A rendes tanári állásokra meghirdetett idei vizsga eredményei gyengék, és ez az eredmény a politikusok tevékenységét tükrözi, azt, hogy milyen mértékben vettek részt Románia fejlesztésében – állítják a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) a képviselői az Agerpres hírügynökségnek pénteken kiküldött közleményben.

„Minket ez nem lep meg, mivel mi folyamatosan kapcsolatban állunk a realitással. Az a kérdésünk, hogy miért lepődött meg Klaus Iohannis államelnök az eredményeken, figyelembe véve, hogy ő is tanár volt, és meggyőződésünk, hogy tudja, legalábbis tudnia kellene, hogyan fajultak idáig a dolgok. Kíváncsiak vagyunk, hogy a jelenlegi oktatási miniszter milyen magyarázatot tudna találni ezeknek az eredményeknek az igazolására” – jelentik ki a FSLI képviselői.

A szakszervezet rámutat, hogy ezért az eredményért a különböző pártokhoz tartozó politikusokat lehet okolni, akik „egyetlen ujjukat sem mozdították a tanügy javítása érdekében, sőt, figyeltek arra, hogy az folyamatosan alulfinanszírozott legyen”. Az elmúlt években megjelent minden egyes elemzés rámutatott, hogy a román oktatási rendszer súlyos gondokkal küzd, és a szövetség is jelezte minden egyes kormánynak az oktatás folyamatos romlását, de ezeket a figyelmeztetéseket mindig figyelmen kívül hagyták.

„Emlékeztetjük a közvéleményt és a politikusokat, hogy ezek a rossz eredmények valójában a politikusok munkáját tükrözik. A vizsgán kapott jegyek azt mutatják, hogy a politikusok milyen mértékben vettek részt Románia fejlesztésében” – áll a közleményben.

A szakszervezeti tömb által említett "hibák" között szerepelnek az alacsony fizetések, amelyek elűzték a fiatal, tehetséges és jól képzett tanárokat a rendszerből. „Jelenleg a tanárokat rosszabbul fizetik, mint a városházi sofőröket, a biztonsági őröket vagy a közigazgatásban dolgozó titkárnőket” – mondják.

A szakszervezetisek arra is rámutatnak, hogy az iskolai oktatás egyik nagy problémája, hogy a felsőoktatás szinte teljesen elhanyagolja a tanári alapképzést, és nyomatékosítják, hogy az iskoláknak tanárokra van szükségük, nem csak diplomásokra.

Azt is kifejtik, hogy a tanárok továbbképzése szinte csak formális dolog, a legtöbb képzés a törvény által előírt kreditpontok összegyűjtése érdekében történt, és sok esetben a tanároknak kellett állniuk a költségeket.

Rámutatnak arra is, hogy a túlzott bürokrácia a tanárokat írnokokká változtatta, olyan munkára kötelezve őket, aminek semmi köze a tanításhoz, és emiatt hivatásukat sem tudják nyugodtan végezni. Ezt pedig elsősorban a tanulók sínylik meg, de maguk a tanárok is szenvednek.

„Nyilvánvaló, hogy az oktatás jelenlegi helyzete nem olyan, mint amit szeretnénk, és ez mindannyiunkat - szakszervezeteket, kormányt, tanárokat, diákokat és szülőket - el kellene, hogy gondolkodtasson. Egységes fellépésre van szükségünk ahhoz, hogy a romániai oktatást jobbá tegyük” – szögezik le.