A Miért nem adja fel. Oltean Csongor a botlásáról, a rolexes fiúkról és az elfajuló konfliktusokról – INTERJÚ
A Magyar Ifjúsági Értekezletnek (MIÉRT) a marosszentgyörgyi RMDSZ-kongresszuson sem sikerült átvinnie azt az alapszabályzat-módosítást, amely az ernyőszervezet számára megnyugtató módon rendezi a fiatalok képviseletét a szövetség döntéshozó testületeiben. Oltean Csongor, a MIÉRT szombaton újraválasztott elnöke a Maszolnak elmondta: bíznak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ígéretében, és nem adják fel célkitűzéseiket. Interjú.
Újabb kétéves elnöki megbízatást kapott szombaton a MIÉRT küldöttgyűlésétől úgy, hogy nem volt ellenjelöltje. Mivel magyarázza azt, hogy nem volt verseny az elnöki tisztségért?
Azzal, hogy mandátumom alatt változott a légkör a MIÉRT-ben. Az elmúlt négy évben megszüntettük azt a korábbi gyakorlatot, hogy a szervezetben területi viták legyenek a tartalmi viták helyett. Sokat foglalkoztam azzal, hogy megértsem a Székelyföldön, Partiumban, Közép-Erdélyben élő fiatalok elvárásait, igényeit a MIÉRT-tel és az RMDSZ-szel szemben.
Megpróbáltuk a programjainkat úgy kialakítani, hogy egyformán segítsük az Erdély különböző régióiban tevékenykedő tagszervezeteket. Nyilván a régiók között vannak kulturális különbségek, és gyakoriak voltak korábban az ellentétek például a székelyföldi és a partiumi tagszervezetek között. Ezek az ellentétek az én mandátumom alatt megszűntek. Olyan kapcsolatok alakultak ki, amelyek helyet adnak a tartalmi vitáknak. Ezért közösen tudtunk fellépni különböző ügyekben, amire hat éve még elképzelhetetlen volt.
Amikor például kidolgoztuk az afterschool-programot a szórvány számára, a székelyföldiek vagy a partiumiak nem azt kérdezték, hogy miért nem lehet ezt inkább a régiójukban megvalósítani, hanem megértették, hogy a szórványnak van ilyen programra szüksége, és felsorakoztak az ügy mögé.
Programbeszédében is kitért a júniusi botlására, amikor ittas gépkocsivezetés miatt állították elő a rendőrök, s emiatt lemondott az ifjúsági államtitkári tisztségedről. Okozott-e ez az eset dilemmát, amikor eldöntötte, hogy ismét megpályázza a MIÉRT elnöki tisztségét?
Nem dilemmáim voltak, meg voltam győződve arról, hogy nekem a rendőrségi ügy miatt egy időre szünetelni fog a közéleti szereplésem. Ez az eset emberileg nagyon megviselt, padlón is voltam egy ideig. Amikor lemondtam az államtitkári tisztségről, akkor megírtam a kollégáimnak, hogy lemondok a MIÉRT éléről is. Ők megkértek arra, hogy vezessem a szervezetet a küldöttgyűlésig. Közben eltelt közel három hónap, s volt alkalmam beszélgetni emberekkel.
Ez megerősített abban, hogy a szervezetben kialakult munkahangulatot tovább kell vinni a következő két évben is. Közben alakulhatnak ki konfliktusok a MIÉRT egyes tagszervezetei és az RMDSZ között, s úgy gondoltam, hogy a folyamatosságot megőrizve ezeket is tudjuk rendezni. Nem csak a szervezeten belülről érkezett megerősítés arra, hogy folytatnom kell, nagyon sok külső segítséget kaptam. Miután megtörtént ez az ittas vezetéses eset, amit nyilvánosan felvállaltam, és lemondtam az államtitkári posztról, nagyon sok bátorító üzenetet kaptam.
Olyanok is megkerestek, akikről ezt soha nem gondoltam volna. Ez még nagyobb lendületet adott a folytatáshoz. Ettől eltekintve a szégyenérzet nagyon sokáig bennem volt. Az eset után egy-másfél hónappal az utcára is szégyelltem kimenni, mert az volt az érzésem, hogy mindenki engem néz.
A küldöttgyűlésen azt nevezte a MIÉRT feladatának, hogy felkészült fiatal politikusokat adjon az erdélyi magyar közösségnek. Köztudott, hogy az ernyőszervezet jelöltjeként nem kapott befutó helyett az RMDSZ listáin a 2019-es parlamenti választásokon. Azért történt ez így, mert az RMDSZ a MIÉRT jelöltjeit nem tartja felkészült politikusoknak?
Nem, nem erről van szó. A RMDSZ-ben a jelöltek kiválasztási procedúrája megyék szintjén zajlik, s a szelekciónál nem föltétlenül a felkészültség az elsődleges kritérium, számít a lobbi, a támogatottság. Ezért én azt javasoltam annak idején a szervezetünk nevében, hogy a szórványszervezetekhez és az RMDSZ-szel választási szövetségben lévő pártokhoz hasonlóan a MIÉRT-et is illesse meg egy befutó hely a jelöltlistákon.
