Maros megye 67 helyszínén szervezett megemlékező ünnepséget az RMDSZ március 15-én, a városoktól kezdve a legkisebb településekig templomokban, sírkertekben, emlékoszlopoknál, szobroknál koszorúztak és mondtak ünnepi beszédet, székely ruhába öltözött kisgyerekek és fiatalok adtak elő verset, éneket, táncot, színdarabot.

„Március 15-én évről évre összegyűlünk, hogy megemlékezzünk a 48-as forradalomról és szabadságharcról, múltunknak erről a meghatározó eseményéről, amelyre mindannyian büszkék vagyunk. Mégis nem a büszkeség az, ami idevonz minket a Postarétre, hanem az összetartozás érzése, az a közösségi élmény, amelyet ez az ünnep nyújt nekünk, erdélyi magyaroknak” – fogalmazott Péter Ferenc a Maros megyei önkormányzat és az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk Emlékoszlopánál, a megye központi rendezvényén.

„1848-ban a márciusi ifjak által kirobbantott forradalmat szabadságharc követte. Elődeink ezt a harcot nem csak magukért, nem csak saját szabadságukért és nemzeti önrendelkezésükért vívták, hanem az őket követő generációkért, így értünk is.  A szabadság utáni vágy és a nemzethez való tartozás érzése ma ugyanolyan fontos nekünk, mint a 170 évvel ezelőtti márciusi ifjaknak, és fontos volt mindig az elmúlt évtizedek során, még akkor is, ha ezek az értékek mást és mást jelentettek a különböző nemzedékeknek” – mondta az elnök ünnepi szónoklatában.

Megújult a színpad

A Postaréten megújult színpadon, megújult díszletek között léptek fel a fiatalok és az ünnepi szónokok. Varró Huba koreográfus tánccsoportja válaszúti táncokkal kezdte az ünnepséget, ahol a Forradalmi rímek versmondó vetélkedő győztese, Hegyi Boglárka, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum 10. osztályos tanulója szavalta el Ady Endre: Magyar jakobinus dala című versét, Nemes Tibor A költő visszatér című rockoperából adott elő részletet, majd az 1. számú általános iskola kisdiákjai léptek színpadra a furulya-előadásukkal.

L. Simon László képviselte a magyar kormányt

A magyar kormány részéről L. Simon László, a magyar országgyűlés FIDESZ – KDMNP képviselője látogatott el Marosvásárhelyre, ahol a március 15. események előzményeit részletezte, azt, hogy két nappal a bécsi forradalom kirobbanását követően Pesten is kitört a forradalom. Arról beszélt, hogy 1848 a magyar történelem legmeghatározóbb időszaka volt, egy olyan útra lépett a nemzet, amely a haladást hozta meg számára, és amelyről Trianon, majd a kommunizmus is le akarta téríteni.

„Leráztuk magunkról a feudalizmus, a hűbéri rendszer béklyóját, kiálltunk a hazáért, a függetlenségért és ráléptünk a polgárosodás, a haladás, a társadalmi- és gazdasági fejlődés útjára. Arra az útra, amelyről a 20. századi történések, Trianon, a két világháború és a kommunizmus is le akart téríteni bennünket, valljuk be, sokáig sikerrel. Aztán a 20. század végén a kommunista diktatúrák összeomlása elsodorta mindazokat, akik a nemzet ügyeit rossz irányba kormányozták, és ismét lehetőséget kaptunk arra, hogy újjáépítsük nemzetünket és visszatérjünk az elfeledésre ítélt identitásunkhoz. Ez egy csapdákkal és akadályokkal nehezített út, de mint ’48-ban, úgy napjainkban is példát kell mutatnunk nemzetszeretetből és hazafiasságból ahhoz, hogy utódaink jövője egy keresztény, a nemzeti identitásokhoz ragaszkodó Európában legyen biztosított” – fogalmazott.

Orbán Viktor üzenetét Flender Gyöngyi csíkszeredai konzul tolmácsolta, Viorica Dăncilă miniszterelnök köszöntőjét Kányádi Orsolya műsorvezető olvasta fel.

Mi a szülőföld szeretete?

Vass Levente képviselő, az RMDSZ városi szervezetének elnöke a március 15. üzenetéről beszélt, arról, hogy a márciusi ifjak a lázadást, a változást, változtatást, a világ megváltását akarták, hittek abban, hogy létezhet társadalmi méltányosság és van erő annak megvalósítására. Azt a kérdést is megfogalmazta, hogy vajon lesz-e aki gondozza a majdani öregeket, vajon a mai családanyák és –apák elégszer elmondták-e, elmondják-e gyerekeiknek, hogy mi a szülőföld szeretete?

Petőfi Sándor Nemzeti dalát Sebestyén Aba szavalta el, majd a himnuszok eléneklésével és koszorúzással ért véget a postaréti ünnepség.

Könyv és gyertya

A március 15-re szervezett rendezvények sorozata este a Kultúrpalota nagytermében a Könyv és gyertya gálaesttel folytatódott, ahol az RMDSZ Maros megyei körzetei által javasolt személyek vették át a díjat, amelyet a magyarság megmaradásáért, az anyanyelvhasználatért tett fáradozásaikért kaptak.

Tizenhárman részsültek a díjban: Albert Ferenc Mezőcsávásról, Batizán Attila Ákosfalváról, Böjte Judit Mezőbándról, Buksa Ferenc Nyárádszeredából, Csiszár Aladár Gernyeszegről, Gábos Dezső Segesvárról, Gál Éva és Klementisz János Marosvásárhelyről, Kovács Szász Ildikó Marosludasról, László Fülöp Irénke Szászrégenből, Magyarosi Erzsébet Erdőszentgyörgyről, Márton József Marosszentkirályról, valamint post mortem elismerésben részesült Siklódi Zsolt Szovátáról.

Ünnepi beszédében Péter Ferenc így fogalmazott: „A mi nemzedékünknek másfajta nehézségekkel kell szembenéznie, mint elődeinknek.  El kell fogadnunk, hogy a kisebbségi lét egyik velejárója, hogy jövőnket nem csak mi alakítjuk. De emiatt nem kell keseregni, vagy kétségbeesni. A történelem bizonyítja, hogy a magyar ember nem ijed meg a nehézségektől, és mindig kiáll az igazáért. Ha kellett harcba is szálltunk az igazságért, de amikor csak lehetett kerültük a konfliktusokat, mert a békés megoldások hívei vagyunk”.

Hozzátette: „28 évvel ezelőtt itt Marosvásárhelyen került sor a legnagyobb békés tömeg demonstrációra, hiszen akkor nem valami ellen, hanem közösségi céljaink mellett állt ki az a százezer magyar ember, aki könyvvel és gyertyával a kezében vonult fel a város utcáin. A méltóságteljes néma, gyertyás felvonulás erőt, eltökéltséget sugallt. Az akkor megmutatkozott közösségi összefogás kétségtelenül ma is példaértékű”.

A későesti órákban a Jazz klubban folytatódott a március 15-i ünnepi sorozat, ahol a fiatalok Slam poetry partit tartottak a forradalom témájában, a 170 éve történt eseményeket verselték meg.