Hazai és nemzetközi kutatók részvételével zajlott Csíkszeredában, a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézete (ICDCRM) szervezésében a Hegyvidéki ökoszisztémák és fenntartható erőforrások a klímaváltozás tükrében című konferencia, amelynek középpontjában a klímaváltozás hegyvidéki ökoszisztémákra gyakorolt hatásai álltak. A találkozó célja a tudományos párbeszéd előmozdítása és a hegyvidéki térségek alkalmazkodásának támogatása volt a globális éghajlati kihívásokhoz.

A rendezvény kiemelt szerepével kapcsolatban dr. Szép Róbert, az intézet igazgatója elmondta, hogy a mostani konferenciát az első olyan nemzetközi találkozónak szánták, amelyet ezentúl évente megszerveznek. A kutatóintézet az elmúlt években tudományos szempontból is eljutott arra a szintre, hogy kutatási eredményeiket nemzetközi szinten is megoszthassa.

Az esemény központi témája a hegyvidéki térségek klímaváltozással szembeni ellenálló képessége. Az éghajlatváltozás következményeit mindannyian érzékeljük, ugyanis a természetes és az emberi ökoszisztémák – különösen az erdők és a mezőgazdaság – egyre nagyobb nyomás alatt állnak – magyarázta a szakember.

Megtudtuk: a lucfenyő sok hegyvidéki térségben már kikerült a számára optimális éghajlati feltételek közül, és évente több ezer hektárnyi állomány pusztul el az aszály és a kedvezőtlen viszonyok miatt. Az intézet mérései szerint a hegyvidéki területek a klímaváltozás szempontjából súlyosabban érintettek, mint az alföldi zónák: nő a hőmérséklet, csökken vagy egyenetlenül oszlik el az éves csapadékmennyiség. A negatív trendek várhatóan a következő évtizedekben is folytatódnak, ezért egyre fontosabb az ilyen szakmai fórumok megszervezése, amelyek párbeszédet teremtenek a kutatók, a hatóságok, a gazdák és a közbirtokosságok között, hogy gyakorlati megoldásokat találjanak a problémákra.

Az igazgató kiemelte, hogy a mezőgazdaságban – különösen a burgonyatermesztésben – is drámai visszaesés tapasztalható, részben a kedvezőtlen éghajlati feltételek, részben a támogatási háttér hiánya miatt.

Az ünnepélyes megnyitón Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta, a konferencia jelentőségét, fontosságát, gratulálva az ICDCRM kutatói munkaközösségnek, hogy kitartó munkájuk eredményeként intézetük az ország élvonalába tartozik.

Dr. Keresztesi Ágnes tudományos igazgató néhány szóban rámutatott, hogy a csíkszeredai intézet Romániában az egyetlen kifejezetten a hegyvidéki ökoszisztémák és a vadvilág kutatásával foglalkozó központ. A mostani esemény megszervezésével pedig interdiszciplináris tudományos fórumot kívánnak létrehozni, amelynek célja, hogy feltárja a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hatásait a hegyvidéki környezetekre és helyi közösségekre, hiszen a hegyvidéki ökoszisztémák rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.

A szép számban megjelent hallgatóság számára Gârbacea Florin George, az Országos Erdőőrség főfelügyelője többek között hangsúlyozta: a klímaváltozás már nem a jövő problémája, hanem a jelen valósága, és hatása a romániai erdőkben is egyértelműen érezhető. Kiemelte, hogy a lucfenyő és a jegenyefenyő különösen érzékenyen reagál a megváltozott éghajlati feltételekre: a felmelegedés, a szárazság és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt tömeges fapusztulás és szélvihar okozta kidőlések tapasztalhatók.

Az erdészetnek alkalmazkodnia kell az új klimatikus viszonyokhoz, és rugalmasabb fajösszetételt kell kialakítania, vagyis a korábbi fenyvesek helyett fokozatosan szárazságtűrő, lombos fafajok telepítésére van szükség – mutatott rá a főfelügyelő. Megtudtuk: az Országos Erdőőrség fokozza az ellenőrzéseket, célzottan végezve azokat. Céljuk, hogy az ellenőrzések átláthatóbbak és hatékonyabbak legyenek, amely által a jogszabályi kereteket a jelenlegi kihívásokhoz lehet igazítani.

A konferencia az ICDCRM szervezésében valósult meg, partnerségben a Brassói Országos Burgonya- és Cukorrépakutató és Fejlesztő Intézetével (INCDCSZ), valamint a Magyar Tudományos Akadémia kolozsvári regionális bizottságával. A rendezvényre Európából – Románia, Magyarország, Németország, Lengyelország – és Ázsiából – Kína, Thaiföld – érkeztek kutatók, szakemberek, gazdálkodók, civil szervezetek képviselői, akik a fenntartható megoldások kidolgozását, a nemzetközi együttműködés erősítését és a tudományos eredmények hatékonyságának a növelését tűzték ki célul.