Ez a kérésünk nem teljesült, ehhez a mérföldkőhöz még nem jutottunk el. Ám azt előrelépésnek tekintem, hogy az RMDSZ a kormányalakítási tárgyalásokkor a MIÉRT számára biztosított egy ifjúsági államtitkári posztot.
Az újraválasztása előtt egy héttel, az RMDSZ kongresszusán tartott beszédéből is kiderül, hogy nem feszültségmentes a MIÉRT és az RMDSZ viszonya, de csak a bennfentesek érthették, hogy milyen konfliktusokra utalt. Többek között kijelentette: „olyan súrlódások is keletkeztek sajnos a szervezetben, amelyek miatt sokszor nehéz leülni egymással szemben és őszintén elölről kezdeni, beszélni arról, hogy hol rontottuk el”. Mire célzott?
A MIÉRT húsz éve úgy szerveződik, hogy a tagszervezetei a területi RMDSZ-szervezetek partnerei. A partneri viszony azt jelenti, hogy közösen dolgozunk kampányokban, különböző programok létrehozásában, és cserében 15 százalékos képviseletet kapunk különböző döntéshozó testületekben. Vannak olyan területi szervezetek, amelyek a MIÉRT-nek ezt a jogát megkérdőjelezték, azért, mert a viszony megromlott helyi szinten a felek között.
Ezek a konfliktusok nem elsősorban a közösen végzett munkához kapcsolódnak, hanem személyi ellentétek miatt alakultak ki. Kongresszusi beszédemben arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a személyes konfliktusoknak nem kellene befolyásolniuk a közös munkát. Nem lehet pontosan kiszámolni, hogy mennyivel járul hozzá a MIÉRT például az európai parlamenti választásokon a szavazatszerzéshez, de azt gondolom, hogy a munkából mindig is kivettük a részünket és ki akarjuk venni a következőkben is.
Arról is beszélt, hogy annyi rosszindulatot, szándékos félretájékoztatást és általánosítást nem soha nem tapasztalt egyes RMDSZ-es politikusok részéről, mint az elmúlt egy évben. Ez a megállapítás az imént említett helyi konfliktusokhoz kapcsolódik?
Igen. Egyesek valótlan, rosszindulatú információkat terjesztettek a tagszervezeteink fiataljairól. Tisztában vagyok azzal, hogy a politika nem romantika, de még soha nem tapasztaltam ilyen szintű rosszindulatot, és azt gondolom, hogy ez a fajta megközelítése a problémák megoldásának nem fog hosszú távon eredményes lenni. Beszédemben arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy ne engedjünk ilyesmiknek teret.
Kongresszusi felszólalásában megemlítette, hogy nincs Rolex karórája. Ezzel mire utalt?
Az terjedt el az RMDSZ-ben a tagszervezeteink fiataljairól, hogy Rolex órát hordanak, úgy is nevezték őket, hogy rolexes fiúk. Valóban vannak olyan fiatal vállalkozók, akik felvállaltak RMDSZ-es munkát, de nem az RMDSZ-nek köszönhetően lettek vállalkozók, jómódúak voltak már, amikor felajánlották a segítségüket. A róluk elterjedt durva általánosításokat én nagyon elítélem.
Kapcsolódó
Idézte a kongresszusi beszédében Kelemen Hunort, aki maga is elismerte, hogy a MIÉRT és az RMDSZ viszonya nem felhőtlen. Felszólalásában azt mondta: a szövetségi elnök ígéretet tett arra, hogy az úgynevezett szovátai ajánlásban megfogalmazott vállalásokat az RMDSZ be fogja tartani. Melyek azok az RMDSZ-vállalások, amelyek betartásához a MIÉRT ragaszkodna?
Elsősorban a tagszervezetek 15 százalékos képviseletének biztosításához az RMDSZ döntéshozó testületeiben. A szovátai ajánlás a MIÉRT húsz évvel ezelőtti létrehozásának egyik alapdokumentuma. Ebben azonban nincsenek konkrétan megnevezve azok a tagszervezetek, amelyeket megilletnének a 15 százalékos jogosítványok a megyei RMDSZ-szervezetekben. Mi ezt szerettük volna egyértelműsíteni az RMDSZ országos alapszabályzatában, erre azonban a mostani kongresszuson nem volt politikai akarat a megyei, területi RMDSZ-szervezetek részéről.
Mi erről végül nem nyitottunk vitát a kongresszuson, mert a szövetségi elnök ígérete szerint partner abban, hogy a 15 százalékos jogosítványokat a MIÉRT megkaphassa. Mindenesetre nekünk a továbbiakban is helyi szinten kell egyezkednünk a megyei RMDSZ-szervezetekkel, mert a szövetség országos vezetősége nem kívánja felülről eldönteni, hogy melyik MIÉRT-tagszervezettel legyenek partnerségben.
