Csütörtökön végérvényesen, a fellebbezés lehetősége nélkül lezárult a román állam és az ozsdolai Láros Közbirtokosság között zajló per: a pénzügyminisztérium által 2019-ben kezdődött jogi eljárás során a Kovászna Megyei Törvényszék az állam javára döntött, így az ozsdolaiak több mint 2500 hektár erdőterületnek inthetnek búcsút. Úgy tűnik, hogy a székelyföldi magántulajdon ellen egy szélesebb körű támadás indult, ugyanis a papolci közbirtokosság ellen is egy hasonló eljárás kezdődött 2024-ben.

Jogerős döntéssel zárult le a román állam és az ozsdolai Láros Közbirtokosság között 2019-ben indított per: a Kovászna Megyei Törvényszék végleges határozatában az államnak adott igazat. A döntés értelmében az ozsdolai közösség elveszíti a 2571,3 hektárnyi erdőterület feletti tulajdonjogát, és az ítélet ellen nincs további jogorvoslati lehetőség, sem a Brassói Táblabíróságon, sem a legfelsőbb bíróságon. Az érintett terület a román állam tulajdonába kerül, kezelését a Romsilva Állami Erdészet veszi át.

A Kovászna Megyei Törvényszék háromtagú bírói testülete meg nem alapozottnak ítélte és elutasította a Láros Közbirtokosság, a megyei és ozsdolai földvisszaszolgáltatási bizottság, az ozsdolai római katolikus és ortodox egyházközség, a Kun Kocsárd-iskola, valamint Borbáth Károly, Lukács Attila, Borbáth Zalán, Borbáth Henrik, Vitályos Tamás és Vitályos Márton magánszemélyek, közbirtokossági tagok által a kézdivásárhelyi bíróságon született 2024. szeptember 17-i 673-as alapfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést, és az ítéletet a 2026/123-as számú végleges döntésével megerősítette.

Az ozsdolai közbirtokosság számára nem maradt további fellebbezési lehetőség, a károsult erdőtulajdonosok sem a brassói táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak. A 2571,3 hektáros erdővagyon visszaállamosításának kérdése így a megyei törvényszéken véglegesen eldőlt: az ozsdolaiak elveszítették közös erdőjussukat.

Következő lépésként semmisnek fogják nyilvánítani a megyei földosztó bizottság által 2002-ben az ozsdolai Láros Közbirtokosság nevére kiállított, 2571,3 hektár erdős területre szóló 1957-es számú birtoklevelet; a megyei föld­osztó bizottság 2002/409-es számú határozatának 2. és 3. szakaszát; az ozsdolai földosztó bizottság 2001. november 28-án hozott 1890-es számú, valamint a 2005. május 10-i 1048-as számú határozatát, valamint a megyei és helyi föld­osztó bizottság által az ozsdolai Láros Közbirtokosság tulajdonba helyezésével kapcsolatos összes határozatot, majd elrendelik az összes telekkönyvi kiigazítást, törölve a Láros Közbirtokosság tulajdonjogát, átírva azt a román állam nevére, a Romsilva Állami Erdészet ügykezelésébe.

Hat évig tartó jogi küzdelem

A per 2019. augusztus 29-én indult, amikor a pénzügyminisztérium keresetet nyújtott be a kézdivásárhelyi bíróságon, vitatva a 2001 és 2005 között kiállított visszaszolgáltatási határozatok és birtokba helyezési jegyzőkönyvek jogszerűségét. Az állam álláspontja szerint a több mint 2500 hektár erdő, valamint további legelő- és rétterületek már az 1921. július 30-án kihirdetett agrárreform-törvény alapján kisajátításra kerültek, és az akkori tulajdonosokat kártalanították. A minisztérium ezért az összes kapcsolódó határozat és tulajdonjogi bejegyzés semmissé nyilvánítását kérte.

Az első tárgyalást 2019 októberében tartották, majd az ügy két tucat tárgyaláson keresztül folytatódott. Az elsőfokú ítélet 2024 szeptemberében született meg, amely az állam keresetének adott helyt. Ezt több érintett fél – köztük a közbirtokosság, helyi és megyei földosztó bizottságok, az ozsdolai római katolikus és ortodox egyházközségek, valamint magánszemélyek – megfellebbezte. A megyei törvényszék háromtagú bírói testülete azonban 2026-ban megerősítette az alapfokú döntést, így az ügy végleg lezárult.

A közbirtokosság jogi képviselete szerint a bíróság nem vizsgálta kellő alapossággal az 1921-es kisajátítás jogalapját és hogy a kártalanítás tényleg megtörtént-e. Érvelésük szerint nem került elő olyan elsődleges határozat, amely egyértelműen bizonyítaná a 8172 hold közösségi erdő kisajátítását, és a felperes nem tudta bemutatni az erre vonatkozó dokumentumot. Emellett nem áll rendelkezésre bizonyíték arra sem, hogy a jelentős összegű kártérítést ténylegesen átvették volna a közbirtokosság képviselői.

