Merre tart Európa? Ezt a kérdést boncolgatták a szerdán, Tusványos első napján tartott pódiumbeszélgetésen magyar, román és lengyel politikusok. Amint várható volt, az előadók – köztük Mihai Răzvan Ungureanu volt román miniszterelnök – a világnézetüknek megfelelő válaszokat adtak, ám abban egyetértettek, hogy a mai irányvesztett EU már nem azt a jövőképet nyújtja, amelyben reménykedtek a rendszerváltás utáni években csatlakozó közép-kelet-európai nemzetek.

Takács Szabolcs Ferenc moderátor szavait idézve „harcedzett politikusok és szakértők” keresték a választ Tusványos szerdai napján arra a kérdésre, hogy „Merre megy Európa?”. A pódiumbeszélgetés iránti érdeklődést érezhetően növelte, hogy az emelvényen ott ült Mihai Răzvan Ungureanu volt román miniszterelnök is, aki elnézést kért a közönségtől, hogy nem beszél „vitaképes szinten” magyarul. A Nemzeti Liberális Párt külügyi titkárának, Radu Carpnak a jelenléte szintén annak a jele, hogy Tusványosra kezdenek visszaszállingózni a román politikusok. A pódiumon ült még Radoslaw Fogiel, a lengyel államfő tanácsadója, Dömötör Csaba magyar parlamenti államtitkár, Németh Zsolt képviselő, Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke és Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

Carp: nem reflektáltunk az alapértékek hatásaira

A moderátor elsőként Radu Carpnak tette fel a kérdést: milyen modell, milyen együttműködési keret között lehet erős értékközösség az Európai Unió, megőrizve a globális relevanciáját? A román ellenzéki politikus a válaszában arról beszélt: a rendszerváltás után keveseket foglalkoztatott az a kérdés, hogy milyen hatása van az EU alapértékeinek a volt szocialista tömb országaira. A szabad mozgás például az uniós csatlakozás után kivándorlási hullámot váltott ki a közép-kelet-európai térségben – részletezte. Radu Carp szerint az is tisztázatlan: miként kezelhető, hogy Németország túlsúlyban, privilegizált helyzetben van az EU-ban.

A román politikus részben ezzel magyarázza a Brexit jelenségét is. Utalt arra, hogy nagyon nehezen zajlanak Nagy-Britannia kilépési tárgyalásai. „Nem reflektáltunk eleget az alapértékek hatásaira, oda jutottunk, hogy egyik fél sem tudja, merre lépjen tovább, és ez megismétlődhet” – jelentette ki. Európa keresztény gyökereiről beszélve emlékeztetett, erről volt vita a rendszerváltás előtt, de konkrét eredmény nélkül. „Jobb lett volna, ha ez a vita a rendszerváltás után zajlik le, talán meg kellene ismételni” – vélekedett, hozzátéve: jó lenne megkérdezni erről a tagjelölt államokat is.

Korodi: falakat döntött le az MSPI

Korodi Attila beszéde elején az Európai Unió különböző lehetséges meghatározásait sorolta fel. Ezek szerint az EU a nemzeti közösségeké, a tagországoké, azoké az európai embereké, akik már európai dimenzióban gondolkoznak, a hagyományos kötelékekkel rendelkező nagy- és a kisrégióké. Az EU definíciója a képviselő szerint még nem ülepedett le, és egy darabig nem fog, többen hozzáadnának az uniós identitáshoz.

Az RMDSZ politikusa feltette a kérdést: hol fér meg az uniós identitásban, amit a nemzeti kisebbségek képviselnek? Megjegyezte: Európa nem csak az államok közös jövője, hanem a tagországokban élő kisebbségeké is. Emlékeztetett arra, hogy a Minority SafePack polgári kezdeményezés falakat döntött le az EU-ban. „Több mint egymillióan jelezték, hogy részt vennének az uniós identitásvitában” – fogalmazott a frakcióvezető.

Korodi szerint a kisebbségi közösségek egy olyan életteret szeretnének, amit az Európa Tanács égisze alatt megfogalmazott különböző nemzetközi normák megjelöltek számukra. Például azt, hogy saját közösségüket megszervezzék. "Az EU-n belül néhány tagállam látja a kisebbségek összefogását, egy külön identitástudat kialakulását. Bármilyen EU-t próbálunk megszervezni, mindenkinek meg kell találnia benne a helyét” – mondta a képviselő, hozzátéve: nem lehet egy kaptafára húzni Európa identitását, az európaiság különböző kultúrák, ezen belül a kisebbségi kultúrák együttléte.

Fogiel: az alapgondolathoz kell visszatérni

A lengyel államfő fiatal tanácsadója, Radoslaw Fogiel szerint az EU problémáinak gyökere, hogy mindent agyonszabályoz, a brüsszeli elit arról vitázik, hogy a paradicsom gyümölcs-e vagy zöldség. Ugyanakkor az Európai Bizottság most ráerőlteti a döntéseit a tagállamokra, például bünteti Magyarországot, mert a migrációs kérdésekben nem hajlandó elfogadni a kvótát. „Ez nem jó így. Az alapgondolat szerint az EU nemzetek szövetsége, ehhez kell visszatérni, másképp az Uniós mesterséges szövetség lesz, hanyatlani fog. Demokratikus államok közösségnek kell lennie, nemzeti kormányokkal. A föderális Európa nem megoldás” – fejtette ki Radoslaw Fogiel.

