Jövő év elejétől az öregségi nyugdíj mellett pluszjárandóságban részesülnének a nyugdíjba vonuló polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácselnökök, illetve megyeitanács-alelnökök – az erről szóló törvénykezdeményezést több RMDSZ-es honatya is támogatja. A képviselőházban iktatott tervezet egyik kezdeményezőjét, Erdei Dolóczki István képviselőt kérdeztük arról, hogy mi indokolja a plusz járandóságot.

A tervezet értelmében a járandóságot az öregségi nyugdíj odaítélésének dátumától folyósítanák azoknak az elöljáróknak, akiknek lejárt a mandátumuk, és nem vállalnak újabb megbízatást. A járandóság halmozható más típusú állami vagy magánnyugdíjjal és egyéb jövedelemmel is. A tervezet értelmében a pluszjuttatás összegét úgy számolnák ki, hogy a mandátumok számát (legtöbb három mandátumot vesznek számításba) megszorozzák az országos bruttó minimálbér (jelenleg 1900 lej) egynegyedével.

A javaslat szerint nem részesülhetnek a juttatásból azok a polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és megyeitanács-alelnökök, akiket jogerősen elítéltek tisztségük gyakorlása közben elkövetett korrupciós bűncselekmények miatt. Azok az elöljárók, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, csak a jogerős ítélet kimondása után igényelhetik a járandóságot. A különnyugdíjak költségét az önkormányzat saját bevételből fedezné.

Mi indokolja a pluszjuttatást?

A törvénykezdeményezés hivatalos indoklása szerint számos helyi választott tisztségviselő csekély összegű öregségi nyugdíjat kap, így sok esetben méltánytalan különbségek vannak az ő, illetve beosztottjaik nyugdíja között. Ezt a méltánytalanságot számolná fel a pluszjárandóság – olvasható az indoklásban.

Megkeresésünkre Erdei Dolóczki István képviselő elmondta, azért szerepel a neve a javaslat kezdeményezői között, mert így szeretné meghonorálni azoknak az elöljáróknak a munkáját, akik otthagyva szakmájukat egy falu, egy község vagy egy város érdekeiért tettek. A képviselő szerint kompenzálni kell a választott helyi elöljárókat amiatt, hogy eredeti szakmájukban feladták az előremenetelt.

"Ha 12 évet nem praktizálsz mint tanár, a nyugdíj-hozzájárulásod minimális lesz. Ilyen körülmények között valamivel motiválni kell a köztisztséget vállalókat, mert ha nem, oda jutunk, hogy olyanok fogják elvállalni a közképviseletet, akik nem állnak a helyzet magaslatán, akiknek minden mindegy, csak valamilyen jövedelemforrásuk legyen. Egy tanárember, egy állatorvos nem fogja a községekben csak úgy otthagyni a szakmáját, meg kell élnie valamiből” - mondta Erdei.

Hozzátette, nem egy nagyon nagy összegű járandóságról van szó, ráadásul az önkormányzat költségvetéséből kellene ezt kifizetni. "Nézzük meg, hogy hány nyugdíjas polgármester, alpolgármester van egy faluban vagy községben, vagy akár egy városban, ez nem egy olyan nagy költség, amit ne tudna az önkormányzat elbírni. De ugyanakkor kapnának egy elismerés azért a munkáért, amelyet a közösségért tettek ezek az emberek. De ha abból indulunk ki, hogy minden polgármester gazember és arra született, hogy lopjon, csaljon, akkor ez egy felesleges dolog. De én jóhiszemű vagyok és abból indulok ki, hogy ezek az emberek szívvel-lélekkel teszik a munkájukat" - magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy azok a tanárok, akik szívvel-lélekkel végzik a munkájukat, miért nem kapnak különnyugdíjat, Erdei elmondta: „Azért, mert a tanárok egy olyan rendszerben dolgoznak, ahol számít a régiség, a polgármesterek esetében viszont ez nincs így". Erdei szerint emiatt egy elöljáró kevesebb nyugdíj-hozzájárulást fog fizetni, mint az a tanár, akinek a fizetésébe a szolgálati is beleszámolják. Erdei állítása szerint a polgármesterek nyugdíj-hozzájárulását nem a megvalósított jövedelmüknek megfelelően vonják, hanem 3 minimálbérnek megfelelő összeg alapján számolják ki az illetéket. Állítása szerint ha egy választott elöljáró vissza szeretne térni a tanári pályára, akkor előfordulhat, hogy elveszíti címzetes tanári státusát. Egyáltalán nem elhanyagolható, hogy míg polgármesterként tesz a közösségért, le kell mondania szakmai előmeneteléről – hangsúlyozta.

