Éppen húsz esztendővel ezelőtt, 2004. április 25-én avatták újra hosszas küzdelem után Aradon a hányattatott sorsú Szabadság-szobrot. A Tűzoltó térre (ma Megbékélés Parkja) kikerült alkotás eredetileg 1890. október 6-án avatták fel, majd az impériumváltást követően 1925-ben eltávolították, évtiedekig az aradi várárokban őrizték, majd magyar–román államközi egyeség révén a minorita rendház udvarára került, itt kezdődött meg a restaurálása is, innen vitték vissza mai helyére.

Az RMDSZ kezdeményezésére 2004-ben Adrian Năstase kormánya – néhány országgyűlési képviselő heves tiltakozása ellenére – jóváhagyta, hogy az aradi Szabadság-szobrot ismét felállítsák a román–magyar megbékélésnek szánt parkban. A szobor újbóli felavatására tehát immár új helyen került sor, a Tűzoltó téren, ami a Megbékélés Parkja (Parcul Reconcilierii) nevet kapta.

Itt éppen húsz esztendeje, 2004. április 25-én ünnepélyes körülmények között, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében leplezték le a felújított szoborcsoportot, a Huszár Adolf szobrászművész által elkezdett, majd halála után Zala György által 1890-ben befejezett alkotást. Ez egy kilenc méter magas győzelmi kapuval szemben áll. A diadalív – mely alatt Avram Iancu és más román felkelők állnak – Ioan Bolborea bukaresti szobrász alkotása.

1877-ben az aradi szoborbizottság pályázatot írt ki az elkészítendő emlékműre. A zsűri Huszár Adolf tervének ítélte az első díjat. A város 1883-ban kötött szerződést a művésszel, az alkotásnak 1888-ra kellett elkészülnie. A terv nem valósult meg, mert a szobrász 1885. január 21-én elhunyt.

A terv szerint a talapzatra került volna a tizenhárom vértanú arcképe. A szoborcsoport központi alakja a Haza, körülötte a Szabadság, Áldozatkészség, Erő és a Küzdelem végkatasztrófája allegóriái álltak volna – olvasható a Wikipédia vonatkozó szócikkében.

Huszár Adolf halála után Arad városa az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattól kért tanácsot, hogy kire bízzák az emlékmű befejezését. A testület egyöntetűen a fiatal Zala Györgyöt javasolta, így a város vele újította meg az eredeti szerződést.

A két évtizedes kerek évforduló alkalmából megemlékező ünnepséget szervez Aradon az RMDSZ április 27-én, szombaton. „A szabadság nem örök és sosem adják ingyen! A szabadság olyan, mint az aradi Szabadság-szobor” – fogalmaznak a szervezők a rendezvény Facebook-oldalán. „1890-ben felállították, majd 1925-ben eltávolították és egy várárokba száműzték. De mert a szabadságunk jelképe ez a szobor, 2004-ben összefogással, tárgyalások útján kiszabadítottuk és újra köztérre állítottuk” – írják.

Az RMDSZ emlékeztet, a Szabadság-szobrot „azóta sokszor megrongálták, befestették, meggyalázták, mi mégis mindannyiszor helyrehoztuk”.

Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az Agerpresnek elmondta, hogy Arad városa csak profitált a Szabadság-szobor újraavatásával és a megbékélési park létrehozásával. „A város visszakapta talán legszebb szobrát, a magyar közösség visszakapta egyik legfontosabb szimbólumát, és a város minden lakója nyert egy parkot, ahol találkozhat, ahol sok fontos kulturális eseményt tartanak Aradon” – mondta az RMDSZ megyei vezetője.

Hozzátette, szombaton a 20. évforduló alkalmából ünnepségen részt vesz Navracsics Tibor magyar regionális fejlesztési miniszter, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Marko Béla, az RMDSZ korábbi elnöke is.

Tóth Csaba Arad megyei prefektus kijelentette, hogy „a megbékélés parkja az aradi román és magyar közösség közötti, évek óta tartó jó kapcsolatok szimbóluma”.

Hangsúlyozta, „túl azon, hogy szimbólum, az aradi polgárok határozott kiállásának eredménye, amelynek célja a jó együttélés előmozdítása egy multikulturális térben. A két emlékmű – a Szabadság-szobor és a Diadalív – jelenléte annak a tiszteletnek a szimbóluma is, amelyet az aradi közösség egésze tanúsít a két nemzet hősei iránt, valamint a közös szabadságvágy iránt, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eszménye volt” – mondta Tóth Csaba.