Mérföldkőhöz érkezett Románia a családon belüli erőszak visszaszorításában
Döntő fórumként jóváhagyta hétfőn a képviselőház a családon belüli erőszak megelőzését és visszaszorítását szolgáló, 2003/217-es törvényt módosító tervezetet, amelybe az RMDSZ javaslatait is beemelték. A törvényhozók azt ígérik: ezentúl szigorúbb büntetés jár a bántalmazóknak, és nagyobb védelem az áldozatoknak.
Csép Éva Andrea, az RMDSZ javaslatainak egyik kidolgozója a szavazást követően úgy értékelte, hogy Románia mérföldkőhöz jutott a nők ellen elkövetett és a családon belüli erőszakos cselekedetek meggátolásában. Emlékezetetett: a szövetség módosításait már a szakbizottsági munkálatok alatt átvettek a törvényhozók a kormány, az isztambuli egyezményt törvénybe emelő kezdeményezésébe.
A legfontosabb változások közé tartozik a sürgősségi távoltartási rendeletet, amelyet az eddigiekben 72 óra alatt állítottak ki, ez az idő pedig kritikus is lehetett az áldozatok számára. A bántalmazó akár saját ingatlanjából is azonnal eltávolítható.
„Az általunk kidolgozott javaslatok értelmében az áldozat valós védelmét, a tettes méltó büntetését szorgalmaztuk. Ezentúl a hatóságoknak rögtön, a helyszínen indokolt esetben azonnal kibocsáthatnak egy ideiglenes, 5 napos sürgősségi távoltartási rendeletet az erőszakot elkövető ellen. Idáig ugyanis, amennyiben egy bántalmazott a hatóságokhoz fordult védelemért, a törvények további 72 órára is az erőszakot elkövető mellett szóltak, míg kibocsátották a távoltartási rendeletet. Ez az idő az áldozat számára kritikus, hiszen többször újra bántalmazták. A mai szavazást követően a tettest azonnal, akár saját ingatlanából is kitilthatják” – részletezte az RMDSZ képviselője.
Hozzátette: amennyiben a hatóságok kibocsátják a sürgősségi távoltartási rendeletet, akkor a tettes sem személyesen, de még telefonon sem veheti fel a kapcsolatot az áldozattal. Kiemelte, ha az áldozat, vagy családtagjai úgy értékelik, hogy az erőszakot elkövető nem tartja be a távoltartási parancsot, biztonsági okokra hivatkozva kérhetik a tettes tartózkodásának elektronikus monitorizálását is, mi több, ennek megszegése egy hónaptól akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat.
Csép Éva Andrea rámutatott arra is, hogy az 5 napig érvényes, azonnal kibocsátott, ideiglenes távoltartási rendelet érvényessége alatt a törvényszék – a hatóságok javaslatára – kiállítja az állandó jellegű távoltartási rendeletet, valamint a hatóságok az áldozatnak ügyvédi és jogi asszisztenciát biztosítanak az orvosi ellátás mellett. A törvény értelmében kialakítanak egy sürgősségi intervenciós csapatot, amely kiszáll a helyszínre, felméri a helyzet súlyosságát, azonnal értesítheti a hatóságokat, és az áldozatról is gondoskodik.
A szexuális bántalmazottakat is érinti
Ugyanakkor a szexuális bántalmazottak esetében a látlelet ezentúl azonnal kiállítható a sürgősségi osztályon, nem kell a törvényszéki orvosra várni, aki az eddigi gyakorlat szerint tíz napnál hamarabb nem álította ki a bíróságon bizonyítékként használható látleletet – sorolta a módosításokat a Maszolnak Csép Éva Andrea.
Változás továbbá az is, hogy a hatóságok, ha indokoltnak tartják, közbeléphetnek, és bemehetnek a lakásba, ahol az erőszakos cselekedet történt, eddig ez csak a család beleegyezésével történhetett, hiába riasztotta őket valamelyik szomszéd.
Szociális központok létesítése, adatgyűjtés
A törvény kötelezi a helyi hatóságokat, hogy adatbázisokat készítsenek a családon belüli erőszak áldozatait segítő szolgálatokról, központokról, és kötelezi a hatóságokat, hogy szociális központokat létesítsenek és működtessenek. Sürgősségi tanácsadói telefonvonalat is létesítenek.
Az illetékes helyi és központi hatóságoknak szabályos időközönként releváns statisztikai adatokat kell gyűjteniük a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekről, egyrészt felmérendő az áldozatokat segítő szolgálatok hatékonyságát, másrészt a családon belüli erőszak okainak és hatásainak tanulmányozása érdekében. Az adatokat a nők és férfiak közötti országos esélyegyenlőségi ügynökség összesíti, amelynek évente közölnie kell egy megyékre leosztott felmérést a családon belüli erőszakról – áll még a jogszabályban.
A képviselő tájékoztatott, a törvény arról is rendelkezik, hogy nem tananyag formájában ugyan, de beviszik az oktatásba a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget, a toleranciára való nevelést.
A lelki terror is büntetendő
A képviselő hangsúlyozta, a törvény eddig csak emlegette, de nem definiálta a családon belüli erőszak formáit. A törvény értelmében a családon belüli erőszak most már kiterjed a fizikai, szexuális, pszichológiai, gazdasági, szociális és szellemi erőszakra is, és érinti a családi környezetet, a házasságban élőket, az elvált feleket, az élettársakat, függetlenül attól, hogy az agresszor közös háztartásban él-e az áldozattal vagy sem.
Az elfogadott tervezet értelmében a lelki terror is büntetendő ezentúl. A féltékenység, az áldozat nyomon követése, lakásának, munkahelyének megfigyelése, a telefonos zaklatás, a zsarolás, a szakmai érvényesülés megakadályozása vagy gátolása úgyszintén besorolható a családi erőszakos cselekedetek közé.
A családi életben a lelki terror legalább olyan félelmetes, mint a fizikai bántalmazás, a pszichikai bántalmazás depresszióhoz, lélektani zavarokhoz vezethet, a terápia pedig hosszú ideig eltarthat. Az áldozatok közül többen elzárkóznak a közösségektől, szorongásos állapot lesz úrrá rajtuk. Lelki erőszakról többnyire az esetek megismétlődésekor beszélhetünk.
Szellemi erőszak alatt értetődik az áldozat „erkölcsi-szellemi” igényeinek kielégítésének megtiltása vagy korlátozása, hozzájutása kulturális, etnikai, nyelvi vagy vallásos értékeihez, vagy ha megakadályozzák, hogy gyermekei anyanyelvükön tanulhassanak, anyanyelvüket használják. A törvény a szociális erőszak formái közé sorolja a munkahelytől való eltiltást, a szakmai beteljesülés megakadályozását vagy korlátozását, a személyi iratoktól történő megfosztást.
„Sok család számára jelent ez felszusszanást, de ameddig nem hozzák meg a döntést a bántalmazottak, addig mi nem fogunk tudni helyettük eljárni” – összegzett Csép Éva Andrea arra utalva, hogy az áldozatnak kell meghoznia a döntést, hogy biztonságban akar élni, ki akar lépni a mérgező kapcsolatból.