Megváltozott látogatási renddel várja a turistákat a Szent Anna-tó és környéke az új turisztikai idényben. Egyik újdonság, hogy a járművek nem közelíthetik meg a tavat, a tó partján megszűnt a piknikezés és a fürdőzés lehetősége is. A szakemberek a változásoktól a tó vizének minőség-javulását, a szemetelés megszűnését és a medveveszély csökkenését várják. A változásokról a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetőjét, Dósa Elek-Leventét és az idegenvezetők képviselőjét kérdeztük. FRISSÍTÉS: Cikkünkre reagálta az előző gondokság egyik volt alkalmazottja.

Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága a Hargita megye déli részén található Csomád hegység. A Csomád a Kárpátok legfiatalabb vulkánja, épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp. A két rezervátumi minősítésű terület – gyűjtőnéven Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp Natura 2000 természetvédelmi terület – az elmúlt év végén kapott új működtetőt. 

A térség gondnokságát ellátó Lázárfalvi Közbirtokosság égisze alatt megalakult a Pro Szent Anna Egyesület – amelynek fő célkitűzése a terület képviselete, védelme és fejlesztése – idén egy új integrált fejlesztési tervet és látogatási rendet dolgozott ki a területre. Az egyesületben képviseltetik magukat a közbirtokosságon túl a csíkkozmási önkormányzat képviselői és magánszemélyek is. 

Gondatlan volt az előző gazda

Dósa Elek-Leventétől, az egyesület vezetőjétől megtudtuk: a terület 99 százalékban a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság területén helyezkedik el, gondokságát az elmúlt években egy magánvállalkozás látta el, ők voltak azok, akik szerződést kötöttek a környezetvédelmi minisztériummal. Ám sajnálatos módon a gondokságot ellátó KFT működése számos kívánnivalót hagyott maga után, ami kiváltotta az érintett közbirtokosság elégedetlenségét, számolt be lapunk érdeklődésére Dósa Elek-Levente. 

Az említett időszakban számos infrastrukturális hiányossággal találták szembe magukat a Szent Anna-tóhoz látogatók: nem voltak megfelelő szeméttárolók felállítva, nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű mellékhelyiség, kaotikus volt a parkolás is. Ráadásul a látogatók által hátrahagyott ételmaradékok számos medvét a környékre csalogattak, ezekkel napi szinten lehetett találkozni, volt, amikor baleset is történt emiatt: turistát harapott meg az egyik nagyvad.

Tehermentesíteni a Szent Anna-tavat

A szemmel látható problémákon kívül a szennyezés elérte a kráter talaját és a tó vizét is. Ez részben a tó közvetlen környékén parkoló autók kipufogógázából fakadt, részben a mellékhelyiségek hiányában a tóba kerülő emberi ürülék nagy mennyiségéből. „Túlterheltté vált a természet feldolgozó-képessége” – mondta Dósa Elek-Levente. 

A Szent Anna-tó lefolyástalan állóvíz, amelyet nem táplál semmilyen forrás, csak az esővíz. Ahogy a szakember fogalmazott: „ami a tóba bekerül, az ott is marad”. A tóba emberi tevékenység által bekerülő szervesanyagok teljesen megváltoztatták a tó vizének összetételét és ezáltal befolyással bírt annak élővilágára is. A bekerülő szervesanyag nagy részben a fürdőzők által használt kozmetikai szerekből származott. A tó vizét heti rendszerességgel vizsgálják a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakemberei, tudományos eredmények még nem állnak rendelkezésre a közelmúltban elkezdődött folyamatban.

Szintén nagy problémát jelent az éves szinten mintegy 200 köbméternyi szemét, amelyet a kráter területéről kell elszállítani, ennek a költségei rendkívül magasak, mivel Sepsibükszádról kell megoldani a szállítást. A terület mostani gondokságát ellátó közbirtokosság szerint a fürdőzés és a piknik tiltása sokat javíthat a felsorolt problémákon.

A kráter, amelyben a Szent Anna-tó található, a jövőben fokozott védelmet fog élvezni. Ennek első lépéseként megszüntették a tó közvetlen szomszédságában a parkolási lehetőséget. Az autóval érkezők ezentúl nem mehetnek le a kráterbe személygépkocsikkal, valamint a turistákat szállító autóbuszoknak is a felső parkolóban kell majd megállniuk. A működtető elmondása szerint a cél semmiképpen nem az, hogy megnehezítsék a tó látogatását, sokkal inkább a fentebb vázolt problémák enyhítése, megszüntetése. 

Nagy segítség lehet ebben a tó környékén felállított medvebiztos szeméttárolók beüzemelése, valamint a Finnországból beszerzett komposztáló vécék, amelyekből kettő a tó mellett lesz felállítva. Ez utóbbi beszerzését az is indokolttá tette, hogy a tónál hiányzik mindenféle infrastruktúra, lehetetlen volna például vízöblítéses mellékhelyiségeket üzemeltetni.

