A legfelsőbb bíróság megtámadja az alkotmánybíróságon a szökésben levő elítéltek büntetésének szigorítását előíró törvényt.

Az intézmény kedd esti közleménye szerint a büntető törvénykönyvet módosító jogszabály sérti a tisztességes tárgyaláshoz és a személyi szabadsághoz való jogot, valamint azt az alkotmányi előírást, miszerint a törvények nem visszamenőleges hatályúak. A legfelsőbb bíróság ezért megtámadja a jogszabályt az alkotmánybíróságon.

A képviselőház november 29-én fogadta el döntő házként azt a törvénytervezetet, amely szerint szökésnek minősül és 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, ha egy szabadságvesztésre ítélt személy nem jelentkezik a rendőrségen börtönbüntetésének letöltésére. A jogszabály szerint az elítélteknek a jogerős ítélet időpontjától számított hét napon belül kell jelentkezniük a rendőrségen végrehajtani a szabadságvesztést. A törvény azt is előírja, hogy az elítélt börtönbüntetésébe beleszámítják a szökésért járó büntetést is.

A törvényt az igazságügyi minisztérium kezdeményezte, amely így akarja elejét venni annak, hogy a jogerősen elítélt személyek külföldre szökjenek a börtönbüntetés elől. Így tett többek között a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) volt vezetője, Alina Bica, a Hivatásos Labdarúgó Liga (LPF) elnökének fia, Mario Iorgulescu vagy Cătălin Cherecheş volt nagybányai polgármester is. A szökevények kedvelt célországai Olaszország és Görögország.