A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) számára az elmúlt esztendőben az informatikai rendszer cseréje volt egy meghatározó feladat, ami kihívásokat okozott a kifizetések terén, de mindent megtettek, hogy mindenki kapjon előleget, és év végéig a lehető legtöbben részesüljenek a teljes kifizetésében – foglalta össze a mögöttünk hagyott évet Haschi András. Az ügynökség vezetőjével többek között az új számítógépes rendszer bevezetésével járó nehézségekről, a megyébe áramló pénzek jelentőségéről, a gazdákkal, illetve önkormányzatokkal való példás együttműködésről – ami egyedülálló az országban – beszélgettünk.

– Hogyan értékeli az APIA 2024-es évét Hargita megyében? Milyen sikereket értek el, és milyen kihívásokkal kellett szembenézniük?

– Az APIA túl van két hétéves támogatási perióduson, a 2007-2013-as és a 2014-2020-as cikluson. Az utóbbit két évvel meghosszabbították, így az végül kilenc éves volt. 2023-ban új támogatási rendszert vezettek be, amelyet Nemzeti Stratégiai Tervnek (PNS – Planul Național Strategic) neveznek. Ez az átállás, ahogy várható volt, komoly kihívásokat hozott az igazgatóság és a gazdák számára is. Az új rendszer bevezetése informatikai fejlesztésekkel is járt, amelyek kezdetben több problémát okoztak.

Az előző ciklus lezárásával párhuzamosan már el kellett indítani az új rendszert, ami az átmeneti időszakot különösen nehézzé tette. Az adminisztrációnak egyszerre kellett figyelemmel kísérnie a kifutó programokat, és az új szabályok alapján is működni. Ez nemcsak az adminisztrációs folyamatokat, hanem a számítógépes rendszert is túlterhelte, így nem tudom azt mondani, hogy a 2024-es évünk az eddigi legjobb volt. Bár minden átállás kezdetben nehézségekkel jár, a cél mindig az, hogy minél gördülékenyebbé váljon a folyamat. Elsődleges célunk az volt, hogy minél több gazda megkapja az előleget az október 15. és december 1. közötti periódusban, ami a támogatások 70-85 százalékát tette ki. Az előlegek kifizetése a korábbi években is kiemelt cél volt. Tíz éve mindig kapnak előleget a gazdák, hogy mielőbb pénzhez jussanak, ami a válságok – például koronavírus – idején, rendkívül fontos. Viszont minden igyekezet ellenére történtek csúszások, amit nem szeretek a számítógépes rendszerekre hárítani, de függünk ezektől.

– A támogatások terén milyen összegekről beszélünk? Miként változott a pályázó gazdák száma a megyében?

– A támogatási rendszerek az egyszerűsítés igénye ellenére egyre bonyolultabbá válnak. Az új környezetkímélő technológiákhoz kapcsolódó szigorú feltételek miatt sok gazda úgy dönt, inkább nem pályázik, hogy elkerülje a megszorításokat. Ez hosszú távon kevesebb támogatást jelenthet a megye számára, noha a támogatott terület nagysága mindeddig nem csökkent jelentősen, az körülbelül most is 190 ezer hektár. Ezzel szemben a támogatást igénylő gazdák száma rendre csökkent az évek során a kezdeti 32 ezerről 25 ezerre, ami azt jelzi, hogy a földek más gazdák kezébe kerültek.

2024-ben elértük az egymilliárd eurót, amelyet az elmúlt 19 év során Hargita megye gazdái kaptak meg, ez évente körülbelül 80 millió eurós kifizetést jelent, mindez közel 40 féle támogatás, amiben benne van az iskolatej, vagy gazdaszervezeteknek járó támogatások is. Vannak olyan települések, ahol a gazdáknak 3 millió eurót is utalunk évente, kisebb települések az egy millió eurót súrolják. Az APIA számára továbbra is kiemelten fontos, hogy időben biztosítsa a kifizetéseket, és támogassa a gazdákat a pályázásban.

– Várhatóak-e változások a támogatási rendszerben, vagy a gazdákkal való együttműködésben?

– A támogatások összegei és szabályai nem változnak a jelenlegi ciklus végéig, vagyis 2027-ig. Remélhetőleg addigra az informatikai rendszer teljesen kiépül és hatékonyan fog működni, ami lehetővé teszi az időben történő kifizetéseket. Hargita megyében az APIA sikerének egyik titka a gazdákkal és önkormányzatokkal való szoros, példás együttműködés. A megye egyedülálló az országban, mert a gazdák a saját településükön kapnak segítséget a támogatási kérelmek kitöltéséhez, többnyire a polgármesteri hivatalokban. Ez a rendszer nagy előnyt jelent a gazdáknak, akik így nem kényszerülnek utazásra a megyeszékhelyre. Bár más megyék is próbálnak hasonló rendszert alkalmazni, teljes mértékben csak Hargita megyében működik hatékonyan Csíkszentmártontól Székelykeresztúron át, egészen Bélborig.

– A tarlóégetéseket szigorúan szankcionálják. A gazdáknak mennyire sikerül betartani az erre vonatkozó szabályokat?

– Sajnos még mindig nagyon sokan égetik a tarlót, vagy növényi maradványokat és ez esetben muszáj komolyabb büntetésekhez folyamodnunk, aminek a következménye a támogatások teljes elvesztése is lehet.

– Milyen tervei vannak az APIA-nak a 2025-re?

– Az APIA vezetősége 2025-ben jelentős fejlesztésekre készül. A csíkszeredai Haladás utca 16. szám alatti központi épület teljes felújítása január második felében elkezdődik. A projekt komoly kihívást jelent, hiszen a munkálatok ideje alatt az alkalmazottaknak ideiglenesen más irodákba vagy épületekbe kell költözniük. Az építkezés várhatóan év végéig, karácsonyra fejeződik be. A központi épület felújítása idején az ügynökség minden más helyszínen, irodában zavartalanul fog működni, a munkát el fogjuk tudni végezni, ez egy átmeneti állapot lesz, amit meg kell oldani.

Március elsejétől újraindul a támogatási kérelmek leadása, amire az APIA már most készül.