Hatodik romániai felmérésére érkezett Bukarestbe a Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó küldöttsége, amely két hetes látogatása alkalmával egyebek között a jelenleg érvényben lévő hitelszerződéssel járó vállalások, teljesítménykritériumok megvalósításának állapota felől érdeklődik.

A helyzet

A pénzügyi tárca illetékesei emellett természetesen ismertetik a jövő évi költségvetés tervezetét is. A megbeszélések tulajdonképpeni tétjét azonban a Románia által óhajtott újabb hitelszerződés megkötése jelenti.

Akárcsak az előző felmérések esetében, a valutaalapi küldöttséggel egyidőben úgyszintén Romániában vizsgálódnak a Világbank és az Európai Bizottság szakértői is. A három küldöttség ez alkalomból az állami hatóságok vezetői mellett tárgyal üzletemberekkel, a bankvilág, a politikai pártok és a civil társadalom képviselőivel.{loadposition OTP}

A megbeszélések kimenetelét jelenleg nehéz lenne előre jelezni. Az tény, hogy a három külföldi testület szakértői feszült és bonyolult helyzetet találnak Romániában, amelynek politikai és gazdasági életére egyaránt hátrányosan hat ki a kormány és az államelnöki hivatal közötti, jelenleg feloldhatatlannak tűnő konfliktus, a kormánykoalíció és az ellenzéki demokrata liberálisok közötti hatalmi csatározás, amelynek nyomán az ország felelős tényezőinek figyelme az időszerű és égető gazdasági kérdésekről szinte teljes mértékben az egymás lejáratását szolgáló akciókra, „terhelő dossziék” fabrikálására terelődött át. Mindennek nem kevés szerepe van abban, hogy a gazdaság teljesítőképessége helyett a Román Nemzeti Bank által „megtámasztott” lej leértékelődése az utóbbi időben történelmi csúcsokat döntögetett. Vezető bankok immár 4,8 lejes euróárfolyammal számolnak. A politikai erők acsarkodása természetszerűen vezetett el a külföldi beruházók bizalmának drámai megcsappanásához; a potenciális befektetők kivárnak a politikai helyzet letisztulásáig, amire a novemberi parlamenti választásokhoz aligha kerülhet sor. Az ingatag gazdasági helyzetet csak tovább súlyosbította az aszály. Érthető, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a korábbi 1,2 százalékról 0,8 százalékra csökkentette a román gazdaság növekedési előrejelzését.

Kényes kérdések

A Nemzetközi Valutaalap mostani romániai tárgyalássorozata alkalmával a legkényesebb kérdést minden bizonnyal az alapvető élelmiszer-terméákek hozzáadott értékadójának csökkentése jelenti majd. Victor Ponta kormánya ez esetben 9 százalékra mérsékelné az értékadót, amivel hazai pénzügyi szakértők sem értenek egyet, a költségvetési bevételek drámai visszaesésétől tartva. A valutalapi küldöttek pedig soha sem titkolták, hogy még jó ideig időszerűtlennek tartják ennek az adónemnek a mérséklését.

De a romániai küldöttség új főnöke, Erik de Vrijer által vezetett nemzetközi szakértők várhatóan elégedetlenek lesznek a gazdasági reformfolyamatok ütemével is, amelyet tovább lassítottak a politikai hatalmi harcok. Bukarestnek ugyancsak sokat kell még tennie a helyhatóságok és az állami vállalatok kintlevőségeinek tekintetében is.

Lengyel modell?

Kormánykörökből kiszivárgott információ szerint egyébként nem kizárt, hogy az újabb hitelszerződés a valutalap Lengyelországgal megkötött egyezségének modelljét követi majd. Ennek megfelelően a jövőben állandó jellegű hitelvonal állna Románia rendelkezésére. Ily módon az ország pénzt hívhatna le bármilyen váratlan, Romániát is érintő nemzetközi gazdasági sokkhatás esetén, a hitelszerződés tehát amolyan pénzügyi biztonsági öv volna számára.

Egy ilyenfajta megállapodás nyomán a Nemzetközi Valutaalap küldöttei a jövőben nem évnegyedenként, hanem csupán félévenként mérnék fel Románia gazdasági helyzetét, a vállalások teljesítésének stádiumát, a kitűzött célok pedig az eddiginél jóval „lazábbak”, általánosabb jellegűek lennének. „Mindennek nyomán voltaképpen minőségi változás következne be Románia és a Nemzetközi Valutaalap együttműködésében” – szögezte le Mihai Tănăsescu, Románia valutaalapi képviselője.

Florin Georgescu pénzügyi tárcavezető szerint egyébként az új hitelszerződést két évre, a 2013-2015 közötti időszakra kötnék meg. Konkrét összeget azonban még nem említett, annyit azonban elárult, hogy a hitelvonal középtávra szóló stratégiai megállapodás tárgya lesz.

Szükséges-e?

A Nemzetközi Valutaalappal megkötendő újabb szerződés szükségessége kapcsán megoszlanak a vélemények. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója szerint a jelenlegi megállapodás lejárta után az országnak nem kellene újabb kölcsönért folyamodnia a valutaalapiakhoz. Ezzel ugyanis pozitív jelzést adna a nemzetközi pénzpiacok felé, a „biztonsági övet” pedig az Európai Unió paktumai szavatolhatnák számára. Az újabb szerződésről történő lemondás azt üzenné a nemzetközi pénzvilágnak, hogy „Romániában jó irányban haladnak a dolgok, az országnak nincs már szüksége professzorra” – mondotta a központi jegybank vezetője.

Más pénzügyi szakértők ezzel szemben úgy vélik, hogy a harmadik hitelmegállapodás nyomán Románia ésszerű költségekkel juthatna hitelekhez a szabad pénzpiacokon. Szerintük éppen a Nemzetközi Valutaalappal létrejött megállapodásoknak köszönhető az, hogy az állami kincstárjegyek hozama folyamatosan csökkent, a 7 százalékos kamatról 5 százalékosra esett vissza, ami a legalacsonyabb szint 1990 után.

Az újabb szerződés a Román Nemzeti Bank számára is előnyös lenne, hiszen a központi jegybank ily módon megfelelő tartalékokkal rendelkezhetne részben az alapkamatok leszorításához, részben pedig a gazdaság meghitelezésének fellendítéséhez, ugyanakkor jobban kézben tarthatná a nemzeti valuta árfolyamát. A hitelegyezmény nyomán javulhatna a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek Romániának adott „osztályzata” is – bár az eddigi megállapodásoknak mindeddig nem volt konkrét kihatása az ország gazdaságának megítélésére.

Végül a megállapodások sorozatának folytatása fékezően hatna a politikusokra is, akik, külső felügyelet hiányában – különösképpen a parlamenti választásokat megelőzően – az eddiginél is hajlamosabbak lennének populista ígéretekre.