Körbejárjuk az EU-t – Európa-napi párbeszédet szerveztek Marosvásárhelyen
Körbejárjuk az EU-t címmel Európa-napi rendezvényt szervezett Marosvásárhelyen Vincze Loránt európai parlamenti képviselő. Meghívottaival azt a kérdéskört próbálták körüljárni, hogy mit hozott, mit visz és milyen lesz az EU? Mennyibe kerül, hol van a helyünk és mi a dolgunk benne?
A házigazda elmondta: május 9-e jó alkalom arra, hogy az Európai Unióról ne politikai szlogenek vagy leegyszerűsített kritikák mentén beszéljünk. Szerinte ma túl gyakran jelenik meg torzított formában „Brüsszel” képe a közbeszédben és a közösségi médiában, ezért fontos, hogy árnyaltabb kép alakuljon ki az EU működéséről, előnyeiről és hibáiról is.
Hangsúlyozta: nem fekete-fehér módon szeretnének beszélni Európáról, hanem reális, kritikus, ugyanakkor kiegyensúlyozott párbeszédet szeretnének kialakítani. Úgy fogalmazott, Románia uniós tagsága és az erdélyi magyar közösség európai identitása természetes része a mindennapoknak, amelyet nem kell sem szégyellni, sem relativizálni.
Vincze Lóránt szerint az Európai Unió továbbra is változó és alkalmazkodó rendszer marad, amelyet a válságok formálnak. Bár sok a bizonytalanság, úgy véli, az európai együttműködésnek továbbra is van jövője. Példaként említette az Egyesült Királyság Brexit utáni helyzetét is, amely szerinte megmutatta, hogy a kilépés nem feltétlenül hozta el a várt előnyöket.
A politikus szerint fontos tudatosítani, hogy az Európai Unió nem egy távoli és elvont intézményrendszer, hanem olyan közösség, amelynek az állampolgárok is alakítói. „Amikor valaki azt mondja, hogy Brüsszel eldöntötte, azt nem egy sötét szobában két ember döntötte el, hanem a 27 tagállam járult hozzá” – fogalmazott. „Mi mind európai választottak vagyunk, mind a 720-an, különböző régiókból, különböző közösségekből származunk. Ezt el kell mondani, meg kell mutatni, szembesíteni kell a választottakat azzal, amit tesznek: kihasználják-e a lehetőségeket. Ehhez ki kell alakuljon egy párbeszéd” – mondta.
A rendezvény helyszínéül most Marosvásárhelyt választották, de hosszabb távon Erdély több városába is szeretnének eljutni hasonló közéleti beszélgetésekkel. Vincze Loránt szerint az emberek részéről továbbra is van igény az ilyen típusú párbeszédre, ugyanakkor az elmúlt években kevés lehetőség nyílt mélyebb társadalmi és európai kérdések nyílt megvitatására.
A politikus szerint különösen fontos, hogy a fiatalok személyes tapasztalatokon keresztül kerüljenek közelebb az Európai Unió működéséhez. Ebben szerepet játszanak a brüsszeli látogatások, az online tartalmak és a közösségi média is.
Fodor János: ma természetesnek vesszük azokat a jogokat, amelyekért korábban küzdeni kellett
Fodor János történész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa történelmi perspektívából közelítette meg az Európai Unió kérdését. Előadásában arra emlékeztetett, hogy a mai fiatal generáció számára sok olyan lehetőség természetesnek tűnik, amelyért a romániai magyar közösségnek a 20. század során hosszú időn keresztül kellett harcolnia.
Felidézte, hogy a két világháború közötti időszakban az anyanyelvi oktatás lehetősége jelentősen beszűkült, a felsőoktatásban pedig – a teológia és a hungarológia kivételével – szinte kizárólag román nyelven lehetett tanulni. A magyar nyelvű oktatás sok esetben az egyházak keretei között maradt fenn.
