Az indoklás közzétételével hatályba lépett szerdán a román alkotmánybíróság azon határozata, amely alaptörvénybe ütközőnek minősítette a büntető törvénykönyvnek az elévülés megszakítására vonatkozó korábbi előírását.

Bár a kormány – az alkotmánybíróság figyelmeztetése alapján – május 30-án pontosította a kifogásolt törvénycikkelyt, az alkotmánybíróság most közzétett indoklásából kiderült: már több mint négy éve nincs jogalap arra, amelyre hivatkozva az ügyészség megszakíthatná az elévülést azoknak a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknél elkezdődött a bűnvádi eljárás. A média szerint a gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a pereskedést minden rendelkezésére álló módon elnyújtó, szabályossági kifogásokat vagy éppen alkotmányossági óvást emelő bűnelkövetők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a bűncselekmény elévül, még mielőtt megszületne a jogerős ítélet.

Az alkotmánybíróság arra hivatkozott: nem most először állapította meg, hanem már egy 2018 áprilisában hozott határozatában is kimondta, hogy az elévülés megszakításáról rendelkező btk- cikkely alkotmánysértő. Mivel a jogalkotó ezt csak idén, a május 30-án elfogadott sürgősségi kormányrendelettel javította ki, az azóta eltelt négy évben nem volt alkotmányos jogalap az elévülés felfüggesztésére.

A Hotnews.ro hírportál által megszólaltatott jogi szakértők szerint az alkotmánybíróság – kötelező érvényű, megfellebbezhetetlen – értelmezése a bűnözőknek kedvez és büntető eljárások százait „repíti a levegőbe”. A május 30-án sürgősségi kormányrendelettel elfogadott pontosítás nem visszamenőleges hatályú, csak a most kezdődő ügyekre érvényes, az alkotmánybírósági értelmezés viszont visszamenőleges hatályú és az összes 2018 óta kezdett büntetőeljárásra olyan hatással lesz, mintha nem történt volna még semmi az ügyben. „Ez egy jogi atombomba” – idézte Toni Neagsu ügyvéd kommentárját a Hotnews.ro.

Az alkotmánybíróság – a megfogalmazás pontatlanságára hivatkozva – minősítette alaptörvénybe ütközőnek azt a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy „bármely, az ügyben foganatosított eljárás” megszakítja az elévülést. Mint írtuk, a vitatott cikkelyt május 30-án úgy módosította a kormány, hogy „megszakítja az elévülést bármely olyan, az ügyben foganatosított eljárás, amelyet a törvénynek megfelelően a gyanúsítottal, vagy vádlottal is közölni kell”.