„Romániának nincs európai lobbiereje, annyira lekötik a belpolitikai csatározások, hogy nem is tudja, miért harcol Brüsszelben, nincs határozott álláspontja a nagy uniós témákban. Brüsszelben Románia nem látszik, ami különösen problémás most, amikor az ország az unió soros elnökségének átvételére készül” – mondta Vincze Loránt a Vásárhelyi Forgatagon.

A Teleki Téka udvarán zajló rendezvényen Vincze Loránt köszönetet mondott az RMDSZ megyei szervezetének és a megye magyarságának a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatásáért. Elmondta: az uniós jog sajátja, hogy ha elfogadták a tagállamok, akkor kötelezővé válik, és be nem tartása esetén kötelezettségszegési eljárás indul, ami pénzbírsággal járhat –ezért erősebb kényszerítő erővel bír, mint a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények.

Az uniós kisebbségvédelmi ernyőszervezet vezetője problémásnak nevezte, hogy a román bíróságok, szembemenve az általános joggyakorlattal, korlátozó értelemben hivatkoznak a törvényekre: bár azok nem tiltják a közösségi szimbólumok használatát vagy a kisebbségek nyelvén való feliratozást, a bíróságok gyakran döntenek úgy, hogy a törvény nem rendelkezik ezekről, tehát tilosak.

A beszélgetést moderáló Pataky István, a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője romániai belpolitikára vonatkozó kérdésére válaszolva Vincze úgy vélekedett: „a romániai szembenállás nem jobboldal és baloldal között van, ennél sokkal mélyebb szakadékok vannak a társadalomban. A romániai politikában semmi nem fekete-fehér, és amikor az RMDSZ mérlegel, csupán a szürke különböző árnyalatai között válogathat. Semmivel sem lenne elvszerűbb döntés a jelenlegi ellenzéket támogatni, csak azért, mert jobboldaliak, ezek ugyanis valójában nem jobboldali alakulatok, viszont egyre erőteljesebben nacionalisták, nem kínálnak jövőképet, illetve nincs parlamenti többségük. Az erdélyi magyarságnak számos konkrét ügye van, amelyek megoldásához parlamenti többséget kell szervezni.”

Az Európai Unió jelenlegi állapotáról beszélve Vincze Loránt úgy vélekedett: a bevándorlás olyan folyamatokat indított el az unióban, amelynek következtében nagyon élesen merül fel a kérdés, hogy mi számít európainak és mi nem számít annak. "A következő időszakban felerősödik az európai identitásról szóló vita, a szuverenisták, a nemzeti közösségek támogatói az őshonos kisebbségeket ebben az értelemben saját társadalmuk és az európai társadalom részének tekintik. Ilyen tekintetben vízválasztónak tekinthető az őshonos, történelmi kisebbségek ügye” – mondta a FUEN elnöke a Vásárhelyi Forgatagon.