A teljesítményalapú bérezés bevezetését ígéri az egészségügyi miniszter, ám a rendszer gyakorlati működésével kapcsolatban komoly kérdéseket vet fel a szakma. Vasile Neagovici szakszervezeti vezető szerint a jelenlegi jogi keretek között nehezen kivitelezhető az átalakítás, míg András-Nagy Róbert kórházigazgató arra figyelmeztet: ha a teljesítményt nem a rendszer egészében mérik, az torzulásokhoz vezethet. Mindketten egyetértenek abban, hogy a reform végső mércéje a betegellátás minősége kell legyen.

Nem lesz többé egységes béremelés az orvosok számára – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint az ügyeletek és az orvosi jövedelmek jövőben teljesítményalapon alakulnak majd, mert a jelenlegi rendszer nem tükrözi az elvégzett munka valós értékét.

„Vannak sebészek ebben az országban, akik hetente húsz beteget operálnak, és vannak olyanok, akik évente kettőt. Az év végén mégis ugyanaz a jövedelmük. Nekem ez nem tűnik korrektnek, és nem is igazságos” – fogalmazott Rogobete.

Működő modellre van szükség

A miniszter egyértelmű üzenetet küldött a rendszer szereplőinek: amíg ő vezeti a minisztériumot, nem lesz többé „mindenkinek egyformán” járó fizetésemelés. Az általa bejelentett reform az ügyeleti rendszer átalakítására épül, és a kifizetések teljesítménymutatókhoz kötését célozza.
„Az ügyeletek bérezése és tarifálása meg fog változni, jobb lesz, de hangsúlyozom: a kifizetés teljesítmény alapján történik majd” – mondta.

Kapcsolódó

Mi lesz a fizetésekkel az egészségügyben? – Teljesítményalapú bérezést lebegtet a miniszter

Nem támogatja az egészségügyi dolgozók fizetésének 10 százalékos csökkentését, de a teljesítményalapú bérezést igen, közölte Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a Facebook-oldalán.

orvosok bérezés teljesítmény egészségügy Alexandru Rogobete

Rogobete ugyanakkor azt is elismerte, hogy Romániában eddig nem működött átfogó teljesítményalapú bérezési rendszer az állami egészségügyben. Kivételt csupán a családorvosi ellátás jelent, ahol bizonyos teljesítményhez kötött elemeket már 2011-ben bevezettek.

„A fizetések összekapcsolása a teljesítményindikátorokkal Európa-szerte bevett gyakorlat” – érvelt Rogobete, hozzátéve: ő támogatja a jövedelmek növelését, „de azok számára, akik valóban dolgoznak”.

A gyakorlati alkalmazás részletei azonban egyelőre nem ismertek, az orvosoknak további tájékoztatásra lesz szükségük, mielőtt a rendszer ténylegesen életbe lép.

Orvos és beteg kölcsönösen tiszteljék egymást!

Alexandru Rogobete a Prima News című műsorában arról is beszélt, hogy az egészségügyi rendszerben továbbra is komoly problémák vannak, és nemcsak az orvosok, hanem a betegek részéről is előfordulnak túlkapások. „Kölcsönös tiszteletre van szükség a beteg és az egészségügyi személyzet között. Néha mindkét oldalon átestünk a ló túloldalára” – mondta, utalva a közösségi médiában terjedő szélsőséges esetekre.

A miniszter külön bírálta azokat az orvosokat, akik állami intézményben dolgoznak, ugyanakkor a betegeiket magánrendelőikbe irányítják. „Ha 11 órakor bemegyek egy állami kórházba, kezemet tűzbe teszem, hogy sokukat nem találom ott, mert elmentek a magánpraxisukba” – fogalmazott. Szerinte a köz- és a magánszféra közötti bizalom helyreállítása kulcskérdés.

Rogobete ugyanakkor pozitív fejleményként említette, hogy az elmúlt hat hónapban egyre több külföldön dolgozó román orvos tért haza, miközben csökkenni kezdett azok aránya, akik elhagyják az egészségügyi rendszert és az országot.

Szakszervezet: jogi háttér és objektív kritériumok nélkül kockázatos a reform

A reformtervet fenntartásokkal fogadja az érdekképviseleti oldal. Vasile Neagovici, a Kovászna megyei Sanitas egészségügyi szakszervezet elnöke szerint a jelenlegi jogi és intézményi környezet nem alkalmas egy ilyen rendszer bevezetésére.

