banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

FRISSÍTVE – Eltérő az észt ás román álláspont az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozásáról

Fotó: presidency.roFRISSÍTVE: Észtország és Románia partnerországok a NATO-ban, és együtt dolgoznak Európa közös védelmi célkitűzéseinek megvalósításán - jelentette ki csütörtökön Bukarestben Alar Karis észt államfő, aki egynapos hivatalos látogatásra érkezett a román fővárosba. FRISSÍTÉS: Eltér az észt és román álláspont a repüléstilalmi övezetről.
„Tavaly ünnepeltük a Románia és Észtország közötti diplomáciai kapcsolatok 100 éves fennállását. Együttműködésünk sikertörténet, és ez a jövőben is így lesz” – nyilatkozta Karis a román államfővel folytatott megbeszélések után.
Az észt elnök szerint szükséges megerősíteni a katonai jelenlétet a NATO keleti szárnyán, hogy ne adjanak lehetőséget Oroszországnak az előrenyomulásra ebben a régióban. „Európában a biztonsági helyzet radikálisan megváltozott, ami a NATO-szövetségesek megerősített jelenlétéhez vezetett a keleti szárnyon. Ez határozott üzenetet közvetít az agresszornak. Egyetértünk azzal, hogy hangsúlyosabb tevékenységre van szükség a keleti szárnyon. Tekintettel Oroszország agresszív magatartására és katonai jelenlétére Fehéroroszországban, a védelmi célokat szolgáló katonai jelenlétet a körülményekhez kell igazítanunk a régióban. Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak megfelelő elrettentő erővel kell rendelkeznie, hogy ne adjon lehetőséget Oroszországnak arra, hogy a keleti szárnyon előrenyomuljon. A NATO-nak hiteles reakciót kell adnia, és reméljük, hogy ezt a közelgő csúcstalálkozón meg is teszi” – üzente Alar Karis. Hozzátette, Észtország támogatja az Oroszország elleni büntetőintézkedések szigorítását.

Rámutatott ugyanakkor, hogy csökkenteni kell az orosz energiaforrásoktól való függőséget, és támogatni kell a Moldovai Köztársaságot az ukrán menekültáradat miatt. „Voltam ma Chişinăuban, láttam a menekültek helyzetét. Segíteni kell a Moldovai Köztársaságnak. Románia példát mutatott eme támogatás terén” – mondta az észt államfő.

Klaus Iohannis államfő kijelentette, mivel a NATO nem akar katonai konfliktust Oroszországgal, gyakorlatilag nem lehet bevezetni repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött, és Románia csatlakozott a katonai szövetség álláspontjához.

Iohannis: csatlazkotunk a NATO véleményéhez, nem akarunk repülstilalmi övezetet bevezetni

„A NATO nem akar katonai konfliktust az Orosz Föderációval. A NATO mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy a háború ne terjedjen túl azokon a határokon, ahol most zajlik. A NATO és az Európai Unió intézkedései gazdasági szankciók. Következésképpen egy repüléstilalmi övezet zóna bevezetése a gyakorlatban nem valósítható meg, mert egy ilyen övezetet csak katonailag lehet bevezetni, és mi nem akarjuk megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus továbbterjedjen. Románia csatlakozott ehhez az állásponthoz” – jelentette ki kérdésre válaszolva Iohannis az Alar Karis észt államfővel csütörtök este tartott közös sajtótájékoztatón.

Az észt elnök is megerősítette, hogy egy ilyen repüléstilalmi övezet bevezetése „nehéz kérdés”. „Parlamentünk valóban elfogadott egy ilyen nyilatkozatot, mert meg akarjuk mutatni, hogy többet akarunk tenni, mint amit a NATO jelenleg tesz. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár világossá tette, hogy jelenleg nagyon bonyolult egy ilyen övezet létrehozása, mert így a NATO és Oroszország közvetlen összetűzésbe kerül, és ezt jelenleg nem akarjuk. De úgy vélem, hogy egy bizonyos ponton létre kell hoznunk egy ilyen zónát. A NATO nem támogatja ezt az elképzelést, de a nemzeti parlamentek tagjainak joguk van ilyen nyilatkozatokat tenni” – fejtette ki Karis.

Az észt parlament repüléstilalmi övezet létrehozását kérte Ukrajna felett, és arra ösztönözte az Európai Uniót és a NATO-t, hogy erősítsék meg szövetségüket az országgal.

Kapcsolódók

Kimaradt?