A Mohos-tőzegláp veszélyes is lehet

A Szent Anna-tó mellett a terület másik jelentős látványossága a Mohos-tőzegláp, amely a Csomád hegység másik vulkáni kráterében keletkezett egy vulkánkitörést követően. A különleges botanikai rezervátum a tóval ellentétben csak idegenvezetés mellett látogatható – emelte ki Dósa Elek-Levente. A tőzegláp ugyanis azon túl, hogy szigorúan védett, ritka növényfajták élőhelye, veszélyes terep is. A krátertó felületét borító különböző vastagságú tőzegréteg alatt nagy mélységű víz van, amely könnyen elnyelheti a vigyázatlan kirándulókat. 

A 80 hektáros tőzeglápnak jelenleg egy kis része látogatható, a többi el van zárva a turisták elől, csak engedéllyel, tudományos kutatás céljából lehet bejárni. A jövőbeni tervekben szerepel a láp további részeinek látogathatóvá tétele is. Jelenleg a legfontosabb feladat a szakszerű idegenvezetés biztosítása, amely a nyári idegenforgalmi szezon rajtjának május elsejei időpontjára megoldódni látszik. A terület gondokságát ellátó közbirtokosság feladata megoldani a tőzegláp folyamatos őrzését is, ami azért rendkívül fontos, mert a gondatlan látogatók nagy kárt okozhatnának a láp élővilágában.

Buszjáratok indulnak a tóhoz

A tónál való parkolási lehetőség megszüntetése miatt a terület új működtetői azt javasolják, lehetőség szerint gyalogosan közelítsék meg a krátert a látogatók. Azok, akik valamilyen okból mégsem szeretnének sétálni, igénybe vehetik a május elsejétől indított buszjáratokat, amelyek reggel fél 10-től óránként fogják szállítani a látogatókat a felső parkolótól. Természetesen kivételes esetekben továbbra is lehetőség lesz autóval, vagy turista busszal megközelíteni a tavat: kivételt képezhetnek a tiltás alól fogyatékkal élő látogatók, idősek és kisgyermek-csoportok. 

Sorompók és fizető automaták

A területre érkező látogatók a parkolóházakhoz hasonló rendszer szerint fizetnek az itt tartózkodásért. Érkezéskor egy sorompón áthaladva kapnak parkolási jegyet, távozás előtt ezzel a jeggyel kell fizetni a felállított parkoló automatánál. 

A teljesen automatizált rendszer jelenleg minimum 3 órás itt tartózkodás fizetésére ad lehetőséget, ez az eltöltött időtől függetlenül személyautók esetében 24 lej, autóbuszoknál pedig 120 lej. Ennek az időnek a megállapításánál úgy kalkuláltak az üzemeltetők, hogy a látogatók egy-egy órát töltenek el a Szent Anna-tónál, a Mohos-tőzeglápnál, valamint a látogatóközpont területén, ahol vécé és büfé is üzemel. A három órát meghaladó itt tartózkodás esetén minden fél óra után további 2 lejt kell fizetni, buszoknak pedig 15 lejt. 

A december óta működtetett parkolási rendszerbe befizetett díjon kívül mást nem kell fizetnie a látogatóknak. A parkolási díjakban bele vannak foglalva a látogatás egyéb költségei: a tóhoz induló autóbuszjárat díja, a vécéhasználat díja, illetve a tájékoztatás és takarítás költségei. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé azt, hogy személyi alapú látogatási díjat szedjenek a kirándulóktól, de a közeli tervekben ennek a megoldása szerepel. Ennek érdekében folyamatosan tárgyalásokat folytatnak az érintett intézményekkel – foglalta össze a látogatás új szabályozását Dósa Elek-Levente.

Évi 150 ezer látogató

Az eddigi üzemeltetési rendszer nem adott pontos képet arról, hogy évente hány látogatója lehet a területnek, becslések szerint évi 150 – 200 ezerre tehető a látogatók száma. Ha megvalósul a fent említett személyi alapú látogatási díjfizetés, mérhető lesz a látogatottság. 

A személyi alapú látogatói díj bevezetése – többek között – a szemétkezelésre is kínál megoldásokat. Dósa Elek-Levente úgy fogalmazott: környezettudatosabb látogatói attitűdöt szeretnének kialakítani azáltal, hogy a tó gyalogos megközelítését szorgalmazzák. A tervek szerint érkezéskor minden látogató tájékoztatót, térképet fog kapni és papírzacskót is a szemetének az összegyűjtésére. 

