák a megyék, de az ország szintjén is a korrekt, átlátható várólistákat, hogy a beteg és az időpontot foglaló orvos ezek ismeretében dönthessen. A páciensek gyakran vállalják, hogy elutaznak a vizsgálatra egy közeli, másik városba, ha azzal lerövidítik a várakozási időt, magyarázta a politikus. 

Másrészt a beteg eldöntheti, hogy a felajánlott lehetőséget, időpontot veszi igénybe, vagy azt lemondva, mégis inkább más szakorvoshoz, vagy rendelőhöz fordul.

Ez a rendszer bizalmat építene az orvos és a beteg között, és átláthatóbb ellátást tenne lehetővé.

Második szakvélemény: jog a biztonságra

A módosítás másik pillére, hogy a betegnek joga legyen második szakvéleményt kérni, ha súlyos diagnózist kap, és kétségei merülnek fel a kezelés, a műtét vagy a várakozási idő kapcsán.

„Sok országban természetes, hogy ha valaki egy életét meghatározó döntés előtt áll, joga van megerősítést kérni. A biztosító ezért finanszírozná egy második konzultáció költségeit is” – magyarázta Vass Levente.

Hozzátette, sok esetben előfordul, hogy a beteg az első vizsgálat során nem mond el minden részletet az orvosnak, vagy időközben változik az állapota. Jelenleg az orvos ugyanarra a diagnózisra csak néhány hónap után adhat újra küldőpapírt, vagy ha segíteni akar, akkor kénytelen megváltoztatni az alapdiagnózist, hogy a beteget még egyszer ingyenes konzultációra el tudja küldeni.

A második vélemény nem az orvosok ellen irányul, hanem a beteg biztonságát szolgálja.

„Senki nem hibáztatható azért, ha egy kolléga még egyszer ránéz a betegre. Az orvosi munka tapasztalatot és megérzést is jelent – egy rutinos szakember gyakran képalkotó vizsgálat nélkül is felismerheti, ha valami nem stimmel. A második vélemény a fiatal orvosokat is védi, és növeli a rendszer megbízhatóságát” – fejtette ki a módosítást kezdeményező politikus.

Ha két orvos is megerősíti a diagnózist, nagyobb az esély a sikeres kezelésre, így életévek és erőforrások is megtakaríthatók. „Nem mindegy, hogy valakit tíz hónapig kezelnek sikertelenül, majd utólag kiderül, hogy egy kiegészítő vizsgálat korábban megoldotta volna a problémát” – hangsúlyozta a képviselő.

Kapcsolódó

Megháromszorozódott tíz év alatt az egészségügy költségvetése – a betegek nem érzik

Az egészségügyi rendszerben nem csak a pénzráfordítás, hanem az empátia növekedése tenné a tízéves költségvetés-növekedést valóban érezhetővé a betegek számára, szögezte le a Maszol megkeresésére Dr. Vass Levente, az RMDSZ szakpolitikusa.

orvos egészségügyi ellátás költségvetés Vass Levente

Nem hagynak kiskapukat

A szenátusi viták során – idézte fel Vass Levente – voltak, akik megpróbálták enyhíteni a kötelezettségeket, például azt javasolták, hogy csak akkor kell irányítani a beteget, ha a rendelőnek megvannak erre a lehetőségei, feltételei, vagy hogy a háziorvosok néhány hónapos haladékkal kelljen alkalmazzák a második véleményre vonatkozó szabályt.

„Bízom benne, hogy a képviselőházban ezeket a kiskapukat kiveszik, és a törvény megőrzi a kötelező jellegét. Nem arról kell szólnia, hogyan lehet elkerülni a végrehajtását” – fogalmazott.

A politikus hozzátette: a törvény elfogadása után a nép ügyvédjével és politikai lobbival azon dolgoznak majd, hogy a végrehajtási szabályokat az egészségügyi minisztérium és az egészségbiztosító pénztár is kidolgozza.

„A gyakorlati megvalósítás egyszerű: a beutalón megjelenik egy új rubrika, amely jelzi, hogy ez második konzultációra szól. Ezzel az orvos is tudja, hogy véleménye kiegészítő vagy megerősítő szerepet játszik” – taglalta a szakpolitikus.
Hasonlóan járt el az RMDSZ korábban a szűrővizsgálatok bevezetésénél is: előbb bekerült a jogszabályba az alapjog, majd ennek nyomán a minisztérium és a pénztár kénytelen volt módosítani a kapcsolódó szabályozásokat.

„Most is ugyanezt az utat járjuk végig. Ha a betegjogokat szabályozó törvénybe bekerül, hogy a páciensnek joga van a második konzultációhoz, akkor az törvényileg garantált betegbiztonságot jelent majd” – zárta gondolatait dr. Vass Levente.