Központosítana a kormányzó szociáldemokraták által képviselői indítványként előterjesztett közigazgatási törvénykönyv, amely Cseke Attila szenátusi frakcióvezető szerint valóságos félisteneket kreálna a prefektusokból, a választott önkormányzati tisztségviselők és testületek rovására.

Önmagában üdvözlendő a gondolat, hogy egyetlen törvénykönyvbe gyűjtenék össze a közigazgatással kapcsolatos, jelenleg tucatnál is több jogszabályban „szétszórt” rendelkezéseket, ugyanakkor az RMDSZ-nek komoly fenntartásai vannak a parlament elé terjesztett javaslat alapkoncepciójával kapcsolatban – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a közigazgatási bizottság tagja.

A szenátus első házként tárgyalja a Szociáldemokrata Párt (PSD) tervezetét. A közigazgatási szakbizottság eddig két ülésén foglalkozott a jogszabállyal, amelynek körülbelül a feléig jutottak el a szenátorok. Az első körben elvi vita zajlik, módosító indítványokat vagy szövegszerű javaslatokat csak a későbbiekben lehet megfogalmazni, vagyis gyakorlatilag lehetetlen alapos munkát végezni a megszabott határidőig. A jelentés összeállítására határidőként március 20-át jelölték meg, addig pedig rendes körülmények között még két alkalommal ülésezik a közigazgatási bizottság.

Kérdésünkre, hogy a szövetség általában a tervezettel elégedetlen, vagy csupán egyes részeivel, a frakcióvezető elmondta: a tervezet vezérfonala a centralizálás. Ez nem csupán elszórt rendelkezésekben nyilvánul meg, hanem végig nyomon követhető a tervezetben. Kijelentését alátámasztandó felhívta a figyelmet, hogy a központi intézmények hatásköre a helyi önkormányzatok rovására bővül. Ugyanakkor a tervezet az elvek szintjén is kimondja, hogy a megyék és a települések választott testületeinek kötelessége előnyben részesíteni az ország érdekeit bármilyen egyéni vagy csoportérdekkel szemben, mert a nemzeti közérdek prioritást élvez a helyi közérdekkel szemben.

Prefektus félisten

A közigazgatási törvénykönyv tervezete megerősíti a prefektus intézményét. Előírja, hogy a kormány megyei megbízottját kötelező módon tájékoztatni kell a tervbe vett ellenőrzésekről, a minisztériumok pedig rajta keresztül kommunikálhatnak az alárendelt intézményeikkel. A prefektus a jövőben nem pusztán felügyeli az önkormányzatok által kibocsátott aktusok törvényességét, hanem a helyi hatóságok székhelyén is ellenőrzést tarthat. Cseke Attila szerint ez messze meghaladja a prefektus alkotmányos jogkörét, ráadásul visszaéléseket szülhet – esetenként egy-egy önkormányzat tevékenységének a megbénításához vezethet –, mivel a javasolt jogi norma nem eléggé világos és egyértelmű, hogy a hatásait ki lehetne számítani.

Béna kacsa önkormányzatok

Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok életét tovább nehezítené néhány „újítás”. A legsúlyosabb, hogy a jegyző gyakorlatilag vétójogot kapna, hiszen kizárólag az általa jóváhagyott tervezeteket tűzhetné napirendjére a megyei vagy helyi tanács.

Ugyancsak az önkormányzatokat gyengítené az a rendelkezés, amely megkönnyítené az alpolgármesterek, a megyei tanácselnökök és alelnökök leváltását. A jelenlegi szabályozás szerint ez kétharmados döntéssel lehetséges, a jövőben viszont elegendő volna az egyszerű többség, ami jelentősen rontaná főleg a megyei önkormányzatok stabilitását.

Ugyanakkor bonyolultabbá válna az önkormányzati vezetők és képviselők mandátumának érvényesítése. Ez a jogkört a jövőben a bíróságokra ruháznák át, tovább terhelve az igazságszolgáltatást és késleltetve az önkormányzati testületek megalakulását a választások után.

Sápadt tekintetek

Cseke Attila szerint egyelőre korai volna arról nyilatkozni, hogy az RMDSZ milyen feltételekkel támogatná a törvénykönyv elfogadását. Ugyanakkor elmondta: az eddigi két vitán sápadt tekintetek fogadták például az RMDSZ ama felvetését, hogy a prefektus jogkörét éppenséggel csökkenteni kellene, egészen konkrétan az alkotmányban megszabott hatáskörökre korlátozni.

A fentiekkel ellentétben, az elmúlt évtizedekben a prefektus valóságos intézménnyé nőtte ki magát.

Életbevágó döntés

Cseke Attila szerint a hatályos törvényekben szereplő kisebbségi jogokat a közigazgatási kódex is átvenné. Ugyanakkor az RMDSZ a vita során fenntartja a jogok bővítésére tett, korábban is megfogalmazott javaslatait. Hangsúlyozta: rendkívüli körültekintés szükséges – nemcsak a kisebbségi jogok kapcsán –, mivel a parlamenti pártok között létezik egy megegyezés, miszerint a törvénykönyvet nem módosítják az elfogadását követő egy-két törvényhozási ciklusban. Ez bizonyos szintű stabilitást jelentene, ami üdvözlendő, viszont egyúttal azzal is járna, hogy amit nem sikerül bevinni a készülő kódexbe, azt a következő nyolc-tíz távlatában jóformán el lehetne felejteni.

Személyre szabott tervezet?

A közigazgatási törvénykönyvet még a Ciolos-kormány dolgozta ki. Közvitára már a PSD-kormány bocsátotta, de a parlament elé nem terjesztette saját kezdeményezésként. A dokumentumot végül átvette a Szociáldemokrata Párt elnöke, és képviselői indítványként nyújtotta be, a frakció többi tagjának az aláírásával.

Az eredeti tervezethez képest a parlament elé került változat rövidebb (648 szakaszból áll az eredeti 687 helyett). Töröltek például egy teljes szekciót, amely a kormány büntetőjogi felelősségével foglalkozott. A törvényhozás elé került tervezet így már lehetővé tenné Liviu Dragnea számára a miniszterelnöki poszt elfoglalását. Az új kódex ugyanis hatályon kívül helyezné többek között a 2001. évi 90. törvényt, amelynek 2. cikke jelenleg meggátolja a PSD elnökét – a priusza miatt –, hogy kormányfő vagy akár kormánytag legyen.