Hibás volt a hatóságok kommunikációja az AstraZeneca-oltások felfüggesztése kapcsán, az oltási kampány koordinátora indokolatlanul keltett pánikot az érintett lakosság körében - véli László Attila szenátor, a felsőház közegészségügyi bizottságának titkára.

„Oltások esetén maximális óvatosságra van szükség, mert senkinek nem lehet veszélyeztetni az egészségét vagy az életét. Ezért üdvözlöm ezt a rendelkezést” - válaszolta dr. László Attila szenátor, a felsőház közegészségügyi bizottságának titkára a Maszol kérdésére, hogy indokolt volt-e az AstraZeneca oltás felfüggesztése.

Mint ismert, Románia ideiglenesen karanténba helyezte a brit-svéd vakcina egyik szállítmányából még fel nem használt dózisokat, amíg ki nem derül, hogy az oltóanyag miatt képződtek-e vérrögök néhány nyugati országban beoltott páciens szervezetében.

Kapcsolódó

AstraZeneca: a hatóságok a Facebookon válaszolnak a lakossági kérdésekre

Kérdezz-feleleket tart pénteken 15 órától a Facebookon az AstraZeneca által kifejlesztett vakcináról az országos oltáskampányért felelős platform.

oltási kampány AstraZeneca

Az RMDSZ szakpolitikusa egyúttal hangsúlyozta, annak ellenére, hogy több millió adag oltást használtak fel Európa-szerte, mindössze huszonkét esetben merült fel az említett mellékhatások lehetősége. Kitért ugyanakkor arra is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerint nem találtak ok-okozati összefüggést a gyanús vérrögképződés között.

László Attila rámutatott, hogy a most használatban levő három koronavírus elleni oltóanyag (Pfizer/BioNTech, Moderna, Oxford/AstraZeneca) mellékhatásai elenyészők a kötelező oltási naptárban szereplő vakcinákhoz képest. Ez különösen igaz a hírvivő RNS technológián alapuló első két oltóanyagra. Ezek használata során mindössze az esetek 0,3 százalékában jelentkeztek mellékhatások – a szúrás helyén érzékelt fájdalom, hőemelkedés vagy hidegrázás –, és ezek felében a tünetek néhány órán belül megszűntek.

„Akiknél általános tünetek jelentkeztek – hosszan tartó hőemelkedés vagy hidegrázás, fejfájás, ízületi fájdalmak, aluszékonyság –, amelyek fél naptól két-három napig tartottak, azokról a legtöbb esetben kiderült, hogy nemrégiben átestek a Covid-19 betegségen, és valószínűleg az immunrendszerük hevesen reagált, amikor ismét találkozott a vírus antigénjeivel, vagy a betegség súlyos formája alakult ki esetükben” – magyarázta László Attila. A politikus úgy vélte: ha figyelembe vesszük, hogy a mellékhatások a beoltott páciensek rendkívül alacsony részarányánál jelentkeztek, és néhány nap után elmúltak, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyon biztonságos és hatékony oltóanyag áll a rendelkezésünkre. Az AstraZeneca esetében valamivel nagyobb, de még mindig az egy százalék alatti arányban jelentkeztek mellékhatások.

„Ennek ellenére kilenc ország szünetelteti a problémásnak vélt dózisok felhasználását. Azt hiszem, hogy ez a legtermészetesebb megoldás. Ha egy sarzsról úgy tűnik, hogy gondok vannak vele, akkor fel kell függeszteni, ki kell vizsgálni, hogy mi történt” – tette hozzá, felhívva ugyanakkor a figyelmet, hogy a hivatalos kommunikáció ezúttal sem állt a helyzet magaslatán. “Immár tíz hónapja egyik kommunikációs ellenpélda követi a másikat” – fogalmazott az RMDSZ-es törvényhozó arra utalva, hogy Valeriu Gheorghiță ezredes, az oltási kampány koordinátora a pánik szót használta, amikor megnyugtatni próbálta az oltások biztonságossága miatt aggódó közvéleményt.

„Ahhoz, hogy megoldjuk a jelenlegi helyzetet, illetve hogy kezelni tudjuk az előttünk álló kihívásokat, egyrészt be kell tartanunk a járványellenes rendelkezéseket, másrészt minél többen be kell oltatnunk magunkat” – mondta László Attila, hozzátéve, hogy „az ilyen kommunikációs bakik elbátortalaníthatják azokat is, akik eddig pozitívan álltak hozzá az oltás folyamatához”.

Kezdenek föltelni ismét a kórházak

László Attila szerint ellentmondás van a Stratégiai Kommunikációs Csoport által naponta közölt adatok és a valóság között. „Továbbra sem tesztelünk annyit, amennyit kellene. Egy hét alatt alig több mint 200 ezer tesztet végeztek el országos szinten, amiből 55 ezer gyorsteszt volt. Információim szerint több mint egymillió gyorstesztet osztottak szét országszerte, de naponta mindössze 5-6 ezret használnak fel. Ráadásul óriási különbségek vannak a megyék között: egyesekben rendszeresen 1500 körüli tesztet végeznek naponta, míg másutt mindössze ötöt” – fejtegette.

Kiemelte, hogy a kevés teszt ellenére is napról napra nőnek az esetszámok és a halálesetek, illetve ami még súlyosabb, kezdenek föltelni ismét a kórházak, „hamarosan arról fogunk beszélni ismét, hogy nincs szabad ágy az intenzív osztályokon”.

Az RMDSZ szenátora problémásnak látja az adagok területi leosztását is, aminek “köszönhetően” például a Nagybányán beoltott személyek több mint kétharmada kolozsvári illetőségű. Úgy vélte – az oltásügyi bizottság vezetőjével ellentétben –, hogy a jelenlegi ritmus mellett nem sikerült tartani a szeptemberi oltási célt. Ahhoz ugyanis, hogy a felnőtt lakosság 70 százaléka megkapja az vakcinát, már most naponta több mint százezer embert kellene beoltani, de „ettől még nagyon messze állunk”, hiszen két-háromszázezer adag oltás áll rendelkezésre hetente.