Ezek szerint Kelemen Hunor ígéretére alapozva arra számít a MIÉRT , hogy a következő SZKT-ülésen vagy kongresszuson a kérésének megfelelően módosul az alapszabályzat?
Nem feltétlen a következő SZKT-ülésre vagy kongresszusra gondolunk. Teret hagyunk a tárgyalásra a megyei RMDSZ-szervezetekkel, és ott, ahol gondok vannak, vállaljuk, hogy megpróbáljuk közösen megoldani ezeket a problémákat. A lényeg, hogy országos szinten jó az együttműködés az RMDSZ és a MIÉRT között, megyei szinteken viszont még dolgozni kell a partnerségen, ha szükséges, akkor az RMDSZ országos vezetőségének közvetítésével.
A parlamenti választásokon és a mostani kongresszuson történtekből kiindulva hogyan látja, nem veszi el a fiatalok kedvét a politizálástól, ha azt tapasztalják, hogy az idősebb politikusnemzedék nem hagyja őket érvényesülni?
Vannak nyilván olyanok, akiket csalódás ért. Viszont minden fiatalnak tudnia kell, hogy a politikában egy polgármesteri tisztséget például nem átadnak, hanem el kell nyerni. A mostani politikusok még nem állnak közel a nyugdíjazáshoz, mi pedig már abban a korban vagyunk, hogy már vállalhatnánk magasabb pozíciókat is, akár az RMDSZ-en belül. Nyilván ebből származnak viták.
Mi nem valakinek a helyét szeretnénk elvenni, hanem azt, hogy engedjenek közelebb a döntéshozatalhoz, a munkához, mert már több ízben is bebizonyítottuk, helyt tudunk állni. Több olyan felkészült kollégánk van, aki az RMDSZ számára a kulcsfontosságú ügyeket vinni tudná. Én mindenesetre arra biztatom a kollégákat, hogy ne adják fel.
MIÉRT-elnökként sok mindent láttam az RMDSZ-ben, de mai napig is úgy gondolom, hogy ez az egyetlen érdekképviseleti szövetség, amelyikben még lehet civilizáltan vitatkozni. Vannak valóban elfajuló konfliktusok is, de összességében az RMDSZ nyitott a párbeszédre a fiatalokkal. A kongresszus után meg is beszéltük a kollégákkal: megpróbáltuk, nem sikerült, de nem adjuk fel.
Gondolom, a MIÉRT képzésein azt tanítják a fiataloknak, hogy a politikusoknak a közjót kellene szolgálniuk. De az elmúlt hetek belpolitikai történései alapján nagyon úgy tűnt, hogy a politikusok nagy részét a saját rövid távú érdekeik érdeklik jobban az emberek sürgős megoldásra váró problémáinál. Ez nem riasztja el a fiatalokat a politizálástól?
A Nemzeti Liberális Párt kongresszusán történteket látva egy politikusi ambíciókkal rendelkező fiatal joggal gondolkozik el azon, hogy ez jelenti-e a közjó szolgálatát. Beszéltünk is arról a kollégákkal, hogy szinte hihetetlen, hogy a vezető kormánypárt ilyen szintre jutott. Az államtitkárként Bukarestben töltött három hónap alatt én mindenesetre azt tapasztaltam, hogy ha kellően felkészült, és hisz abban, hogy ezt a bürokratikus rendszert le lehet bontani, akkor a mi generációnknak összefogva ez sikerülni is fog. Jómagam már kinevezésem előtt két hetet jártam Bukarestbe átvenni elődömtől, Andra Costache PNL-s államtitkártól a teendőket. Idejében tudni akartam, mivel érdemes foglalkozni a minisztériumban, és tőle minden segítséget megkaptam.
Kapcsolódó
Nem tudok arról, hogy más minisztériumokban lett volna erre példa. Azért is vagyok picit optimista, amikor a mi generációnkról beszélek, mert azt tapasztaltam a MIÉRT-ben is, hogy mi sokkal nyitottabbak vagyunk átadni egymásnak a tudást, az információkat, mint az a nemzedék, amelyik most a PNL-kongresszuson mindent megtett annak érdekében, hogy megszerezze vagy megtartsa a hatalmat.
Nyilván a politika a hatalom megszerzéséről és megtartásáról szól, de nagyon nem mindegy, hogy mit kezdesz a hatalommal. Én azt tudom, hogy a jelenleg államtitkári tisztséget betöltő két MIÉRT-es kollégám a lehető legjobban teljesíti azt a feladatot, amit a közösség, az RMDSZ rájuk bízott. És ez nem könnyű, mert a rendszer rendkívül bürokratikus. Én ezt most tapasztaltam meg először, és csodálkoztam azon, hogy az ország ilyen körülmények között egyáltalán működni tud. De odaadással, elhatározottsággal lehet ezen változtatni. Még nekem is sikerült államtitkárként a rövid mandátumom alatt olyan folyamatokat elindítani, amelyekre húsz éve nem volt példa.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