A lengyel politikus szerint az EU jövőjének újragondolása előtt két lépést kellene tenni hátra, vissza kell térni az alapító atyák gondolataihoz. Ezek szerint az Európai Unió egy keret az együttműködésre, és ezen belül nem kell mindent harmonizálni.  „Gazdasági téren a szabadpiac a megoldás, ez prosperitáshoz vezet. Kevesebb hatalmat kell adni a nem megválasztott bürokratáknak és nagyobb játékteret a tagállamoknak” – mondta Fogiel.

Szilágyi: a kulturális hagyatékok az EU alapértékei

Szilágyi Zsolt arról beszélt, hogy nincs kultúra értékek, intézmények együttes jelenléte nélkül, a kulturális hagyatékok az EU alapértékei. Ezeket pedig szerinte lehetetlenség az európai kereszténység ismerete nélkül vizsgálni. „Én, aki Romániában fizetem az adót, azt reméltem, hogy a csatlakozás sok mindent megold. És most azt látom, hogy az Európai Bizottság elnöke Marxot dicsőíti. Nem szeretnék olyan Európában élni, amelynek vezetői kétes történelmi szereplőket dicsőítenek” – mondta az EMNP elnöke.

A politikus szerint Nyugaton nem tudatosul, hogy a tordai vallásbéke is egy európai érték. „Miközben Európa népei a vallás nevében kaszabolták egymást, Erdély a szabadság földje volt” – jegyezte meg. Szerint az EU-hoz ugyanúgy hozzátartozik a szolidaritás, mint a hagyományos értékek tisztelete. „A közép-európai nemzetek szolidaritásával az uniós szolidaritás új dimenziót kap. Amit mi magyarok, románok, lengyelek meg tudunk tenni, azt a kultúránkon, a történelmünkön kelresztül tudjuk megtenni. Kelet-Közép-Európában megteremthető a közös érdekérvényesítés lehetősége” – vélekedett Szilágy Zsolt.

Ungureanu: fehér foltokkal nem működhet Európa

Mihai Răzvan Ungureanu azzal kezdte beszédét, hogy az utóbbi hatvan év kelet-európai történelme teljesen eltér a nyugat-európaitól. „Traumatikus tapasztalatok után feltesszük a kérdést: hogyan tovább? Nem könnyű kérdés, a kilencvenes években és most is azt akarjuk, legyen béke közöttünk, ne hozzuk fel a múlt sérelmeit, és ezt a békét éppen az együttműködés szavatolja” – mondta Románia volt miniszterelnöke.

Ungureanu szerint az EU a szolidaritásról szól, aminek alapja a bizalom, de ez csak idővel alakul ki, könnyen elveszíthető, és ezzel tisztában voltak az alapító atyák is. Idézte közülük Robert Schumannt, aki azt mondta: a szolidaritás a közös megvalósításokon alapul, Európa nem egy matrica, nem egy közös terv alapján épül. A volt kormányfő szólt arról is, hogy a kelet-európai térségben az utóbbi években felütötte a fejét a félelem. Ezt az aggodalmat az táplálja, hogy az irányvesztett EU már nem azt a jövőképet nyújtja, amit ezeknek az államoknak a csatlakozáskor ígért.

„A félelem a múltbeli tapasztalatokon alapszik. Sok a tartozása az EU-nak az új tagállamokkal szemben: Schengen, az eurozóna, a közös biztonságpolitika bővítése. Ezeket mind felfüggesztették, pedig mélyreható integrációt biztosítottak volna” – jelentett ki. Kifejtette azt is: a migrációs válság közepette az volt az érzése, hogy a Nyugat már bánja az EU bővülését. Ez szerinte nagyon káros gondolkodásmód, de természetes a megjelenése.

Ungureanu megjegyezte: a kelet-európai tagállamok kormányai nem EU-ellenesek, a Brexit nem Kelet-Európában jelentkezett. „A szerződésben ígértek megvalósítását kérjük, legitim módon. A bővítés leállítása nagy hiba lenne, fehér foltokkal nem működhet Európa, csak közösen tudunk megoldásokat találni a problémákra, a balkáni népek és Moldova nélkül nem lehet. Az EU-nak addig kell terjednie, ahol a közös európai értékek jelen vannak” – fogalmazott a volt miniszterelnök.

Németh Zsolt: Románia számára nyitott egy kapu

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt tartotta a legnagyobb problémának, hogy szakadék tátong az európai polgárok elvárásai és a brüsszeli politikai elit között. Úgy vélte: "kicsorbultak azoknak a fegyverei", akik populistának, rasszistának bélyegzik meg azokat politikusokat, akik a polgárok elvárásai szerint foglalkoznak a migráció kérdésével. Az államtitkár szerint a jövő évi európai parlamenti választásokra felerősödik a migrációról, a biztonságról, az identitásról szóló vita, és erre lehetőségként kell tekinteni.

Németh Zsolt középtávú feladatnak tekintette egy olyan "politikai erő összerakását", amely a nemzetek Európájáért lép fel, és amelybe a nemzeti kisebbségeket is be kell vonni. "A kisebbségek, a határon túli magyarok nem dilemmáznak azon, hogy kell-e nekik Európa. Ők egzisztenciálisan európaiak. Mi magyarok is egzisztenciálisan európaiak vagyunk. (...) Ez ugyanis Trianonról szól" - fogalmazott Németh Zsolt.

Úgy vélte: az európai projektnek megfelelő választ kell nyújtania Trianon problémájára. "Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető" - fogalmazott Németh Zsolt.

 A Fideszes politikus hozzátette, Magyarország a közép-európai térségre épít e céljai megvalósításában. Azt mondta: Románia még nem határozta meg a viszonyát Közép-Európához. "Itt van egy nyitott kapu. (...) Fontos, hogy a románok ezen a kapun belépjenek" - fogalmazott a politikus.