A Bálványos Intézet és az Integratio Alapítvány tájékoztató kampányba kezdett a magyar nyelvhasználat népszerűsítése és tudatosítása érdekében – különös figyelmet fordítva a pedagógusok és tanintézmények vegyes családokhoz és az azokból érkező gyermekekhez fűződő viszonyára. A kezdeményezők keddi, kolozsvári sajtótájékoztatóján bemutatták a programhoz kapcsolódó első animációs filmet is, amely a pedagógusok számára kínál megoldást egy olyan helyzetben, amikor vegyes családok nem magyar nemzetiségű szüleivel kell kapcsolatot teremteniük, például közös szülőértekezleten vesznek részt.

A kolozsvári Bálványos Intézet és a temesvári Integratio Alapítvány munkája akkor találkozott, amikor a román és a magyar nyelv közötti aszimmetriát kezdték felmérni, hangzott el. Temesváron sok a vegyes házasság, és a magyar tannyelvű iskolában nagy kihívás volt, hogy hogyan integrálják a gyerekeket, mivel nem mindenki beszélt jól magyarul. A Bálványos Intézetnek szintén több kutatása volt a témakörben, így úgy döntöttek, hogy egy, a magyar nyelvhasználatot és kétnyelvűséget népszerűsítő kampányt indítanak, ami „közérthető, könnyen befogadható”.

Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, az Integratio Alapítvány munkatársa a sajtótájékoztatón, amelyre online kapcsolódott be, megjegyezte: „Mit tegyen a pedagógus akkor, amikor nyelvileg vegyes szülői közösséggel dolgozik? Hogyan lássa el feladatait úgy, hogy megtartsa és erősítse a magyar nyelv pozícióját, mely a magyar tannyelvű iskolának is elsődleges feladata? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kívánunk bárki számára elérhető, gyakorlati tanácsokat adni, melyek ugyanakkor a szülők számára is nem egy esetben hasznosíthatóak.”

Az iskolaigazgató hozzátette: az Integratio Alapítvány keretei között több olyan programot is kidolgoztak, melyekkel arra hívták fel a figyelmet, hogy a vegyes családokban érdemes a gyermekeket kétnyelvűvé nevelni, szakmai műhelyeket és fókuszcsoportos beszélgetéseket is szerveztek a témában érintett családokkal, s számos konkrét példát megvizsgálva alakították ki javaslataikat, melyek megtalálhatóak – további taneszközök és képzési csomagok mellett – a ketnyelvuseg.integratio.ro oldalon.

„Ugyanakkor azokra a diákokra is gondoltunk, akik magyar anyanyelvűek ugyan, de román tannyelvű iskolába járnak, s csak fakultatív jelleggel tanulnak magyarul. Számukra hoztuk létre a fakultativ.integratio.ro internetes oldalt, ahol oktatási segédanyagok egész gyűjteményét találhatják az érdeklődők” – mondta Erdei Ildikó.

A sajtótájékoztatón bemutatták az első animációs filmet is, amely a pedagógusok számára kínál megoldást egy olyan helyzetben, amikor vegyes családok nem magyar nemzetiségű szüleivel kell kapcsolatot teremteniük, például közös szülőértekezleten vesznek részt. Kassay Réka, a Zoom Studio animációs műhely alapítója elmondta: arra törekedtek, hogy egy összetett problémát a lehető legközérthetőbb módon tudjanak bemutatni, s az arra adott – szakmai alapokon nyugvó – megoldási javaslatot is mindenki számára fogyasztható formában fogalmazzák meg.

Kiegyenlíteni a nyelvi aszimmetriát

„A magyar nyelvhasználatról nem a konkrét oktatási, osztálytermi gyakorlatban kell beszélni, hanem ezeken kívül is. Ez azért fontos, mert azt látja a diák, hogy az anyanyelvének, a magyar nyelvnek csak az osztályteremben, a tanórán van létjogosultsága, és amikor kilép ebből az osztálytermi otthonos környezetből, akkor egy nyelvi önkontrollt fog gyakorolni” – magyarázta Keszeg Erika, a Bálványos Intézet kutatója.

Hozzátette: ennek következtében a gyerek háttérbe szorítja az anyanyelvének a használatát különböző mindennapi szituációkban, éppen ezért töltenek be fontos szerepet a magyar oktatási intézményeknek, amelyek kiegyenlítik a nyelvi aszimmetriát.

Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója szerint a nyelvi aszimmetria hosszú távon kihatással lehet arra, hogy hogyan viszonyulnak a gyerekek a különböző intézményekhez, vagy hogy mit várnak el a román államtól. Szerinte a pedagógusok nincsenek felkészítve arra, hogy hogyan viszonyuljanak ahhoz a helyzethez, amikor egy osztályban román és magyar anyanyelvűek egyaránt tanulnak, a mostani projekttel pedig erre próbálják meg felhívni a figyelmet.

„A kutatásaink elég világosan mutatják, hogy a nyelvek közötti aszimmetriát az erdélyi magyarok egy része jelentősen interiorizálta. Ez hosszú távon kihatással lehetne iskolaválasztási stratégiákra, hogy hogyan viszonyulnak a különböző intézményekhez, illetve hogy milyen elvárásaink vannak a román állammal szemben” – hangsúlyozta.

A kutató arról is beszélt, hogy felméréseikből kiderült, hogy a vegyes házasságokból származó diákok képzése során külön foglalkozásokra lenne szükség annak érdekében, hogy a tanulók sikeresen integrálódjanak a magyar tannyelvű oktatásba. Ehhez a pedagógusok nem kapják meg a megfelelő képzést, így a most induló kezdeményezésükkel ezt a hiányosságot pótolnák, hangzott el.