Az Osztrák-Magyar Monarchia elleni per szimbolikus tárgyalására gyűltek össze csütörtökön  AUR-osok, az USR-s polgármester és Gheorghe Funar Gyulafehérváron. A szimbolikusnak mondott, de mégis a kezdeményezők véleménye szerint „nagy történelmi következményekkel járó” tárgyalást a Horea, Cloșca és Crișan kivégzése miatt szervezték meg így 2023-ban.

Összeült csütörtökön Gyulafehérváron egy kis asztalka mögé –  amin a román trikolór szolgált viaszosvászonként – Gyulafehérvár USR-s polgármestere, Gabriel Pleșa, Gheorghe Funar, Kolozsvár volt polgármestere és a dévai AUR elnöke, Tiberiu Bârstan. A Krassó-Szörény megyei AUR két képviselője is csatlakozott hozzájuk, Daniela Petronela Anca és Letiția Aman.  Az ötök szimbolikus tárgyalásra gyűltek össze, amiben az Osztrák-Magyar Monarchia volt a vádlott Horea, Cloșca és Crișan ellen elkövetett bűnei miatt, számolt be az alba24.ro.

Mint írják, a visszhangzó hangszóróból zengett, hogy „Tiberiu Bârstan, Horea ük-ük-ükunokája” és sorolták tovább a jelenlévőket, akik mind a nagy hőseik ük-ük-ükonkái.  Mindeközben az asztal mögött egy férfi horgászbotra tűzött zászlót lengetett.

A szimbolikus, de – mint a jelenlévők hangsúlyozták – „nagy történelmi következményekkel járó” tárgyalást Laurean Stănchescu önjelölt író, újságíró, irodalomtörténész nyitotta meg. Pleșa, Funar, Bârstan, Anca és Letitia voltak a döntőbírák a perben, de tanúkat is hívtak, hogy a per „bevonuljon a történelembe”.

Laurean Stănchescu volt a „történelmi ügyész” a perben, ő hozta a bizonyítékokat, amelyek, mint mondta „Ferenc József császári levéltárából és a budapesti Magyar Akadémiai Levéltárból” származnak” – magyarázta Stănchescu, nyakában egy nagy sajtóigazolvánnyal. Egy román zászlóba tejkert mankója is volt. Elmagyarázta, hogy az igazság kiderítéséért folytatott küzdelme miatt rokkant meg. Több nyomtatott lapot hozott, melyeken képek is voltak.

Az Osztrák-Magyar Monarchia ellen felhozott vádak

Még sok kitérő volt, míg végre eljutottak a vádakig, még a polgármesternek meg kellett ígérnie, hogy visszaszerez egy földterültet, és szentélyt alakít ki ott a „hősöknek”. A vádakat egy AUR-tag olvasta fel.  Így kezdődött: „a románok a föld legősibb lakói”– zengett a hangszórókból.  

A vádak nem voltak világosak, de valamiképpen a három forradalmárhoz kapcsolódnak, és annyi derült ki, hogy a jelenlévők igazságot akarnak, azt akarják, hogy elismerjék a bűncselekményeket.

Bécsig is elmennének

De nem érik be ennyivel: a gyulafehérvári per anyagát és a „bizonyítékokat” az osztrák parlament elé akarják vinni. Mint Stănchescu kifejtette, Pleșa polgármestert is felkérte, február 28-án csatlakozzon hozzájuk, és vigyék el a „bizonyítékokat” Bécsbe.

Újabb beszédek sora után jött az ítélet, amit szintén némi kavarodás után végül az „ügyész” mondott el. Stănchescu szerint „elítélik az itt elkövetett atrocitásokért” a monarchiát, „ez nem csak egy szimbolikus ítélet, hanem politikai és történelmi súlyú” – magyarázta Stănchescu .

Ezek után Funar ragadta magához a mikrofont, és nagyon gyorsan ott lyukadt ki, hogy Sarmisegetuza a világ legrégebbi fővárosa. Beszélt még a földalatti városról és alagutakról is.

Az úgynevezett per és „szimbolikus tárgyalás” lefolytatása az egykori monarchia ellen több szempontból nehezen értelmezhető, egyike az ellentmondásoknak, hogy a parasztfelkelés – melynek emlegetett „hősei”: Horea, Cloșca és Crișan sorsát a monarchián kérnék számon –, 1784-ben történt, az Osztrák–Magyar Monarchia viszont 1867-ben jött létre.