Egy héttel a parajdi sóbányánál történt katasztrófa után a helyiek kezdenek beletörődni a helyzetbe. Abban bíznak, hogy a szakemberek képesek megmenteni a bányát, és ha csak évek múlva is, de ismét virágzik majd a turizmus a településen. A helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy a falubeliek felismerték, az adott helyzetből kell kihozniuk a legtöbbet, és meg kell próbálniuk valamilyen módon megmenteni a vállalkozásukat.

„Nem tudjuk, mikor térhetünk haza”

Sok parajdival álltunk szóba az elmúlt napokban, többségük nem akart nevét vállalva nyilatkozni a sajtónak, azonban elmesélték, hogy az elmúlt káoszos napok után hogyan érzik most magukat. Az evakuálási zóna mellett – ahová már sem autóval, sem gyalog nem mehet be senki – találkoztunk egy férfival. Mint kiderült, neki és családjának el kellett hagynia az otthonát, találkozásunkkor pedig épp engedélyt kért a lezárt területet felügyelő csendőrtől, hogy hazamenjen és megetesse az ott maradt állatait.

Kérdésünkre elmondta, szerencsére van még egy házuk az egyik közeli faluban, így ők nem rokonoknál vagy panzióban húzták meg magukat. Úgy fogalmazott, nem egyszerű a helyzet, hiszen nem tudja, hogy mikor térhet haza, és csak néhány percre engedik be a házához. Ilyenkor megnézi, hogy minden rendben van-e, majd el is kell hagynia a területet.

Bár kiemelte, hogy nem szakértő, mégis azt gondolja, hogy a bánya nem egyben fog beszakadni, így nem történik akkora tragédia. Azt mondta nem fél ettől, szerinte lassú folyamat lesz, de azt nagyon nehezen élte meg, hogy el kell hagynia a házát. Ő úgy látja, hogy a sajtó és a hatóságok is hajlamosak eltúlozni a helyzetet és olykor „pánikkeltés” történik a nyilvánosságban.

A magyarok soha nem adják fel

A falu központjában egy eladóval is beszélgettünk. A hölgy amennyire lehet, optimista a helyzettel kapcsolatban, bár ez egy hete még nem így volt. Úgy fogalmazott, nagyon megviselték a történtek, de ő az online árusításban lát potenciált, és bízik abban, hogy emiatt nem veszíti el a munkahelyét. Megkérdeztük, meddig tud árulni most, hogy a sóbánya bezárt. Úgy látja, még van 1-2 évre elegendő készlete, de ha a bánya nem nyit ki újra, akkor már nem lesz, mit eladnia.

Mint fogalmazott: a magyarok soha nem adják fel, így a parajdiak sem fogják, és ez a gondolat segít átvészelni a mindennapokat ebben a súlyos helyzetben.

Próbálják megmenteni azt, amiért egy életen át dolgoztak

A falubeliek egymás között arról beszélnek, hogy milyen módon tudnák fellendíteni a turizmust, milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak még, és milyen módon foghatnának össze, hogy közösen tegyenek a falu jövőjéért. Abban egyetértettek, hogy mivel a hely múltja is a só, a jövője is az kell hogy legyen. Egy férfi azt mondta nekünk: „nem sok mindenhez értünk, de a sóhoz biztosan, arról mindent tudunk”.

A turizmus fellendítéséért indították el azt a petíciót, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a Csíkszeredába tervezett Drakula-parkot inkább Parajdon valósítsák meg. A kezdeményezők úgy fogalmaznak: „Mi, alulírottak javasoljuk, hogy a park helyszíne inkább Parajd legyen – különösen a településen kialakult jelenlegi helyzet miatt. Parajd évente több mint 700 ezer turistát fogad, kiépült infrastruktúrával, világhírű sóbányával és fürdővel, valamint egyre súlyosbodó gazdasági és turisztikai kihívásokkal néz szembe. Egy ilyen beruházás valódi kitörési lehetőséget jelentene a térség számára”.

Ugyanakkor beszélgettünk olyan vállalkozóval is, aki jelenleg el sem tudja képzelni, hogy mi lesz a családjával, ha be kell zárniuk. Azt mondta, 20 évnyi munka után fogalma sincs, hogy mihez kezdene, hol dolgozna, hiszen a váltás egyáltalán nem egyszerű.

„Bele kellett törődni”

Egy helyi nő könnyek között mondta, hogy ahogy teltek a napok, rájött, ő már nem tud semmit tenni. Ráeszmélt, hogy „nem teheti tönkre magát, hiszen attól semmi nem javul meg”, és el kell fogadnia, hogy most hatalmas kihívást kapott az élettől, a problémát pedig meg kell oldania.  Egy másik helyi lakos úgy fogalmazott, már eleget sírt, most azon kell dolgoznia, hogy biztosítsa a megélhetését.

Kérdeztük azt is, hogy mit várnak az állami támogatásoktól. A vélemények megoszlottak. Volt, aki nem igényelné, volt aki ebben látja a megoldást, de abban egyetértettek, hogy egy ilyen válsághelyzetben a kormánynak tennie kell valamit az érintettekért.

Hogy mit hozhat a jövő, arról még nem is gondolkodtak, egyelőre a káosz és a bizonytalanság jellemzi a helyiek életét, de úgy vélik, muszáj optimistának és bizakodónak maradniuk.

Kapcsolódó

„Egy élet munkája veszett el” – Mindig azt mondták, még van idő megmenteni a sóbányát

35 éven át dolgozott a sóbányánál, úgy hiszi, még van remény, hogy megmentsék azt, és ez ad egy kis kapaszkodót a mindennapokban. 

Parajd sóbánya Parajd interjú sóbánya turizmus