„A jelenlegi jogi keretek és a rendszer állapota mellett rendkívül nehéz egy ilyen bérezési rendszer bevezetése. Húsz éve beszélünk erről, 2003 óta, amikor megszületett az első egészségügyi reformtörvény – ez akkor is jól hangzó szlogen volt” – mondta a Maszol mgkeresésére Vasile Neagovici.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: bár sok sikert kíván a miniszternek, nem biztos abban, hogy ez jelenleg a legfontosabb prioritás. „Logikus és normális lenne egyensúlyt teremteni a tényleges munka és a fizetés között, de a mai jogi keretek között nem látok valódi szándékot egy ilyen radikális átalakításra sem a bérezésben, sem az intézmények működésében” – fogalmazott.

Neagovici szerint alapvető probléma, hogy nem tisztázott, ki és milyen kritériumok alapján értékeli majd a teljesítményt. „Nem értek egyet azzal, hogy a bérezés egyetlen menedzser tollán múljon. Komoly, objektív kritériumokra van szükség, nem szubjektív megítélésre” – hangsúlyozta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosi munka csapatmunka. „Egy orvos nem egyedül dolgozik: ápolók, asszisztensek, takarítók, betegszállítók, laboratórium, radiológia áll mögötte. A teljesítményt nem lehet kiragadni ebből az összefüggésből” – mondta.

Külön kitért az ügyeleti rendszerre, amelyet a legsúlyosabb problémának tart. „Az ügyeletek kérdéséről régóta beszélünk, és ma ez maximális prioritás. Sok orvos objektív okokból nem vállal ügyeletet, mert a díjazás nem megfelelő. Miközben arról hallunk, hogy nyártól háromféle ügyelet lesz, februárban még egyetlen jogszabály sincs” – fogalmazott.

A szakszervezeti vezető szerint reformra szükség van, de fokozatosan és érzékenyen. „Az emberi erőforrásnak kell az első helyen állnia. Beruházások, kórházépítések, korszerű felszerelés kell – ezekről 35 éve beszélünk –, de mindez nem működik, ha nem bánunk korrekt módon az alkalmazottakkal.”

Kórházigazgató: a rendszer egészét kell egyensúlyban tartani

András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója a Maszolnak leszögezte,  a teljesítményalapú bérezés indokolt, de csak akkor, ha az egész ágazatra kiterjed, nem kizárólag az orvosokra.

„A teljesítményalapú bérezést a méltányosság szempontjából is meg kell közelíteni. A kormányzati nyilatkozatokban csak az orvosokról beszélnek, miközben a beteggel a legtöbb időt az ápolók és egészségügyi asszisztensek töltik” – hangsúlyozta.

Szerinte a mutatók meghatározása kulcskérdés. „Ha egy sebészt kizárólag a műtétek száma után fizetünk, fennáll a veszélye annak, hogy mindenkit megoperál, akkor is, ha a beavatkozás halasztható vagy elkerülhető. Olyan egyensúlyt kell kialakítani, amely a minőségben elvégzett munkát támogatja, összhangban például a WHO irányelveivel” – mondta.

András-Nagy Róbert arra is rámutatott: a teljesítmény nem mindig az orvoson múlik. „Lehet, hogy van betege, ideje, tudása, de nincs szabad műtő vagy altatóorvos. Ha az intenzív terápia vagy a műtőblokk vezetője azt mondja, ma nem tudunk operálni, mert szabadságon van az egyetlen altatóorvosunk, az nem tükröződhet a sebész teljesítményében” – fogalmazott.

A kórházigazgató szerint az egész rendszer összefüggéseiben értelmezhető. „Ez olyan, mint egy óra: ha kiveszünk egy fogaskereket, mutathat valamit, de nem pontosat. Ha azt akarjuk, hogy pontosan működjön, minden fogaskeréknek a helyén kell lennie.”

Úgy véli, a teljesítményelvet ki kellene terjeszteni az adminisztratív személyzetre is. „A könyvelők, beszerzők munkája között is óriási különbségek vannak, mégis a jelenlegi bérezés nem tükrözi sem a munkájukat, sem a felelősségüket. Ha jó szakembereket akarunk, a fizetésen és a karrierlehetőségeken is változtatni kell.”

A betegellátás minősége kapcsán András-Nagy Róbert arról is beszélt: az orvosok jelentős része azért dolgozik magánrendelőben, mert az állami rendszerben kapott jövedelem nem elegendő. „Nem lehet választás elé állítani az orvost, hogy magánban rendel vagy a közszférában dolgozik, mert mindig a nagyobb fizetést fogja választani. Így fennáll a veszélye annak, hogy kiürül a közszféra” – figyelmeztetett.

Szerinte a megoldás a társadalmi megbecsülés, a kiszámítható karrier és a korrekt jövedelem együttesében rejlik: „A munkát számon kell kérni, de olyan környezetet kell teremteni, ahol megéri az egészségügyben dolgozni – különben nem lesz, aki működtesse a rendszert.”