A sertéshúsfogyasztás teljesen kiegyensúlyozatlan Romániában, hatalmas a kereslet a tarja, vagyis a nyakaskaraj iránt, a sertés többi részét kevesen vásárolják, így a termelő veszteséget könyvelhet el, ha nem talál más értékesítési piacokat, hangzott el a G4Food portál indító konferenciáján.

Ábrahám Tibor az Alföldi Sertés mezőgazdasági szövetkezet romániai értékesítési igazgatója a konferencián ezt tréfásan úgy fogalmazta meg: „hétfejű, legalább kétméteres zsiráfnyakú sertést kellene kifejleszteni Románia számára”, hogy megoldják a fogyasztók részéről felmerülő kereslet kielégítését. Arra is kitért, Romániában nincs elég sertés, az ország importra szorul, de ez is teljesen kiegyensúlyozatlan módon történik.
Ha megnézünk egy import sertéshússal megrakott teherautót, a 20 tonnás rakományból 10 tonna tarja, körülbelül négy tonna lapocka, négy tonna sertéscomb és két tonna egyéb hús. Tíz tonna tarja 1 880 sertésből származik, négy tonna lapocka körülbelül 344 sertésből, és négy tonna comb mintegy 260 sertésből. „Mi történik a sertés többi részével? Amíg ilyen kiegyensúlyozatlan a fogyasztás, addig akármennyi sertést is nevelünk Romániában, nem fogja kielégíteni a piacot" – magyarázta.

A többi rész, amely az állat akár 40 százalékát is kiteszi, és amelyre nincs közvetlen kereslet, Ábrahám szerint kolbászok és apróhúsok alapanyagaként végzi, ezért ez a hús olcsóbb, mint például a tarja.
„Ez kilónként 40-50 eurócent értékkülönbséget generál lefelé. Így minél többet termelek Romániában, annál több pénzt veszítek, ha nem jutok el más piacokra, ahol olyan sertés-részeket is eladnak, amelyek itt nem kellenek" – fejtette ki.

Másrészt Ábrahám szerint senki sem tesz erőfeszítéseket az olyan állati részekből készült termékek népszerűsítésére, amelyeket nem fogyasztanak széles körben. Szerinte ezt a kereskedelmi szövetségek és a hatóságok közös erőfeszítéssel kellene meglépjék.