A kommunizmus időszakában ugyan bizonyos oktatási lehetőségek bővültek, például Marosvásárhelyre került az orvosi és később a színművészeti képzés, ugyanakkor mindez erős ideológiai kontroll mellett működött.
Fodor János szerint 2026-ból visszatekintve a mai élet sokkal kényelmesebb és szabadabb, mint amilyen elődeinké volt. Úgy véli, Románia 2007-es európai uniós csatlakozása új kereteket teremtett, amelyek békés fejlődési pályát és jobb életkörülményeket biztosítottak.
Kiemelte: ma már természetesnek vesszük a szabad utazást és munkavállalást Európában, miközben korábban ezek a lehetőségek sokszor csak kiváltságosok számára voltak elérhetők.
Soós Zoltán: az uniós fejlesztések nélkül elképzelhetetlen lenne a város fejlődése
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere arról beszélt, hogy az, hogy a városban jelentős magyar közösségi eseményeket szerveznek, azt mutatja: Marosvásárhely továbbra is Erdély egyik legfontosabb magyar központja.
Hangsúlyozta, hogy a városnak fel kell zárkóznia regionális versenytársaihoz, például Nagyszebenhez, Gyulafehérvárhoz vagy Kolozsvárhoz, különösen az európai uniós fejlesztések terén.
A polgármester emlékeztetett: 2020 előtt Marosvásárhely nagyon gyengén teljesített az uniós pályázatok lehívásában, míg korábban az egy főre jutó uniós támogatás összege körülbelül 200 lej volt, ma ez már meghaladja a 2000 lejt.
Az idei évben a városnak mintegy 60–70 millió euró értékű pályázati keretet kell kezelnie. Uniós finanszírozással valósult meg többek között a tömegközlekedés fejlesztése, a Dózsa György út korszerűsítése, iskola-felújítások és energetikai beruházások – tette hozzá.
Soós Zoltán szerint az EU-tagság nélkül ezek a fejlesztések elképzelhetetlenek lennének, amit szerinte jól mutat a nyugat-balkáni országok lemaradása is.
A polgármester kitért arra is, hogy az autópálya-fejlesztések, a Jászvásár felé vezető közlekedési folyosó és a repülőtér fejlődése komoly gazdasági lehetőséget jelenthet Marosvásárhely számára. Ugyanakkor hangsúlyozta: a város fejlődése mellett fontos megőrizni a helyi magyar közösség erejét és identitását is.
Csibi Attila: az uniós tagság javította az életminőséget
Csibi Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint az emberek gyakran értetlenül fogadják az Európai Unió egyes szabályozásait, ugyanakkor a mindennapi életben óriási különbséget jelentene, ha Románia nem lenne az EU tagja.
Példaként említette, hogy Maros megyében és Erdőszentgyörgyön számos fejlesztés valósult meg uniós forrásokból, köztük egy közel 200 millió eurós ivóvíz- és szennyvízhálózat-fejlesztési program, amely alapvető életminőségbeli változást hoz a térség lakói számára.
A politikus szerint a kisebb városok hosszú ideig hátrányban voltak az uniós pályázati rendszerben, miközben a községek és a nagyvárosok könnyebben jutottak forrásokhoz. Úgy véli, ez jelentős lemaradást okozott a kisvárosok fejlődésében, bár az elmúlt években a lehetőségek fokozatosan kiegyenlítődtek.
Csibi Attila szerint továbbra is komoly kihívást jelent a fiatalok külföldre vándorlása, különösen az értelmiségi réteg esetében. Példaként említette, hogy a Marosvásárhelyen végző magyar orvostanhallgatók jelentős része külföldön vállal munkát.
Úgy véli azonban, hogy a külföldi tapasztalatszerzés önmagában nem probléma, a legfontosabb kérdés az, sikerül-e olyan életkörülményeket teremteni itthon, amelyek miatt a fiatalok később hazatérnek.
