A Magyarország határain kívül élő magyar közösségek helyzete országonként változó: a szerb és a horvát kormány magyar kisebbséghez való viszonyulása példás, míg a legnehezebb helyzetben a kárpátaljai és az erdélyi magyarok vannak. Többek között ez hangzott el Tusványoson A nemzeti összetartozás ereje! elnevezésű, a kisebbségi magyar pártok képviselőit egy asztalhoz ültető panelbeszélgetésen.   

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a határon túli magyar közösségeknek, hogy az idei magyarországi választásokon több mint 96 százalékos arányban támogatták a Fidesz-KDNP-kormányt abban, hogy harmadszor is hatalomra kerüljön.

„Minden nemzetrész felelős önmagáért, a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért” – ezzel a kijelentéssel jellemezte a Tusványoson most már hagyományosan megszervezett péntek délelőtti nemzeti összetartozás jegyében zajló kerekasztalt.

„Nem a mi készülékünkben van a baj”

Pozitív példaként hozta fel a Vajdaságban megvalósult kulturális autonómiát, amelynek jelentőségét abban is látja, hogy Slobodan Milošević idejében senki sem gondolta volna, hogy egyszer ez létrejöhet. Semjén Zsolt véleménye szerint, ha ez a történelmi kiegyezés Szerbia és Magyarország között lehetséges volt, akkor Bukarestben is be kellene látniuk, hogy „nem a mi készülékünkben van a hiba”. Megemlítette, hogy a magyar kormány külhoniakat támogató gazdaságfejlesztési programját is a Vajdaságban indították el, amelynek az eredményeiből látszik, hogy nemcsak a magyar közösség, hanem a többségi nemzet tagjai is profitálnak belőle.

A felvidéki magyarság helyzetét is kedvezőnek ítélte meg Semjén Zsolt, amiben szerinte nagy szerepet játszik a visegrádi négyek együttműködése. A Kárpátalján élő, valamint az erdélyi magyarságot ért jogfosztásokat pedig ellenpéldaként hozta fel.   

A miniszterelnök-helyettes arra is emlékeztetett, hogy 1541 – Buda törökök általi elfoglalása – után a magyar államiság folytonossága Erdélyen múlott, és ha ez nem így történik, akkor ma sem lenne magyar államiság.

A határon túli magyar közösségek képviselői közül elsőként Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke számolt be. Mint kiderült, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek nehézségeit geopolitikai összefüggésekben érdemes vizsgálni.

„Jobb híján a két világháború közötti ukrán protofasiszta nemzeti mozgalmak ideológiájához nyúltak vissza. Az aktuális kormány kétharmados többség hiányában bújtatott alkotmánymódosítással olyan törvényeket hoz, amelyek a kisebbségi jogokat csorbítják, és amely nemcsak ukrán-magyar ügy, hanem megkérdőjelezi a kisebbségvédelmi rendszert egész Európában” – jelentette ki a kárpátaljai szervezet elnöke. Hozzátette, hogy mindezek mellett 2014 óta egyfajta furcsa magyarellenesség is kialakult, amelynek az eredménye, hogy nem rég, egy hónap leforgása alatt először felgyújtották, majd felrobbantották a magyar kulturális szövetség székházát.

Végezetül reményét fejezte ki, hogy a közelgő ukrajnai választásokon olyan politikai konstelláció alakul ki, amely javítani akar és tud az aktuális helyzeten.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy Szerbiában körülbelül 10 évvel ezelőtt határozták el, hogy olyan partnerséget kötnek a többségi nemzet vezetőivel, amelyből a magyar közösség csak profitálhat. Hozzátette, ők a koalíciós megállapodás mentén zajló politizálási módot választották, de természetesen van más út is.

„Mondhatni kegyelmi, nyugalmi időben vagyunk, ami alatt megpróbálunk közösen építkezni a szerb politikával. Tavaly egy öt törvényből álló csomagot sikerült elfogadni, amely rendezi az oktatás kérdését, és olyan pontokat emeltünk be, amelyek törvényes garanciát jelentenek a magyar közösség oktatására is nézve” – részletezte a pártelnök, aki egy másik, a kisebbségi kerettörvénybe tartozó jogszabály elfogadását is említette, amely szavatolja a részarányos foglalkoztatás elvét, illetve a nemzeti tanácsi törvényt is kedvezően módosítja.

A vajdasági párt vezetője beszámolóját azzal zárta, hogy ott is küszködnek a fiatalok elvándorlásának problémájával, de kijelentette, azon dolgoznak, hogy aki úgy dönt, hogy marad, vagy hazatér, azoknak jó feltételeket teremtsenek.

Sok a pozitívum, de jobb is lehetne

A szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta, hogy ugyan Szlovéniáról az a kép él a köztudatban, hogy példásan biztosítják a kisebbségi jogokat, ez a valóságban nem ilyen egyértelmű. Horváth Ferenc kifogásolta a szlovén kormány által nemrég elfogadott oktatási különtörvényt, amely gyengíti a jelenlegi rendszert. Hozzátette, a szlovén fél nem nézi jó szemmel, hogy a magyar kormány elindította gazdaság- és óvodafejlesztési programját.

Hozzátette, a szlovén kormány már két hónapja válságban van, a magyar közösség pedig egy nagykoalíció megalakulásában reménykedik. Meglátása szerint sajnálatos módon a magyar és szlovén kormány között egyetlen téren van együttműködés: a magyar fél támogatja a rábaközi szlovén közösséget, cserébe a szlovéniai magyarok is hasonlóban részesülnek.   

A felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, Menyhárt József saját politikai alakulatának megyei választásokon élért sikereiről számolt be. Az egész világot megrengető Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban megemlítette, hogy a várakozások ellenére, nem dőlt meg az aktuális szlovák kormány. Megemlítette továbbá, hogy az MKP-nak köszönhetően 63 ezer aláírást sikerült összegyűjteni a Minority SafePack (MSPI) kezdeményezéshez.

A magyar közösség prioritásai közül kiemelte a kis létszámú iskolák megtartásának fontosságát a szórványban és a Felső-Csallóközben. Ugyanakkor a közeljövőben három alkalommal is lesznek választások: céljuk minél nagyobb sikert elérni az önkormányzati választásokon, illetve hogy az EU-s választáson magyar képviselőt juttassanak Brüsszelbe. Reményeik szerint a magyar közösség felé nyitott köztársasági elnököt választanak Szlovákiában.

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jankovics Róbert jó hírekről számolt be: Horvátországnak stabil jobbközép kormánya van, amely partnerként tekint a HMDK-ra.

„A partnerségünknek komoly eredményei vannak, és Zágrábból ilyen megértés a magyar közösség felé még soha nem volt” – mutatott rá Jankovics Róbert, ezzel elsősorban a magyar közösség oktatásának terén elért fejlődésre utalt. Ő is megemlítette a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának a sikerét, amelynek köszönhetően egymilliárd forintot sikerült befektetni.

Hozzátette, hogy vannak olyan magyarellenes elveket valló horvát alakulatok, amelyek most éppen azt a törvénymódosítást szeretnék kiharcolni, hogy a csorbítsák a kisebbségi parlamenti képviselők hatáskörét.

Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke beszámolójában kifejtette, hogy a diaszpórában élő magyarok feladata elsősorban az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt képviseljék a magyar ügyet. Emlékeztetett rá, hogy a 80-as évek végi romániai falurombolás ellen a Nyugaton élő magyar közösség emelte fel elsőként a szavát.

Új hadszíntér jelent meg, az igazságszolgáltatásé

A más országokból érkező határon túli magyar pártok képviselőinek felszólalása után a három romániai magyar párt képviselői szólaltak fel a kerekasztalon. Elsőként Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor kapott szót. Mint mondta, 2018-ban, a centenárium évében nehéz mérleget készíteni. Ráadásul a parlamenti és a közéleti vita mellett egy újabb hadszíntér is megjelent: az igazságszolgáltatásé. A szenátor ezzel Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzésére, a Bánffy-birtok és a Batthyáneum visszaállamosítására utalt.

A pozitívumok között említette azonban az új közigazgatási törvénykönyv kiterjesztett nyelvhasználatra vonatkozó előírásait, valamint a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyének rendezését.

Megemlítette, hogy a kormánnyal kötött együttműködés miatt mindennap érik támadások a pártot, de kénytelenek partnert keresni a célok megvalósításához, és erre a magyar közösség által nem kedvelt kormányzó PSD-ALDE koalíció a legnyitottabb.

„A legkellemetlenebb elviselni azt a gazdasági helyzetet, amelyben Románia fetreng. A román közösség egyre nagyobb elvándorlása ellenére demográfiailag sem tudunk a hátrányos helyzetből kitörni. A gazdaság és demográfia a két terület, amiben jól kell teljesítenünk. De együtt erősek vagyunk, és Székelyföldön 2018-at még fél lábbal is kibírjuk” – jelentette ki a szenátor.

A Magyar Polgári Párt részéről Biró Zsolt elnök is a magyar közösség egészét érzékenyen érintő bírósági ítéletekről szólt, majd kiemelte az MSPI kapcsán szervezett aláírásgyűjtés jelentőségét. Kifejtette, bízik benne, hogy ennek hatására megszületnek azok az uniós jogszabályok, amelyek az erdélyi magyar közösség számára kapaszkodót jelentenek. Megszólalása végén megemlítette, hogy sokat remél a 2019-es román EU-elnökségtől.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke emlékezetett arra, hogy idén januárban a három romániai magyar párt közösen állt ki a székelyföldi autonómia ügye mellett. Emellett nehezményezte, hogy Mihai Tudose volt miniszterelnök zászló- és székelyakasztós kijelentésére mind Bukarest, mind pedig Brüsszel „harmatgyenge” reakciót adott.

Megemlítette továbbá, hogy az autonómia ügyében megtörni látszik a jég, hiszen nem rég Cătălin Cherecheș nagybányai polgármester kijelentette, hogy Románia számára a dél-tiroli autonómiamodell átvétele jelenthetne megoldást. „Nem mindegy, hogy miként használjuk ki a kínálkozó lehetőségeket” – jegyezte meg a pártelnök.

Semjén Zsolt összegzőjében kifejtette, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia gazdaságilag jól teljesítsen, hiszen akkor 1,5 millió magyarnak is jobbá válik az élete. Az autonómiakérdéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a székelyek semmi olyant nem kérnek, amire az Unióban ne lenne példa. „Ha másnak jár, akkor nekünk is jár. Ha valaki azt mondja, hogy nekünk nem jár az autonómia, azzal azt sugallja, hogy másodrendű állampolgárok vagyunk. Ebben nem lehet kettős mérce” – fejtette ki. Majd példának azt is felhozta, hogy a magyar kormány példásan bánik a magyarországi román kisebbségi közösséggel.