Megtartották a magyar összetartozás napját Sepsiszentgyörgyön
Minden magyar politikai szervezet képviselője felszólalt hétfő délután Sepsiszentgyörgyön a volt Országzászló helyén szervezett Nemzeti Összetartozás Napi megemlékezésen.
Az Erzsébet parkban összegyűlt sepsiszentgyörgyiek arra emlékeztek, hogy 98 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán emlékeztetett, hogy 98 év nem volt elég ahhoz, hogy a magyarság feledje azt a traumát, amit a világ nagyhatalmai okoztak a magyarságnak. „Olyan országokhoz csatoltak bennünket, melyek alig vannak köszönő viszonyban a demokráciával, egyetlen szándékuk, hogy bedaráljanak bennünket”, mondta a szónok, aki szerint Románia uniós csatlakozása reménnyel töltött el, de újra rá kellett ébredjünk, hogy kutyából nem lesz szalonna, jogaink nemhogy bővülnének, hanem csorbulnak, és az EU nem kéri számon a tagállamok mulasztását.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselője, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője, Benkő Erika rámutatott: abszurd volt a trianoni döntés, amelynek következtében az erdélyi magyarok este Magyarországon feküdtek le és Romániában ébredtek. „Ki kell békülni a múlttal ,hogy a jelenben erősek tudjunk lenni. El kell érjük, hogy Románia betartsa, amit 1918-ban ígértek, amit ha lefordítunk, autonómiát jelent: azt, hogy a magyar legyen regionális hivatalos nyelv, az itthon befizetett adó itthon maradjon és számunkra fontos kérdésekről nem Bukarestben, hanem itthon döntsünk”, mondta Benkő Erika. Hozzátette: Trianon traumája csak akkor múlik el, ha a román állam ránk figyel és felelősen viszonyul hozzánk.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke, Bálint József szerint „kesereghetünk, tiltakozhatunk és ellenállhatunk, ha elveszik, ami a miénk, de csak magunknak ártunk ha önként lemondunk, eladjuk házainkat, bezárjuk iskoláinkat, menni hagyjuk fiainkat”. A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi elnöke, Nagy Gábor Levente szerint „most is félnek a szolgából lett urak és a liberális európai vezetők, csak így történhet meg, hogy ha Kolozsváron meglátnak egy erdélyi zászlót, büntetést rónak ki érte, holott száz évvel ezelőtt azzal vonultak Gyulafehérváron”.
A sepsiszentgyörgyi megemlékezésen Zsigmond Zoltán történész idézte fel a 98 évvel ezelőtt történteket és levonta a következtetést, hogy ma is a beolvasztási törekvések nyilvánulnak meg, holott a mi célunk az, hogy magyarként élhessünk a Kárpát-medencében.
Szabó Lajos kanonok imádkozott a magyar nemzet megmaradásáért, és azt kívánta, hogy elkötelezett, bátor vezetőink legyenek, akik életben tartják a reményt és az összetartozást. A katolikus lelkész imát mondott az olyan magyar ifjúságért, amely a globalizáció világában is meg tud maradni kereszténynek és magyarnak. A megemlékezés végén Szabó Fruzsina énekelt, majd az Erzsébet parkban szervezett esemény a magyar és székely himnusszal zárult.