A Kárpátok alpesi tájainak csaknem fele láthatóan átalakult az elmúlt negyven évben – derül ki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi tanulmányból.

A kutatók felgyorsult „zöldülést” azonosítottak az 1 500 méter feletti területeken, amelynek egyik fő oka a legeltetés visszaszorulása.

Dan Turtureanu, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatója elmondta:„A ’60-as évek végén készült Corona típusú légifelvételeket használtuk, és ezeket hasonlítottuk össze a közelmúltban készült Google Earth képekkel.”

A műholdfelvételek és történelmi légifotók segítségével a Babeș–Bolyai Tudományegyetem nemzetközi kutatócsoportja jelentős változásokat tárt fel a Kárpátokban. A tanulmány gyors növényzetgyarapodást mutat a 1 500 méter feletti hegyvidéki régiókban, amit a fekete áfonya-, vörös áfonya-, boróka- és havasi rózsa (rododendron) cserjések terjedése jelez. A jelenség összefügg az éghajlati és a társadalmi-gazdasági változásokkal.

„Vannak funkcionális előnyei is, hiszen ezek a cserjék hozzájárulnak a vizek tisztításához. Olyan fajokról van szó, amelyek természetes módon is gyakoriak, tehát nem feltétlenül ritkák – még a rododendron is, amely tipikus kárpáti faj” - idézi Dan Turtureanut a Digi24 hírtelevízió.

Mihai Pușcaș, a kolozsvári Botanikus Kert igazgatója szerint: „Az Alpoktól eltérően nálunk nem annyira az éghajlatváltozás, mint inkább a területgazdálkodás módjának megváltozása a meghatározó. Ne feledjük, hogy ezek a kiterjedt, ma füvesített, erdőtlen térségek valaha vagy erdők, vagy cserjésekkel borított területek voltak. Most bizonyos helyeken egyfajta visszavadulás figyelhető meg.”

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a legeltetés visszaszorulása az egyik fő ok, és ha ez a tevékenység hiányzik, az erdők az elkövetkező évtizedekben visszahódíthatják a Kárpátok alacsonyabban fekvő területeit.