Elvetette a képviselőház szerdán a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban.

A tervezetről, amely minden szakbizottságtól negatív véleményezést kapott, több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. Az RMDSZ frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt.

 Kulcsár-Terza József előterjesztőként rámutatott: a tervezet Románia határainak módosítása nélkül, az ország részeként irányoz elő területi autonómiát, amelyre a románság ígéretet is tett száz évvel ezelőtt, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban.

Korodi: a párbeszéd az egyetlen megoldás

Korodi Attila RMDSZ-es képviselő parlamenti felszólalásában azzal érvelt: az erdélyi magyarság autonómia igényét nem lehet csak úgy leseperni az asztalról, aztán pedig úgy kezelni mintha nem is létezne. Romániának előbb-utóbb foglalkoznia kell vele.

“A gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok valós igényeiről - így az autonómiáról is - nyíltan, őszintén beszéljünk a román többség előtt. Párbeszédre van szükség ahhoz, hogy megértessük, hogy mi nem Románia határait akarjuk bontogatni, hanem csupán a szülőföldünkön való megmaradásunknak szeretnénk megteremteni a hosszútávon is fenntartható feltételeit. Európa-szerte számos esetben bebizonyosodott már, hogy az önrendelkező nemzeti közösségek, a gazdasági és kulturális élet igazi motorjai. Így lenne ez Székelyföld esetében is” –  mutatott rá a politikus.

Korodi a parlamenti vita során kitért arra, hogy sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben, a romániai közbeszédben, médiában és sok politikus retorikájában az autonómia negatív jelentést kapott, pedig ez szó az ország alkotmányában is benne van. Ennek ellenére a többség úgy tekint a székelyföldi magyarok törekvésére, mintha az ország integritását veszélyeztetnék, így viszont nagyon nehéz érdemben beszélni róla. Hangsúlyozta, az egyetlen megoldás az lehet, ha konstruktív párbeszédet folytatnak a többséggel.

„Nekünk most az a feladatunk, hogy széleskörű párbeszéd-sorozatokat folytassunk a román többséggel arról, hogy mit jelent számunkra az autonómia, mit akarunk konkrétan, és milyen elképzelések mentén szeretnénk azt gyakorlatba ültetni. Meg kell értetnünk a román emberekkel, hogy az autonómia semmit nem vesz el Romániától és semmivel sem csorbítja a románok jogait. Nem utasíthatják el közösségünket megillető kollektív jogokat” – fogalmazott a képviselő.

Korodi emlékeztetett: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése már 1993-ban megfogalmazta az ajánlást, amely szerint biztosítani kell a nemzeti közösségek kollektív jogait abban a vonatkozásban is, hogy egy nemzeti közösség önállóan szervezhesse meg önmagát, illetve teljességgel élje meg identitását. „Romániának tehát tovább kell lépnie az egyéni jogok szintjéről a közösségi jogok irányába” – szögezte le az RMDSZ Hargita megyei képviselője.

"Visszafordítaná a középkorba az országot"

Az ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője szerint a székely közigazgatási területek, a székek visszahozása visszafordítaná a középkorba az országot.

A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt mondta: a magyarság jogos elvárásai mindig számíthatnak az USR támogatására, amint történt az a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról vagy az anyanyelvhasználati küszöb leszállításáról szóló törvénytervezeteknél, de a Székelyföldnek speciális jogokat előirányzó tervezetet nem tudják támogatni, szerintük az területinek álcázott etnikai autonómiáról szól.

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Vasile Suciu is igyekezett barátságosabb hangot megütni, a koalíció és az RMDSZ jó együttműködését hangsúlyozta, és arra intette képviselőtársait, hogy ne mélyítsék a románok és magyarok közti szakadékot szenvedélyes nyilatkozatokkal a centenárium évében. Mindazonáltal a Székelyföld területi autonómiáját a PSD vállalhatatlannak tartotta.

"Szégyenletes gesztus"

Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő, aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat, most is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak "nyílt és barátságos" párbeszédet nyitni ilyen témákról.

A nem magyar kisebbségek frakciójának szószólója, Varujan Pambuccian úgy vélekedett, vannak adósságai a románságnak az 1918-as ígéretek valóra váltásában, ami a kisebbségek anyanyelvhasználati, oktatási és más kollektív jogait illeti, de olyasmit, amit a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó tervezet javasol, nem ígértek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban. A frakcióvezető bejelentette, hogy a kisebbségi frakció is a tervezet ellen voksol.

 A képviselőház 218 szavazattal 20 ellenében erősítette meg a Székelyföld autonómiáját elutasító szakbizottsági jelentést. A tervezetről a szenátus fogja meghozni a végső döntést.