Számos európai példa mutatja, hogy a kisebbségi kérdés rendezése kéz a kézben jár a gazdasági fellendüléssel, véli Vincze Loránt, a FUEN elnöke, aki vasárnap Marosvásárhelyen, a Vásárhelyi Forgatagon vett részt a MIET beszélgetésén.

„Romániában a rendszerváltást követő évtizedben úgy tűnt, hogy a gazdasági jólét nélkül a többség és az állam nem tesz jelentős gesztusokat a kisebbség fele, de azóta látnunk kell, hogy a magyar kártyát a gazdaság állapotától függetlenül kijátsszák. Számos európai példa van arra, hogy a kisebbségi kérdés rendezésével nem kell feltétlenül megvárni a gazdasági fellendülést, sőt, Dél-Tirol is a kisebbség-többség viszony rendezését követően vált Európa egyik legfejlettebb régiójává” – fogalmazott Vincze Loránt, aki Szerbia példáját is felhozta, amely okult a közelmúlt történelméből, és vállalta a vajdasági kulturális autonómiát.„Az autonómia megvalósulását nem látom a fellendülés kizárólagos letéteményesének, nem gondolom azt, hogy autonómia nélkül nem lesz fejlődés, de amíg nem a közösség dönthet a saját dolgairól, addig valóban nehezebb egyről kettőre jutni. Éppen ezért fontos az önkormányzati döntéshozatal megerősítése, annak elérése, hogy a polgárokhoz minél közelebb hozzák meg a döntéseket, bárhogy is nevezzük ezt a folyamatot, és ugyancsak nagyon fontosak az anyaországi támogatások” – mondta el a politikus.

A Jakab Orsolya újságíró moderálásával zajló beszélgetésen Vincze bírálta a román kormányt gyenge brüsszeli jelenléte miatt, kifejtve: óriási érdekérvényesítési lehetőséget mulaszt el az ország azáltal, hogy nem készült fel az unió elnökségére, nem világos, milyen témákkal kíván foglalkozni Románia 2019 első félévében, az EU soros elnökeként. A Romániát is érintő gazdasági kérdések 70 százaléka Brüsszelben dől el. Nem lehet kimaradni a szoros gazdasági együttműködésekből, hiszen a közös uniós piac mechanizmusai Brüsszelben születnek meg – emlékeztetett. Hozzátette: Románia kontraproduktív módon a Minority SafePack megakadályozására olyan nemzetközi kampányba kezdett, amely mellett eltörpül a brüsszeli lobbija, de nem tudott európai szinten érvényes érveket felhozni a kezdeményezés ellen.

Szerinte az európai parlamenti választások küszöbén az európaiságról vallott nézetek ütközéséről fog szólni a következő időszak. Európa polgárai identitásukat elemzik ebben az időszakban, mi pedig az európaiságot kívánjuk erősíteni az őshonos kisebbségek értékeinek kiemelésével – mondta el Vincze Loránt. Magyar és kisebbségi szempontból sem mindegy, hogy ott vagyunk-e Brüsszelben, az Európai Parlamentben, hiszen látjuk, hogy Romániában jelenleg jottányit sem lehet előre lépni a kisebbségi jogok terén, és már a normalitást is győzelemként kell megélnünk – utalt a politikus a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium, szerencsére sikeresen megoldódott esetére.

Meglátása szerint az erdélyi magyar érdekképviseletnek a kisebbségi jogok kérdésének előmozdítása a legfontosabb feladata az Európai Parlamentben – és most, hogy 1 millió 128 ezer polgár kéri az uniós jogalkotást, reális esély van a változás beindítására – de ugyanakkor a gazdasági jólét és a fejlesztések előmozdítása is feladatuk. Célként fogalmazta meg, hogy a romániai magyar gazdák ne veszítsenek az új költségvetési időszakban, ne csökkenjen a családi, kisebb és közepes farmok támogatása a nagy farmok támogatása javára. Közép-Kelet-Európának hatvan éves lemaradást kell behoznia a mezőgazdaság és az infrastrukturális fejlesztés területén, és ebből az Európai Uniónak ki kell vennie a részét; ne felejtsük el, hogy Nyugat-Európa nagyon jól járt azzal, hogy Közép-Kelet-Európa megnyitotta a piacát a nyugati vállalatok előtt – mutatott rá Vincze Loránt.