Jakab Orsolya: sok előnyt már természetesnek veszünk
Jakab Orsolya újságíró és rendezvényszervező szerint az Európai Unióhoz való tartozás számos olyan előnyt hozott, amelyek mára természetessé váltak, ezért sokan hajlamosak elfelejteni, milyen volt az élet a csatlakozás előtt.
Kiemelte, hogy a szabad utazás, a határok nélküli közlekedés, a könnyebb kommunikáció és a nemzetközi együttműködések ma már mindennaposak Európában, pedig ezek korántsem magától értetődőek a világ más részein.
Úgy véli, az uniós tagság különösen sok lehetőséget nyitott meg a civil szervezetek és a közösségszervezés számára is, hiszen új pályázati forrásokat, nemzetközi kapcsolatokat és tapasztalatcserét tett lehetővé.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós rendszer sokszor túlzott bürokráciával és nehezen értelmezhető elvárásokkal jár, amelyek nem mindig illeszthetők könnyen a helyi valósághoz.
Jakab Orsolya szerint a polgárok számára nem pusztán beszélni kell Európáról, hanem meg kell mutatni nekik, milyen konkrét előnyöket jelent a mindennapi életben az Európai Unióhoz tartozni.
Besenyei Sarolta: az innováció gyakran külföldön hasznosul
Besenyei Sarolta vállalkozásfejlesztési és innovációs szakértő, az IncubCenter igazgatója gazdasági szempontból közelítette meg az Európai Unió és Románia kapcsolatát.
Úgy fogalmazott: Romániában vannak ötletek és innováció, ugyanakkor az itt születő fejlesztések sokszor külföldön, nagy nyugati vállalatoknál hasznosulnak. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a romániai ipar és a vállalkozások jelentős része szolgáltatói szerepbe került a nyugati cégek mellett.
Besenyei Sarolta szerint Románia nehezen használta fel az uniós forrásokat és kohéziós alapokat, miközben az infrastruktúra-fejlesztések üteme sem volt megfelelő. „Szomorú, hogy 2026-ban még mindig a vízhálózat fejlesztésének örülünk” – fogalmazott.
Úgy véli, a PNRR sem tekinthető egyértelmű sikertörténetnek, és várhatóan a következő uniós támogatási ciklus elszámoltatása is hasonló módon történik majd: az előrelépéseket félévente ellenőrizhetik.
Kapcsolódó
Szakács György: az egyháznak is alkalmazkodnia kell az új valósághoz
Szakács György marosvásárhelyi belvárosi unitárius lelkész saját gyülekezeti tapasztalatairól beszélt. Elmondta: közösségük fiataljai közül sokakat foglalkoztat a külföldi tanulás és munkavállalás kérdése.
Kihívásként említette, hogy a külföldön született gyermekeket miként tudják bevonni az egyházi életbe, illetve hogyan találják meg az Európai Unió különböző országaiban élő híveiket. A gyülekezet ezért külön online platformokat működtet, használják a közösségi médiát, élő közvetítéseket szerveznek, és Zoomon keresztül is lehet kátéra járni. „Le kell mondani arról a tévképzetről, hogy a lelkész, a pap mindennek a tudója. Nem kell magunk mögött hagynunk az intézményt, de fel kell tölteni olyan emberekkel, akik egyéni hitüket vagy a közösségi együttlétet keresik” – fogalmazott.
Hozzátette: az egyház és a lelkész feladata megtalálni azt a kapcsolódási pontot, amellyel az embereket meg lehet szólítani és közösségbe lehet vonni.
A rendezvénye felszólalók egyetértettek abban, hogy az Európai Unió egyszerre jelent lehetőséget és kihívást az erdélyi magyar közösség számára. A beszélgetés során többször is elhangzott: az EU-ról szóló párbeszédnek közelebb kell kerülnie az emberek mindennapi tapasztalataihoz, hiszen az európai döntések közvetlenül formálják a helyi közösségek jövőjét is.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.png)
