Az államalapítás ünnepén, Szent István király napján Kézdiszentléleken és a föléje tornyosuló Perkőn – ahol a Szent István kápolna is található – is ünnepséget tartottak. Egyrészt a világiak emlékeztek meg az évfordulón, ugyanakkor búcsús szentmisét is tartottak. Az eseményen jelen volt Soltész Miklós államtitkár is.

A csíksomlyóit követően a perkői búcsút tartják számon Erdély második legnagyobbjaként, és a rekkenő hőség ellenére idén is sokan elzarándokoltak a Szent István kápolnával koronázott hegycsúcsra.

Az esemény délben kezdődött a nagyközség központjában található egészalakos Szent István szobornál. Az ünnepség ceremóniamestere, Gergely Zoltán nyugalmazott tanító köszöntötte a vendégeket, Soltész Miklóst, Magyarország miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát, Gyombolai Péter konzult Magyarország csíkszeredai konzulátusáról, Fejér László Ödön szenátort, és a magyarországi testvértelepülések, Alsónyék, Gönc, Nyékládháza és Szentgál képviselőit, akik közül sokan népviseletbe öltözve jelentek meg.

Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere elmondta: örül, hogy látja, a résztvevőknek van hitük, van bennük szeretet a szülőföld és minden nemzettárs iránt, éljen az bárhol a nagyvilágban. Hangsúlyozta: rossz időket él a világ, ezért még inkább fontos lenne megszívlelni Szent István intelmeit. „Ilyenkor háborúk születnek, keserűség, káosz, megszűnik a józan ész és elfelejtünk, eltűrünk olyan dolgokat, amelyek előttünk élő emberek és generációk évszázadok alatt alakítottak ki, komoly tapasztalat és tudás birtokában. Még van annyi tartás a magyarságban, hogy látja a jó utat, ha mások templomokból sörözőket és panziókat készítenek, mi ki tudunk sétálni Háromszék szent hegyére és a szabad ég alatt is hálát tudunk adni a jóistennek létünkért, Szent István közbenjárásáért, nemzeti identitástudatunkért. Erős közösséget formálunk és kitartunk, megmaradunk – ez a dolgunk nekünk itt, székelyeknek”,  fogalmazott az elöljáró.

„Mi ma itt bizakodva tudunk lenni, mert ma itt, mifelénk ma is épülnek új templomok, ma is öntenek harangot és ma is együtt tud lenni a közösség. Azt is láthatjuk, hogy a régit felénk nem feladják, hanem felújítják, szorgos kezek dolgoznak nap mint nap. Ezért mi bizakodóak vagyunk és bátran bátorítóan mondom én magam is: ott ahol helye van az újnak a régi mellett, ott ahol a holnapot a tegnapi napra építik és ott, ahol a vékony gyökerek, a hajszálerek életben maradnak, ott erős közösség él, amely képes megmaradni, képes újat teremteni, tervezni és építkezni. Meggyőződésem, hogy összefogással a magyar embereknek van jövőjük” – mondotta Balogh Tibor.

Fejér László Ödön először röviden az államalapító megvalósításait sorolta fel. „Miért emeltem ki István királyunk ezen tetteit és értékeit? Mert, mint mondtam, akkor is hasonló kihívásokkal küszködtek a keresztény, a hagyományos értékrenddel rendelkező népek – így a magyarok is – mint ma. Akkor is fontos volt a nyitás politikai, diplomáciai, gazdasági, akár hadászati szempontból is a nyugat irányába, de soha nem szabadott megengedni, hogy - mai kifejezéssel élve - ők szervezzék a mindennapi életünket. Mi mindig, ahogyan ma is, a békét hirdettük, a békéért dolgoztunk”.

A szenátor kijelentette, bármilyen történelmi korban is éltünk, „mindig megvolt a magyar nép számára az az értékrend, amely így szól: Isten, Haza, Család.  Ezek jelentik a békét, a biztonságot, a jövőt. Ma, augusztus 20-án itt Kézdiszentléleken, a Perkőn – Erdély második legjelentősebb, de Háromszék első búcsújáró helyén – van létjogosultsága az ünnepnek? Ma, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, földjeink esőért szomjaznak, a háború és a szankciók miatt a gazdasági szféra kiszámíthatatlan változásokra kényszerül, az energiaárak elszálltak és sok család folyamatosan újra- és újra tervez a jövőjüket illetően? Kell az ünnep! Most is, sőt éppen most van igazán szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, amely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket, és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket. Most kell olyan magasságba emelkednünk és olyan mélységet keresnünk, ahol a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk. Most kell erőt meríteni Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből. Most van alkalmunk végig gondolni, hány balszerencse, hány viszály, mennyi igazságtalanság ellenére maradt meg erősnek a magyar nemzet” – mondotta az RMDSZ-es politikus.

A Zavaczki Walter Levente szobrász által készített szobornál a helyi egyházi kórus közreműködésével zajló ünnepség koszorúzással ért véget, majd Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános áldását követően a zarándokok elindultak a hegycsúcsra.

Aktuálisak Szent István intelmei

A gyalogos zarándokmenetet kézdiszéki lovasok vezették, a Perkőre vezető utat szegélyző 14 stációnál – amelyek szintén felsőháromszéki összefogással születtek – a hívek imádkoztak, majd délre értek fel a Perkő nyergébe, amelyet már benépesítettek a kézművesek, lacikonyhások sátrai. A menet a kápolna előtt lévő szabadtéri oltárhoz vonult, ahol idén dr. Márton József nyugalmazott teológiai tanár celebrálta az ünnepi szentmisét, amelyen részt vett a környékbeli papság is.

Az egyházi méltóság beszédében kidomborította Szent István életútját, tetteit, amelynek legnagyobbika, hogy a magyar törzsek összefogásával megszülethetett a keresztény Magyarország, Mária országa, amely régen és ma is hidat képez kelet és nyugat civilizációi között.

A szentmise végén Soltész Miklós államtitkár is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel, keményen bírálva a káoszba rohanó Nyugatot, arra szólítva a híveket, hogy bízzanak a Szent István-i tanításban, viszont úgy, hogy az ne menjen az ország, a nemzet és a kultúra rovására. „Fontos az idegenek bebocsátása, tisztelete és gyámolítása. Mindaddig, amíg nem veszélyeztetik a kereszténységet, hitet, nemzetet, országot. Fontos az ítélet, vagyis a jog, mindaddig, míg a jogra hivatkozva, a joggal vissza nem élve nem kötnek gúzsba országokat, népeket. Mindaddig, amíg az erkölcsi alapokat, a teremtett világ alapjait a jog eszközeivel szét nem verik, mindazt kötelezően ránk nem erőltetik. Ma Brüsszelben ideológiai és gazdasági szempontok által vezérelve a keresztény tanítást, Magyarországon pedig a szentistváni örökséget forgatják ki” – mondotta a magyarországi politikus.

Össze kell fogni azokkal a nemzetekkel, közösségekkel, amelyek érzik az idők súlyát – hívta fel a figyelmet. „Ébresztő! Mert az utolsó órákban vagyunk, hiszen ugyanez a társaság szítja a háborúkat, támogatja a migrációt – ezzel Európa megszállását – és ugyanők azok, akik minket keresztényeket, hívőket és istenkeresőket, valamint a kereszténység tiszteletben tartó kívülállókat gyalázzák és támadják” – summázott Soltész Miklós.

A szentmise áldással ért véget, az ünnepséget este a Perkőn a Zanzibár együttes koncertje és tűzijáték zárja.