Minden eddiginél rosszabb állapotban van Székelyföld egyik legnevezetesebb természeti látványossága. A Szent Anna-tó jelenlegi helyzetét és a megóvása érdekében szükséges lehetséges óvintézkedéseket Dr. Máthé István, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának docense mutatta be a Sapiophile ismeretterjesztő sorozat legújabb részében.

A Sapeintia EMTE Csíkszeredai Karának ismeretterjesztő videósorozata, a Sapiophile évadnyitó adásában a Szent Anna-tó helyzetével foglalkozott Dr. Máthé István docens. A természeti ritkaságnak számító krátertó elkötelezett kutatója a tó védelmére szerette volna felhívni a figyelmet. Mint elmondta: 2012-ben kezdte el egy szakember-csapat bevonásával vizsgálni a tavat elsősorban az extrém vizes élőhely mikrobaközösségének felkutatása miatt.

Mint a szakember fogalmazott: a kutatásnak az új felfedezéseken túl elszomorító eredményei is vannak. „Ha nem vigyázunk, a 30 ezer éves tóból akár egy évtized alatt is egy nagyon leromlott, beposhadó vizű halastó lehet” – mutatott rá. Pedig a tó felbecsülhetetlen kincs, Közép-Kelet Európa egyetlen vulkanikus krátertava. A tó zárt, egyedülálló ökológiai rendszert alkot, amelynek egyensúlya nagyon érzékeny, hiszen „bármi belekerül, benne is marad” – hangzott el.

Érdekes adat az is, hogy míg 150 évvel ezelőtt 12 méteres vízmélységet mértek, addig ma 6-6,6 méter közötti a víszint. Ez a jelenség szorosan összenő a talajbemosódásokkal, az üledékképződéssel, vagyis a feltöltődéssel. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a tó mintegy 300 év alatt feltöltődik, és tőzegláppá alakul, mint az ikerkráterben található Mohos tőzegláp.

Mindemellett az is problémát okoz, hogy a tó vízminősége egyre romlik – mutatott rá Máthé István. Ennek fő oka a zöldalgák erőteljes elszaporodása a tóban. „Ennek látható jele, hogy 2016 óta a korábban kékesszürke víz zöld színűre váltott, a tó vizének átláthatósága pedig jelentősen lecsökkent. A tó vízminősége az úgynevezett eutróf kategóriába tartozik, azaz egy négyes skálán a harmadosztályba” – szemléltette a negatív folyamatokat a szakember.

A rövidfilmben helyszíni felvételeket is láthatunk, melyek a tó vízminőségének legutóbbi felmérésekor készültek. Kiderült például, hogy a víz átláthatósága sohasem volt ennyire kicsi, mindössze 83 centiméter. A helyszínen különböző mélységekből vízmintákat is vettek és elemeztek,  a vizsgálatok szerint a víz jelenlegi minősége közel van a legrosszabb kategóriához.

Az algák elszaporodása az elmúlt három évtizedben megnövekedett turizmusnak köszönhető elsősorban. A tóban a piknik- és fürdőző tevékenységek hatására megnövekedett a nitrogén és foszfor tápelemek mennyisége. Azonban ez még nem elegendő az algák ilyen mértékű elszaporodására, emelte ki Máthé István. „Az algák elszaporodása egy tóban az úgynevezett zooplanktonok mennyiségével is szoros összefüggésben áll. Ezek az apró gerinctelen állatok, elsősorban kis rákok, kerekesférgek algát fogyasztanak, amikor az algák száma megugrik a zooplankton is megdúsul és kordában tudja tartani az algapopulációt” – hangsúlyozta a szakember. Azonban a vizsgálatok azt mutatják, hogy az algafogyasztó zooplanktonok szinte teljesen hiányoznak a Szent Anna-tóból, százszor kisebb a mennyiségük mint a 2000-es években.

Mindez az ezüstkárász megjelenésével és tömeges elszaporodásával hozható összefüggésbe. A 2010-es évek legelején feltehetően szándékosan telepítették ismeretlenek ezüst kárászt a tóba – mondta Máthé István. Elég volt egy zacskónyi halat szabadon engedni, néhány év alatt az egész tóban elszaporodtak és a fiatal egyedek „kifalják” a zooplanktont és eltűnnek az algák ellenségei. A szakember szerint le kellene halászni, de legalábbis drasztikusan csökkenteni az ezüstkárász-állományt, ezáltal elszaporodhatnának az algákkal táplálkozó zooplanktonok.

Egy új felfedezést is megosztott a kutató: a tóban zajló próbahalászat során kiderült, nem csupán az ezüstkárász az egyetlen halfal, amely a tóban él, hanem felbukkantak a fejes domolykó méretes, 8-10 éves példányai is. Máthé István szerint a halászaton túl fontos lenne a minél felelősségteljesebb turizmus meghonosítása is. Például a talajerózió csökkentése miatt az aszfaltúton kellene a kirándulóknak a tavat megközelíteni és a kihelyezett wc-k használata is sokat segítene.

(Borítókép: Dósa Elek Levente)