Nyílt levélben kéri a kormányt a Sanitas szakszervezet, hogy az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben ne csökkentsék tíz százalékkal a béralapot, mentesüljenek a közszférát érintő megszorítás hatálya alól.

Elismerik, hogy „körültekintően” kell kezelni az idei állami költségvetést, ám hangsúlyozzák, hogy az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben helyrehozhatatlan következményekkel járna a tíz százalékos bérkeret-csökkenés.

Érveiket pontokba szedve közlik.

1. Krónikus munkaerőhiány: Mindkét rendszer már most is súlyos orvos-, asszisztens-, betegápoló és szociális munkáshiánnyal küzd. A béralap csökkentése leállítaná az új alkalmazásokat, és ösztönözné a szakemberek elvándorlását a magánszektorba vagy külföldre.

2. Igazságtalan és nem összehangolt bérezés: Jelenleg az egészségügyi és kisegítő személyzet jelentős részének bérezése elavult bértáblákon alapul (például az orvosi ügyeletek díjazása továbbra is a 2018-as szinthez igazodik, a pótlékok szintén a 2018-as évhez vannak kötve stb.). Számos szakmai kategória még 2026-ra sem érte el a hatályos jogszabályban (153/2017. sz. törvény) előírt maximális szintet, ami jelentős különbségeket eredményez az azonos felelősséggel dolgozó alkalmazottak között.

3. A pótlékok plafonálása és csökkentése: A 2025 júniusában elfogadott 36. számú sürgősségi rendelet már csökkentette a veszélyes és egészségkárosító munkakörülményekért járó pótlékokat, közvetlenül érintve a kockázatos környezetben dolgozók nettó jövedelmét. Egy további 10%-os csökkentés teljes mértékben megszüntetné a kritikus osztályokon (intenzív osztály, sürgősségi ellátás, onko-hematológia) végzett munka minden ösztönzőjét.

4. Pénzügyi összeomlás a szociális ellátásban: 2025 vége óta számos megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) jelezte, hogy a források kimerülése miatt képtelen a bérek kifizetésére. Egyes megyékben a dolgozók már több mint két hónapos bérkésedelmet tapasztalnak.

5. Az adminisztratív személyzet (TESA) mellőzése: A kórházak és szociális központok adminisztratív személyzetét a korábbi béremelések során rendszeresen figyelmen kívül hagyták, béreik gyakran a minimálbér szintjén maradtak, annak ellenére, hogy egy túlterhelt rendszerben rendkívül összetett pénzügyi és humánerőforrás-kezelési feladatokat látnak el.

6. A jövedelmek befagyasztása 2026-ra: A nemrég elfogadott fiskális intézkedések már előírják a közszféra béreinek és juttatásainak befagyasztását 2026-ra. A két rendszer egyes dolgozói már most is jövedelemkiesést szenvednek el (étkezési támogatás és üdülési utalványok). Egy újabb, a befagyasztásra ráépülő 10%-os csökkentés drasztikusan rontaná a vásárlóerőt egy tartósan inflációs környezetben.

7. A betegek és ellátottak biztonsága: A jövedelmek vagy a betöltött álláshelyek számának csökkentése növelné a megmaradó személyzet kiégésének (burnout) mértékét, exponenciálisan emelve az orvosi hibák kockázatát, és rontva az ellátási színvonalat a szociális intézményekben.

8. A szolgáltatások hozzáférhetősége: A kórházak és szociális központok alapvető fontosságú szolgáltatások. A humánerőforrás csökkenése a várólisták növekedéséhez, valamint a sürgősségi és kritikus szociális esetek kezelésének ellehetetlenüléséhez vezetne.

„Ezért hivatalosan kérjük Románia kormányát, hogy az egészségügyi rendszert és a szociális ellátórendszert teljes mértékben mentesítse a béralap 10%-os csökkentésére vonatkozó intézkedés alól. Nyitottak vagyunk a konstruktív párbeszédre olyan hatékonyságnövelő megoldások azonosítása érdekében, amelyek nem veszélyeztetik az állampolgárok életét és méltóságát, ugyanakkor készek vagyunk a szakszervezeti küzdelem minden törvényes formáját alkalmazni annak érdekében, hogy megvédjük az általunk képviselt több mint 100 000 szakszervezeti tag érdekeit” – zárja a nyílt levelet a szakszervezet.