Stresszes időszakon vannak túl a kis kedvencek, a petárda, a tűzijáték hangját sokkal élesebben érzékelik, mint az ember, ezért bepánikolnak, a legrosszabb esetben elmenekülnek, kárt tesznek magukban. A Maszol által megszólaltatott szakértők szerint fontos a megelőzés, de ha már megtörtént a baj, a regisztrált mikrochip segít, hogy beazonosítsák a kutyát, macskát, és visszavigyék a gazdájához.

A törvény kötelezi a kutyák mikrochipezését és veszettség elleni oltását, így elvileg minden eb azonosítható kellene legyen a vonalkódolvasó segítségével, mondta el a Maszolnak Gábor Imola állatorvos. Viszont ez még nem elegendő, a gazda adatait csak akkor érhetik el, ha a mikrochipet regisztrálták az Állatorvosi Kamara által fenntartott és működtetett országos adatbázisba (RECS), amiért különben fizetniük kell a mikrochipező rendelőknek vagy menhelyeknek, ezért előfordul, hogy elmulasztják. Megtörténik, hogy a kutya chipezve van, de nincs regisztrálva, ilyen esetben nem tudunk segíteni a gazda beazonosításában, taglalta Gábor Imola.

Az állatorvosi rendelők ingyen beolvassák a chipet, segítve a gazda azonosítását

Az állatorvosi rendelők általában térítésmentesen beolvassák az elkóborolt állatban található mikrochipet, ezzel segítve, hogy visszajuttassák az otthonába a kutyát. Az sem ritka, hogy a gazdák az elérhetőségüket feltüntető bilétás nyakörvet tesznek a kutyára, a sepsiszentgyörgyi állatorvosi rendelőben például a veszettség elleni oltás során adnak is ilyen medált, ami megkönnyíti a tulajdonos azonosítását. A szakemberek a megelőzést javasolják, érdemes bezárni a kutyát, a macskát olyan helyre, ahonnan nem tudnak a pánik miatt elszökni, és ahova tompítva jut el a zaj. A félős kutyák, macskák számára nyugtatókat ajánlanak.

A stressz okozta tünetek általában maguktól megszűnnek

Az állatok különböző módon reagálják le a stresszt, néhányuk még a gazdi ölében is folyamatosan reszket, de megtörténhet, hogy az udvaron tartott állat, minden külső jel nélkül átvészeli a petárdázós napokat. Az orvos elmondta, általában néhány napra szükség van, amíg az állatok megnyugszanak, egy ideig nem esznek-isznak rendesen, elbújnak, ilyen esetben nincs ok aggodalomra, a tünetek maguktól megszűnnek. Ha a gazda tudja, hogy mindent úgy csinált, mint korábban, nincs ok aggodalomra, nem indokolt orvoshoz fordulni. Azonban ha egyéb is van a háttérben, az állat többet és egyebet evett mint máskor, például csontot, vagy mákos bejglit, akkor orvoshoz kell vinni. A macskákra érdemes odafigyelni, mert náluk kialakulhat stressz alapon az alsó húgyúti betegség.

Hatékonyak a kutyás közösségek

A közösségi oldalakon szerveződött állatbarát csoportok a leghatékonyabbak a pánik miatt elmenekült állatok megsegítésében, mondta el Balázsi-Bardócz Csaba, a sepsiszentgyörgyi kutyamenhely vezetője. Kifejtette, a kóborló állatokon általában észrevehető, hogy gazdához szokottak, odaszegődnek a kutyasétáltató emberek mellé, akik beviszik egy állatorvosi rendelőbe, a mikrochip alapján azonosítják, az országos adatbázisból kinézik a címet, a telefonszámot, majd értesítik a tulajdonost, így visszakerülnek az otthonukba.

Az emberek általában készségesek, segítenek, a megszökött kutyákat a közösségi oldalakon ezekben a csoportokban hirdetik, és az esetek többségében sikerül hazajuttatni a kutyát, osztotta meg tapasztalatait Igyártó Nándor háromszéki önkéntes állatmentő. Hozzátette, vannak szomorú esetek is, amikor a kutya nincs chipezve, kevés az esélye annak, hogy azonosítsák. Ilyenkor a közösségi oldalon hirdetik, ám ha nem jelentkezik a gazda, kénytelen elengedni, megadva az esélyt arra, hogy magától hazataláljon. „A kutyák az emberek jóindulatára vannak utalva. Akkor van nyert ügyük, ha regisztrált mikrochipjük van. A megelőzés a legfontosabb, minimálisra kell csökkenteni a kockázatot, én évek óta az állataimmal szilveszterezek” – mondta Igyártó Nándor.