A legfelsőbb bíróság megtámadta az alkotmánybíróságon a büntető törvénykönyvnek azt a módosítását, amellyel a jogalkotók bűncselekménnyé minősítették a „félkarú rablókat” korlátozó törvény megsértését.

Csütörtöki közleménye szerint a legfelsőbb bíróság arra hivatkozva támadta meg a jogszabályt, hogy elfogadásakor a parlament nem tartotta be a kétkamarás törvényhozás alkotmányos elvét, számolt be az Agerpres. A törvénytervezet ugyanis eredeti formájában a büntető törvénykönyv 335. cikkét módosította, előírva, hogy szabadságvesztéssel büntetendő a mezőgazdasági munkagépek jogosítvány nélküli vezetése. A szenátus első házként elutasította ezt a jogszabályavaslatot.

A szerencsejátékokra vonatkozó cikkelyek később, a képviselőházi vita során kerültek be a módosítójavaslatba. Ezek egyike előírja, hogy a pénznyerő automatákat a 15 ezer fősnél kisebb településekről kitiltó előírás megsértése bűncselekménynek minősül és 3 hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntetendő. A másik cikkely bűncselekménynek minősíti a lakosság számát meghamisító polgármesteri igazolás kiállítását is, ami hat hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő.

A legfelsőbb bíróság szerint ezek a módosítások azért sértik a kétkamarás törvényhozás alkotmányos elvét, mert a képviselőházban bevezetett két cikkelyt a szenátus nem vitatta meg.

Klaus Iohannis államfő, mint ismeretes, áprilisban hirdette ki az a törvényt, amelynek értelmében a kisebb településekről kitiltják a „félkarú rablókat”. Ebben még csak szabálysértésnek minősül az előírás megsértése, ugyanakkor ki is játszották a szabályozást. Erre adott válaszként jött a szigorítás május végén, hogy bűncselekménnyé minősítsék a lakosság számát meghamisító polgármesteri igazolás kiállítását, illetve a szerencsejáték-szabályozás megsértését.