A védelem arra is hivatkozott, hogy a telekkönyvi bejegyzésekben a román állam nem szerepelt tulajdonosként, ami szerintük gyengíti az állam követelését. Továbbá hangsúlyozták: a bíróság a per során nem vizsgálta érdemben, hogy az 1921-es erdélyi, bánsági, krassói és máramarosi agrárreform végrehajtása megfelelt-e a törvényi előírásoknak. Mindezek ellenére a bíróság az állami érvelést találta megalapozottnak.

Per előtti ellenőrzések

A jogvita előtt, 2016 őszén több hatósági ellenőrzés is zajlott Ozsdolán: gazdasági rendőrség, erdészeti felügyelőség és pénzügyi ellenőrök vizsgálódtak a közbirtokosságnál. A vezetőség szerint szabálytalanságot nem tártak fel, ugyanakkor az archívumokból számos iratot bekértek. A közbirtokosság nyilvántartásai alapján papíron 4759 hektár erdővel rendelkeztek, azonban korábban jelentős területek más megyékhez kerültek.

A pénzügyminisztérium által hivatkozott, állítólag több mint tízmillió lejes kártalanítás sorsa továbbra sem tisztázott. A helyiek szerint ekkora összeg eltűnése aligha maradhatott volna nyomtalanul, ugyanakkor nem tudnak arról, hogy azt a közösség valaha is megkapta volna.

Előzmény: hat év után veszített alapfokon a közbirtokosság

Amint többször megírtuk, az ozsdolaiak kálváriája 2019-ben kezdődött, gyakorlatilag visszaállamosítási kísérlet áldozatává vált az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete. A közbirtokosság ellen a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottságokat is bevonva a pénzügyminisztérium pert indított, azt állítva, hogy a több mint 2500 hektárnyi erdő az állam tulajdona. Az indoklás szerint néhány évtizeddel ezelőtt a társulást államosították és a tagságot anyagilag kárpótolták.

A román állam a szaktárca által a kézdivásárhelyi bíróságon 2019. augusztus 29-én iktatott keresetével kérte a visszaszolgáltatási határozatok és a birtokba helyezési jegyzőkönyvek teljeskörű érvénytelenítését. A gépezet beindult: az első per már 2019. október 22-én lezajlott, a felperes azt állította, hogy 2571,3 hektár erdei növényzettel borított területre és 44,48 hektár legelőre és rétre vonatkozóan a visszaszolgáltatás törvénytelen módon történt, ezért a tulajdonjogok és az azokat megelőző döntések és dokumentumok semmisek. Állításuk szerint a zöld aranyat Erdély, Bánság, Krassó és Máramaros agrárreformja során kisajátították a 1921. július 30-án megjelent törvény értelmében, a tagságot pedig anyagilag kárpótolták.

Három fontos szempontot figyelmen kívül hagyott a bíróság

Az ozsdolaiak jogi képviselete szerint a bíróság elsőbbséggel kellett volna ellenőrizze a felperes által idézett érvénytelenség okát, azt hogy a szóban forgó földterületek a kommunista hatalomátvétel idején állítólag nem voltak a közbirtokosság tulajdonában, mivel az erdőket az 1921. július 30-i törvény rendelkezései alapján kisajátították. Azaz, a bíróságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a kisajátítás és a kártalanítás kifizetése a fentebb említett, erdélyi, bánsági, krassói és máramarosi agrárreformról szóló 1921. évi törvény rendelkezéseinek megfelelően történt-e. Bár az ozsdolai közbirtokosság több észrevételében és pontosításában rámutatott erre, azt a bíróság mégsem kérdőjelezte meg soha.

Az első szempont a Kézdivásárhelyi Kisajátítási és Tulajdonjogi Bizottság 1923. november 8-i 123. számú határozatára vonatkozik, amely a megfogalmazás alapján nem tartalmaz semmiféle rendelkezést a kisajátításról. A 8172 hold közösségi erdő kisajátításáról szóló elsődleges határozat nem létezik, vagy legalábbis a felperes nem nyújtotta be a pereskedés során. A második szempont a méltányos és előzetes kompenzációra vonatkozik. Nincs bizonyíték arra, hogy a kárpótlási nyugtákat átadták volna az Ozsdolai Közbirtokosság elnökének vagy képviselőjének. A „kötelezi a kisajátított tulajdonost a nyugták sajátkezű átvételére” megfogalmazás nem jelentette a nyugták tényleges átadását, mivel a tulajdonost felkérik, hogy a határozat keltétől számított egy éven belül jelentkezzen a nyugták átvételére. Mivel jelentős összegekről van szó, a nyugtákat bizonylattal vagy legalább az átvételt igazoló aláírással kellett volna átadni. Az utolsó szempont az ozsdolai telekkönyvekre vonatkozik, amelyeket még a tulajdonjog megállapítása előtt állítottak ki a Láros Ozsdolai Közbirtokosságból Megmaradt Tulajdonosok Egyesületének. A Román Állam pedig nem szerepel a tulajdoni lapon. Egyetlen tárgyalási időpontban – bár a per több éven át zajlott – sem kérdőjelezték meg az 1921. évi erdélyi, bánsági, krassói és máramarosi földreformról szóló törvény rendelkezéseinek betartását.

