Az elsivatagosodás immár nem csupán veszély Románia esetében: Olténiában százezer hektárnyi területet borít homok. A látvány olyan, mintha a Szaharában lennénk. A „sivatag” pedig minden évben újabb területeket hódít meg.

Az „oltyán Szahara” a Calafat, Poiana Mare, Sadova, Bechet, Dăbuleni és a Duna által behatárolt területen fekszik, és még gyom is alig-alig terem meg itt. Környezetvédelmi szakemberek szerint a helyzet tíz éven belül egyenesen kétségbeejtő lesz – és megfordíthatatlanná válik. A becslések szerint évente mintegy ezer hektárnyi területet hódít meg a sivatag, és mintegy 400 ezer hektárt fenyeget közvetlenül az elsivatagosodás.

Ez a veszély már korábban jelentkezett az ország déli részén, a problémát – érdekes módon – éppen a „sokoldalúan fejlett” szocializmus idején, 1960 és 1970 között – oldották meg, amikor a veszélyeztetett területre öntözőrendszereket telepítették.

Az 1970-es évek elején a hatóságok Olténiában kivágták a környékbeli erdőket, cserében viszont a területet a Duna vizével öntözték, és valóságos „mezőgazdasági paradicsomot” hoztak itt létre: több mint hatvan féle növényfajtát termesztettek, a gyümölcsfák és a szőlő pedig megvédte a növényi kultúrákat a homoktól.

Égető homok

Az öntözőberendezéseket azonban nyomban 1989 után szétlopkodták, újabb berendezéseket pedig –pénzhiány miatt – már nem telepítettek. Így az övezetből eltűntek a gyümölcsösök, a szőlőültetvények, helyüket kérlelhetetlenül átvette a homok. A helyzet pedig tovább romlik, hiszen most már senki sem fektet be ezen a vidéken a mezőgazdaságba, mert ez a beruházás, a jelenlegi körülmények között kész veszteség volna.

A felkerekedő szél homokréteggel borítja el a fejlődő növényeket. A gazdák korábban megpróbálkoztak búzával, kukoricával, de mindhiába. A szakemberek szerint talán gyümölcsfákkal, esetleg szőlővel meg lehetne még próbálkozni, ám az elméletet csak ritkán követi gyakorlat is.

A hatóságok erdőtelepítéssel igyekeztek védekezni, ám fák továbbra sem képesek feltartóztatni a homokdűnéket.  A globális felmelegedés miatt a nyarak is egyre forróbbakká válnak, ami hozzájárul az elsivatagosodáshoz. Nyaranta nem ritka a 40 Celsius fokos hőmérséklet, amely napon a hatvan-hetven Celsius fokot is meghaladja. A homok pedig annyira égetővé válik, hogy kiöl minden növényt.

Görögdinnye, afrikai bab, búrmogyoró

Ebben a helyzetben a gazdák megpróbálkoztak a görögdinnyével, amely a meleget és a homokos talajokat kedveli. Ez bevált, és Dăbuleni ma már híres görögdinnyéiről, amely évek óta rekordterméseket hoz. 

A sikeren felbuzdulva most már afrikai babbal, búrmogyoróval, koreai édesburgonyával is próbálkoznak, egyelőre még nem túlságosan nagy eredménnyel. A dăbuleni-i mezőgazdasági kutatóállomás munkatársai pedig további, szárazságtűrő kultúrnövényekkel is kísérleteznek, így például reményük van bizonyos gyógynövények meghonosításában.

Az afrikai bab termesztésében a dăbuleni-i mezőgazdasági kutatóállomás szakértői viszonylag jó eredményeket értek el. Sikerült két típust kísérletezniük, ezek neve Dăbuleni és Viorica. Ez a növény szárazságtűrő. Íze édeskés gyorsabban megfő és könnyebben megemészthető a nálunk termesztettnél. Hüvelyei 15 szemet tartalmaznak – kétszer annyit, mint a nálunk ismeretes bab. Fehérjetartalma igen magas, eléri a 26 százalékot is.

A búrmogyoró esetében már rátértek a nagytermesztésre is. Hektáronként 2,8 tonnás termést értek el, kilóját 15 lejért értékesítik. De sikeresnek mutatkozik a koreai édesburgonya is, amely 20 tonnát terem hektáronként. Ezt a tápláló krumplifajtát elsősorban a cukorbetegségben és a magas vérnyomásban szenvedők fogyaszthatják. Íze inkább a sütőtökére emlékeztet, a piacon kilójáért 10 lejt kérnek el.

A kutatóállomás szakemberei szerint azonban elsősorban a öntözőrendszer helyreállítására, illetve további, masszív erdősítésre lenne szükség.