A társasházban lakók többsége legfeljebb a szomszédai nevét és esetleg a háziállataik nevét ismeri, de a többi interakciót kerüli. Minden harmadik lakos azt mondja, hogy „jelentős" nézetletérései vannak a szomszédaival. Közben pedig a szomszédok megismerésére tett erőfeszítések segíthetnek a közösségi érzés kialakításában.

A Szomszédok között (ÎntreVecini) civil szervezet, a tömbházközösségekben élők körében végzett felmérése szerint, csak az emberek kis része ismeri jól (27%) vagy nagyon jól (8%) a szomszédait.„Gyermekkoromban a szomszédság egy olyan intézményes erőforrás volt, amelyhez fordulhattál, ha szükséged volt rá: kölcsönkérhettél egy csésze cukrot vagy 100 lejt fizetésig, és ráadásul meg is kaptad. Ráadásul a bizalmi kapcsolatok elég erősek voltak, nem véletlen, hogy amikor valaki elutazott, a kulcsokat a szomszédoknál hagyta. Az elmúlt 30 évben a dolgok megváltoztak, és ma már alig ismerjük a szomszédainkat, inkább csak látásból” – mondta Gelu Duminică szociológus, az „Együtt” ügynökség ügyvezető igazgatója Hotnewsnak.

Nem meglepő, de kellene változtatni

Arra a kérdésre, hogy mi ösztönözné, hogy jobban megismerjék egymást, a válaszadók 68%-a a közös problémák megoldását említette első helyen, ezt követte a szorosabb közösség kialakításának igénye (32%) és a közös projektek (32%), majd a szomszédságban szervezett társadalmi események (26%) és a közös érdeklődési terület vagy hobbik (21%).
Ami azt illeti, hogy milyen gyakran vettek részt a szomszédokkal közös társadalmi eseményeken, a felmérés azt mutatja, hogy a válaszadók 59%-a soha nem vagy csak nagyon ritkán.
A válaszadók szerint szívesen látnának közösségi tevékenységeket a tömbházukban, például: a gyerekeknek (31%), grillpartit (28%), társasjáték-esteket (22%), szabadtéri moziesteket (21%), sporteseményeket (16%), szomszédok közötti versenyeket vagy vetélkedőket (14%) vagy workshopokat és tanfolyamokat (14%).

„Az a tény, hogy a tömbházakban élők nem igazán ismerik a szomszédaikat, nem meglepetés számunkra, hanem egy olyan valóság, amelyen változtatni szeretnénk" – mondta Sabina Mihăilescu, a civil szervezet igazgatója.

A fiatalok távolságtartóbbak

A felmérés szerint a Z generáció válaszadói fokozott vonakodást mutatnak a szomszédokkal való kapcsolattartásban. Így a 27 év alattiak meglehetősen formális kapcsolatot ápolnak szomszédaikkal (34%), sőt, távolságtartónak vallják magukat.
Az Y generáció (28-43 évesek) hasonlóan magas aránya vonakodik attól, hogy megismerje szomszédait. A spektrum másik végén a 44-59 éves X generációsok (38%) és a 60-78 éves baby boomerek (39%) azt mondják, hogy meglehetősen közel állnak szomszédaikhoz, sőt, nyitottak és bátorítják az interakciót (48%).

Másrészt, amikor olyan okokról van szó, amelyek megakadályozhatják őket abban, hogy megismerjék szomszédaikat, a válaszadók első helyen a zsúfolt időbeosztást (48%) jelölték meg, ezt követi, hogy nem akarják, hogy a személyes terükbe behatoljanak (33%), valamint a társadalmi érintkezés iránti érdeklődés hiánya (25%) és a közösségükben lévő lehetőségek hiánya (21%).

A szomszédok között felmerült problémákat illetően a tömbházban élők 50%-a azt mondja, hogy nem volt jelentős problémája a szomszédokkal, 32%-uknak volt problémája, de sikerült békésen megoldaniuk, 16%-uknak volt problémája, de még nem sikerült rendezni, további 3% pedig inkább nem beszél a kérdésről. Arra a kérdésre, hogy mi a fő probléma, amit a szomszédokkal kapcsolatban tapasztaltak, megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek szerint a szomszédok vagy nem kommunikatívak (33%), zajosak (29%), túl kíváncsiak (28%) vagy verbálisan agresszívek (14%).

Ami a közösségi problémák megoldásába való bekapcsolódást illeti, a válaszadók többsége (52%) valamennyire nyitott erre, de a helyzettől függően. 29% azt állítja, hogy mindenképpen részt venne, 12% bevallja, hogy nem venne részt, de hajlandó lenne támogatni mások kezdeményezéseit, 6% pedig megerősíti, hogy jelenleg nem venne részt.
A parkolóhelyek (51%), a zöldterületek és parkok fejlesztése (42%), a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem (41%), a bűnözés elleni intézkedések hiánya (38%) és az infrastruktúra javítása (31%) szerepel az első öt helyen azon problémák vagy igények között, amelyeket a társasházakban élők legfontosabbnak tartanak.