Mielőtt a per elkezdődött volna, az ozsdolaiakra 2016 októberében rászállt a gazdasági rendőrség, utánuk az erdészeti felügyelőség és a pénzügyőrség is megjelent ellenőrizni. Pál István közbirtokossági elnök korábban érdeklődésünkre elmondta: „Valakik feljelentettek, nem tudjuk kik. Szinte egy éven keresztül vegzáltak. Nem kaptak semmi rendellenességet, annyit mondtak, hogy a működés miatt jelentettek fel. Aztán a pénzügy a kezébe vette a dolgot, az archívumokból iratokat szedtek ki. Nekünk csak telekkönyvünk van, az szerint 4759 hektár erdővel rendelkezünk – papíron. Papíron, mert 1998 és 2000 között Vrancea megyeiek a 40 százalékára rátették a kezüket.ʺ

A tetemes, állítólag több mint tízmillió lejes kárpótlásnak – amelyről a pénzügyminisztérium beszél – nem tudni, mi lett a sorsa, de azt az ozsdolaiak kizárják, hogy egyszerűen csak eltűnt volna, akkoriban az egy óriási összeg volt. Annyi azonban biztos: nem az ozsdolaiak zsebébe vándorolt.

Kétezer embert érint fájdalmasan a visszaállamosítási kísérlet

A közbirtokossági terület kisajátítása nagy érvágás a községbelieknek, hiszen több mint kétezer embert érint, akik tűzifát kaptak a közbirtokosságtól. A római katolikus egyház is érintett, mintegy 90 hektárnyi területe volt a közbirtokosságban, és 172 hektár erdőt úgy veszítettek el, hogy az Vrancea megyéhez került. A pénzügyminisztérium hadjárata felháborította a közbirtokosság tagságát. Ozsdola népe rendkívül sokat szenvedett a kommunizmus során, akkor is a regnáló hatalom sanyargatta a kollektivizálást ellenző települést, ahonnan a háromszéki betyárok – Pusztai és Dézsi – származtak. A község most ismét egy államosítási kísérlettel szembesült. Az állam hadjárata a szegényebb családokat sújtja leginkább, akiknek hatalmas segítséget jelentett az egy-két méter ingyen, a jogrészük után kapott tűzifa.

Precedenst teremthetnek?

Az ozsdolai Láros Közbirtokosság ügye még le sem zárult, 2024. július 10-én máris kezdetét vette egy hasonló jogi eljárás: a pénzügyminisztérium ugyanazzal az ürüggyel lépett fel a papolci Imreh Albert Közbirtokosság ellen is, esetükben szeptemberre van kitűzve a következő tárgyalás időpontja. Az ozsdolaiak ügye veszélyes precedenst teremthet, annak ellenére, hogy a romániai jogrendszerben az ítészek nem támaszkodhatnak egy korábbi jogi eljárás tapasztalataira. Félő, ha nem veszik figyelembe a bizonyítékokat – erre a Láros Közbirtokosság esete kirívó példa – az állam ráteszi a kezét a székelység tulajdonára. A tulajdon pedig az 1968-as megyésítést követően egyébként is fogyatkozott, hiszen a szomszédos, román lakosságú területekre eső erdőrészeket jószerint nem lehetett visszaperelni. A bákói, Vrancea megyei földosztó bizottságokat pedig nem különösebben érdekelte a jogszabályok betartása, a háromszékiek korábbi próbálkozások esetében sem tudták visszaszerezni történelmi jussukat. Emiatt viszont több ezer hektár, eredetileg székely tulajdonban lévő erődterületen zajlik nem ritkán rablógazdálkodás.

Kapcsolódó

Vérszemet kapott az állam: újabb székelyföldi közbirtokosság erdeit perelné vissza

Pert indított az állam a papolci közbirtokosság ellen. Az eljárás szerdán kezdődött. Közben az ozsdolai Láros Közbirtokosság ellen évek óta zajlik a jogi eljárás. A pénzügyminisztérium mindkét esetben amiatt kezdeményezett pert, mert állításuk szerint az erdőket az állam az 1940-es években megvette és kifizette a tagságnak.

visszaállamosítás közbirtokosságok Ozsdola pénzügyminisztérium bírósági per