„Jómagam például amikor elvállaltam a parlamenti képviselői munkát, rendelkeztem egy olyan bizonyítvánnyal, amely feljogosított arra, hogy bármilyen feszültségű és teljesítményű gépen dolgozhattam, hiszen villamosmérnök a mesterségem. Ezt a bizonyítványt 3 év után elveszítettem. Hiába kértem az illetékes hatóságtól, hogy tessék meghosszabbítani nekem az igazolvány érvényességét, nem tették meg, mert nem a szakmámban fejtettem ki tevékenységet. Gyakorlatilag én azt a jogosítványt elveszítettem, holott ha folytatom a mesterségem huszonéven keresztül, akkor az nagyon nagy anyagi biztonságot jelentett volna" - érvelt Erdei Dolóczki István.

Megalapozott?

Megkeresésünkre több könyvelő is egybehangzóan állította, a helyi választott képviselők a megvalósított jövedelmük után fizetnek nyugdíj-hozzájárulást – az öregségi nyugdíj nagyságát a befizetett összegek alapján számolják ki. Ha a beígért 20 százalékos fizetésemeléssel számolunk, az egy egyes fokozattal rendelkező tanító vagy óvodai pedagógus több mint 40 év régiséggel márciustól 4736 lejes bruttó alapbért kap. Az iskolai oktatásban egy felsőfokú végzettségű, egyes fokozattal rendelkező tanár alapfizetése eléri márciustól a bruttó 5922 lejt (januárra még 4935 lejt kaptak), egy kezdő tanári fizetés pedig bruttó 3680 lejt.

Tavalytól az egységes bérezési törvény alapján egy 3001-5000 fős község polgármesterének bruttó alapbére 8550 lej. Városon ez már magasabb. Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke, vagy Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere például tavaly júliustól havi bruttó 17 000 lejes alapilletményben részesül.

Tudomásunk szerint a közintézményeknek kötelességük fenntartani a helyet azok számára, akik választott képviselők lesznek. Egy tanár 12 év alatt sokat haladhat előre a tanári pályán, ám negyven éves szakmai tapasztalatot és a legmagasabb szakmai fokozatot kell elérnie, hogy a bruttó alapfizetése elérje annak az alpolgármesternek az alapbérét, aki 3000 lélekszámnál kisebb községben elöljáró.

Kétszer már alkotmányellenes volt az előző tervezet

2016-ban a parlament már megszavazott egy olyan törvénytervezetet, amely különnyugdíjban részesítette a helyi választott elöljárókat. A taláros testület viszont kétszer is alkotmányellenesnek nyilvánította az önkormányzati vezetők különnyugdíját szabályozó törvényt.

A bírák azt kifogásolták, hogy a jogalkkotók nem határozták meg egyértelműen, hogy a törvény nyugdíjakról vagy más természetű illetményekről szól. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az akkori a törvénytervezet nem nevezte meg pontosan a különnyugdíjak fedezéséhez szükséges forrásokat. Mindössze azt írta elő, hogy az összegeket az önkormányzatok költségvetéséből fedezik, de nem tért ki arra, hogy mi történik, ha a helyi büdzsében nincs elegendő pénz különnyugdíjak kifizetésére.

A törvényt Dacian Cioloș akkori miniszterelnök támadta meg az alkotmánybíróságon. Dacian Cioloș úgy érvelt, a törvénytervezet alkalmazása túl nagy terhet róna az önkormányzatok költségvetésére, így az állami büdzsére is.

Erdei Dolóczki István képviselő érdeklődésünkre elmondta, nem a most benyújtott törvényjavaslat lesz az első és az utolsó, ha a taláros testület egy óvás után esetleg úgy döntene, hogy ütközik az alaptörvénnyel. "Nem ez lenne az első olyan törvénytervezet, amely nem megy át az alkotmányossági teszten. Az előző javaslatban az szerepelt, hogy az állami költségvetésből kell a kiadásokat fedezni, ezt most úgy módosítottuk, hogy az önkormányzatok saját bevételükből állják" - mondta a képviselő.