A Pro Szent Anna Egyesület ugyanakkor szeretné a területet „visszaadni” a környék közösségének. Dósa Elek-Levente kiemelte, hogy azt szeretnék, ha az itt dolgozók többsége a környékbeli lakosok közül kerülnének ki, ezáltal erősebben kötődnek a tóhoz. Jelenleg hét munkatárssal látják el a terület felügyeletét, ezt a létszámot mindenképpen bővíteni fogják a közeljövőben. Azt is szeretnék elérni, hogy a személyi alapú látogatási díj bevezetését követően a környékbeliek jelentős kedvezményt kaphassanak a belépők árából. 

Az idegenvezetők bíznak a tervek sikerében

A terület a szervezett kirándulócsoportok programjának is nagyon népszerű pontja. Az új rendszerrel már szembesülhettek a kora tavasszal érkező turistacsoportok. Az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének elnökét, Magyari Vass Istvánt kérdeztük az első tapasztalatokról.

Az idegenvezetők egyesületének elnöke elmondta: az elmúlt év októberében szembesültek először, hogy az új üzemeltetőnek új koncepciója van a tó látogatására vonatkozóan. Magyari Vass István szerint némileg váratlanul történt ez a váltás. Az idegenvezetők nagy része, a velük együttműködő utazási irodákkal együtt, legalább fél évre előre tervez programot, és a programok megszervezése során fontos a megfelelő kommunikáció. A Szent Anna-tó és környékének esetében tapasztalata szerint nem volt megfelelően közölve az érintett idegenforgalmi szakemberekkel a változás. 

Nehézséget okozott az is, hogy az előző és a jelenlegi gondokság két egészen különböző koncepciót képvisel, ez azt is jelenti, hogy különböző turistakört céloztak meg. Az idegenforgalmi szakember úgy fogalmazott, hogy az előző működtetők a csoportosan érkezőknek kedveztek, míg a jövőben úgy tűnik, az egyéni turisták kiszolgálására helyeződik át a hangsúly. Jelen pillanatban egy „deficites helyzet” alakult ki, ám Magyari Vass bízik abban, hogy idővel ezt sikerül orvosolni. „Az biztos, hogy az elképzelések csak két-három év múlva fognak realizálódni és addig jelen lesz ez a deficit” – fogalmazott. 

Példaként hozta fel azt is, hogy jelenleg nincs megoldva a Mohos-tőzeglápban az idegenvezetői szolgálat. Lapunk kérdésére Dósa Elek-Levente reagált erre a felvetésre is és ígéretet tett arra, hogy a május elsejei szezonkezdetre megoldják ezt a kérdést. Magyari Vass István szerint az idegenvezetőkre hárul plusz feladat azáltal, hogy váratlan helyzeteket kell megoldaniuk, amit „nem biztos, hogy veszteségek nélkül meg tudunk oldani”.

„Azt is el kell mondanom, hogy az időnként megmutatkozó feszültségek az elmúlt időszakban a javuló kommunikáció segítségével feloldódni látszanak. Ezzel együtt sem spórolhatjuk meg a csoportos utaztatásoknál az újratervezést, valószínű, hogy más kínálati csomagba kerül így a Szent Anna-tó és környéke. Ugyanakkor bízunk az új elképzelések sikerében” – foglalta össze az idegenvezetők álláspontját Magyari Vass István.

FRISSÍTÉS: Levélben fordult szerkesztőségünkhöz a Szent Anna tó és Mohos tőzegláp volt gondnokságának egyik egykori alkalmazottja. Hadâmbaș Gavril úgy érzi, „tisztáznia kell pár dolgot” a Dósa Elek Levente által közölt információkkal kapcsolatosan.

Mint írja, az a benyomása, hogy Dósa Elek Levente az általa képviselt Pro Szent Anna Egyesületnek tud be minden, a területet érintő pozitív változást, holott azok bevezetése szerinte már az előző gondnokság idején elkezdődött.

Hadâmbaș Gavril a 2017. december 12-én megjelent hivatalos közlönyre hivatkozva emlékeztet, hogy a volt gondnokság szabályzata már tiltotta a fürdőzést a Szent Anna tóban. Emlékeztet arra is, hogy a terület gondnokságát jelenleg ellátó Pro Szent Anna Egyesület kezébe felügyeleti jogokat adó kormányrendelet alkotmánybíróságra került. A normakontroll eredményétől is függ, hogy a jelenlegi üzemeltető folytathatja-e tevékenységét – teszi hozzá levelében.

Hadâmbaș Gavril a piknikezés betiltását, a medve-biztos szeméttárolók üzembe helyezését, az ökologikus vécék használatának bevezetését szintén az előző gondokság idejére teszi. Szerinte mindezeken túl az új üzemeltetők nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel a terület szakszerű működtetéséhez.