A romániai közalkalmazottak több mint fele úgy véli, hogy egyes állami állásokra meghirdetett versenyvizsgákat csupán formalitásból szerveznek meg, és már előre tudni lehet a nyertest. Egy felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada a munkahelyi véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozva érzi, míg közel háromnegyedük nem tapasztalt érdemi változást az intézményi átszervezések nyomán.

Az APSAP képzési központ felmérésében részt vevők 54,7 százaléka szerint léteznek olyan közalkalmazotti állásversenyvizsgák, amelyek eredménye előre eldől. Közülük 34,4 százalék úgy véli, hogy ez időnként, 20,3 százalék pedig úgy, hogy gyakran fordul elő. Mindössze 26,6 százalék zárta ki határozottan, hogy lennének ilyen gyakorlatok.

A tapasztalat is befolyásolja a válaszokat: a több mint 25 éve a közszférában dolgozók körében 22,7 százalék szerint gyakran fordulnak elő ilyen esetek, míg a négy évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezők 29,9 százaléka úgy véli, hogy nincsenek előre leosztott versenyvizsgák.

A jövedelem alapján is eltérnek a vélemények. A havi 9000 lejnél többet kereső közalkalmazottak 33,9 százaléka mondta azt, hogy nem tapasztalt előre eldöntött eredményű versenyvizsgákat. Az 5000 lejnél kevesebbet keresők körében ez az arány 24,9 százalék volt.

A megkérdezettek kétharmada tart a nyílt véleménynyilvánítás következményeitől

A felmérés szerint a munkahelyi légkör is problémás lehet a közintézményekben. A válaszadók 21,7 százaléka úgy véli, hogy az alkalmazottak nagymértékben, további 20 százalékuk szerint pedig nagyon nagy mértékben kerülik a véleményük nyílt kifejtését a lehetséges szakmai következményektől tartva. További 24,5 százalék szerint ez bizonyos mértékben jellemző.

A megkérdezettek összesen 66,2 százaléka érzékel valamilyen nyomást a munkahelyi véleménynyilvánítás terén. Mindössze 11,8 százalékuk szerint egyáltalán nem létezik ilyen probléma.

Bogdan-Costin Fârșirotu, az APSAP képzési központ elnöke szerint az eredmények arra utalnak, hogy a közalkalmazottak jelentős része tart a szakmai következményektől, ha nyíltan megfogalmazza a véleményét. Ez megnehezítheti a belső problémák jelzését, és ritkábbá teheti a vezetői döntések bírálatát.

Háromnegyed nem érzékel érdemi változást az átszervezések után

A felmérésben részt vevők 35,3 százaléka szerint az intézményében nem történt valódi átszervezés, további 37,5 százalék pedig úgy látja, hogy az átalakítások nem hoztak érzékelhető változást a mindennapi munkában.

Összesen tehát 72,8 százalék nem tapasztalt érdemi előrelépést az intézményi átszervezések nyomán. Mindössze 6,8 százalék szerint tették a változtatások átláthatóbbá és hatékonyabbá a munkát, míg 20,4 százalék úgy véli, hogy az átalakítások bonyolultabbá és nehezebben kezelhetővé tették a feladatokat.

Az általános helyzet megítélése ugyanakkor kedvezőbb. A válaszadók 57,4 százaléka szerint a romániai közigazgatás az elmúlt öt évben kisebb vagy jelentős mértékben javult. Közülük 45,6 százalék enyhe, 11,8 százalék pedig számottevő fejlődést érzékelt. További 28,4 százalék szerint nem történt lényeges változás, míg 14 százalék a helyzet romlásáról számolt be.

A közszférában magasabb az átlagfizetés, de nem minden ágazatban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2025. áprilisi adatai szerint a közszférában a nettó átlagbér 5948 lej volt, míg a magánszektorban 5572 lej, vagyis az állami alkalmazottak átlagosan 6,7 százalékkal kerestek többet. A különbség csökkent 2024-hez képest, amikor a közszférában mért nettó átlagbér még 12,8 százalékkal haladta meg a magánszektorét.

Az eltérés ágazatonként jelentősen változik. Az oktatásban a közszférában dolgozók nettó átlagbére 5840 lej, a magánszektorban dolgozóké 3524 lej volt. Az egészségügyben és a szociális ellátásban az állami alkalmazottak átlagosan 5212, a magánszektorban dolgozók 4227 lejt kerestek. A szállítás és raktározás területén 6655, illetve 3903 lej volt a két átlag.

Az informatikai és kommunikációs ágazatban viszont a magánszektor vezetett: ott a nettó átlagbér 10 640 lejre rúgott, szemben a közszférában mért 6059 lejjel. A média és kiadói tevékenységek területén szintén a magánszektorban volt magasabb az átlagbér: 8870 lej, míg az állami szektorban 5806 lej.