„Patrióta nemzetpolitikát képviselünk” - magyar ellenzéki vezetők jártak Kolozsváron
Valódi autonómiát akarunk a határon túli magyarok számára – hangzott el pénteken azon a kolozsvári beszélgetésen, amelyen a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd ismertette programját.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke a Fosztó László, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának vezetője által moderált találkozón kiemelte, politikai értelemben karakteres baloldali politikát szeretnének megvalósítani. A magyar gazdaságban rejlő pénzt kövekbe fektette a mostani budapesti hatalom, azokból pedig stadion épült, nem az egyenlőtlenségeken enyhítettek – jelentette ki.
Beszélt arról is, nehéz helyzetben vannak, hiszen erős kormánypárttal szemben áll egy tagolt ellenzék. Ha pedig sikereik nem is feltétlenül voltak az elmúlt időszakban, több párt együttműködik mára, a DK-val pedig megnemtámadási szerződést kötöttek.
Molnár kiemelte, Magyarország elmúlt nyolc évéből hiányzott a külpolitikai stratégia, miközben az MSZP szerint Magyarországnak Európában van a helye, a keleti nyitás így nem alternatíva, hanem kiegészítő elem lehet.
A Kárpát-medencei magyarsággal való kapcsolattartás átpolitizált lett, és ha helyes is az anyagi támogatás, nem átlátható. „Akkor jó a határon túli közösségeknek, ha az ottani kormány kisebbségpolitikája megfelel az európai normáknak” – tette hozzá. Azt is elmondta, autonómiapártiak minden értelemben, szerzett jogot pedig nem vesznek el, a szavazati jog fontos vívmány.
Karácsony Gergely, az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje elmondta, régi hagyomány, hogy valaki kisajátítja a nemzeti kérdést, ő akarja megmondani, ki magyar és ki nem. Ezt tette szerinte Orbán Viktor is, a magyar baloldal pedig ehhez asszisztált, szimbolikus értelemben nagy sebet ejtettek a nemzetpolitikán. Az RMDSZ-nek viszont nem volt nehezebb dolga a baloldali kormányok alatt – tette hozzá.
Arról beszélt, olyan patrióta nemzetpolitikát képviselnek, amely valóban az autonómiára épít. „Nem mi akarjuk megmondani, hogy ki legyen az RMDSZ-elnök és kire kell szavazni” – fogalmazott. Olyan választási rendszert javasol, mondta el Karácsony, amelyben a határon túli magyarságnak erősebb képviselete lehetne Budapesten – már 2011-ben benyújtott erre módosítási javaslatokat.
Ennek a célja az volna, hogy saját jelöltekre szavazhassanak a külhoni magyarok, ne magyarországi pártokra. Az etnikai parlamenti képviseletnek számos példája van, egy speciális választókerületet is ki lehet alakítani - mondta. Ugyanakkor Karácsony is megerősítette: a szavazati jogot nem vennék el, „liberális demokrata jogot nem vesz el”.
Beszélt arról is, tanulni is jönnek Erdélybe, az RMDSZ kompromisszumkész, „apró lépések politikáját” megismerni. Ugyanakkor elmondta: kampányolni jött azért, hogy az erdélyi magyarok regisztráljanak és szavazzanak rájuk.
Molnár Gyula elmondta, a cél egy európai értelemben vett közösségi autonómia kialakítása, az oktatás támogatását is hangsúlyozta. „Helyes, hogy sok támogatás jön ide, vannak tematikus programok, de az nem helyes, hogyha ezek a pénzek nem transzparensek” – emelte ki. Ezért javasolnak egy olyan rendszert, amelyben a támogatások nem csökkennek, de a döntéshozatalban részt vesznek az adott szakterületen érintett határon túli felek.
Karácsony hozzátette: szükség van a konzultációs testületek visszaállítására, hogy a helyi közösségek dönthessenek, ne egy központi kormányzat. Ki kell használni azt is, hogy EU-tagok vagyunk, azt az egységes európai felsőoktatási rendszert, amely a rendelkezésünkre áll – tette hozzá. A Minority SafePackről elmondta: támogatják, mert az erdélyi magyar kisebbség számára is előnyös, ha európai szintű megoldásokat keres. Mint elhangzott, a szocialista párt is támogatja a kezdeményezést.