Liviu Dragnea vezetésével a Szociáldemokrata Párt tavaly több mint 45 százalékkal nyerte meg a parlamenti választásokat. Úgy tűnt tehát, a szociáldemokraták kormányzása mentes lesz a politikai viharoktól – ám egy évvel Dragneáék hatalomra kerülése után egészen másként fest a helyet.

Egy évvel ezelőtt a szociáldemokratáknak mindössze 12 mandátumuk hiányzott ahhoz, hogy egyedül alakíthassanak kormányt. Ilyen eredményt utoljára csak a Nemzeti Megmentési Front ért el, 1990-ben. Így Liviu Dragnea Szociáldemokrata Pártja (PSD) a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) alakított kormányt, a nagyobb biztonság kedvéért pedig parlamenti együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ-szel.

Ezt követően a szociáldemokraták úgy vélték, hogy a kényelemes többség birtokában hozzáláthatnak a számukra legnagyobb kihívásnak – és mint utólag kiderült: egyik legfontosabb feladatnak – tekintett igazságszolgáltatási törvények kedvük szerinti módosításához.

A minimálbér, a nyugdíjpont, a fizetések emelésére, az adók és illetékek, az áfa csökkentésére tett populista ígéreteik nyomán úgy vélték, mindez simán megy majd.

Ez viszont nem így történt. Sorin Grindeanu kormányának beiktatását követően alig harminc nappal sor került Bukarestben és az ország – elsősorban Erdély – több nagyvárosában az 1989. decembere utáni legnagyobb tüntetésekre az elhíresült 13. számú sürgősségi kormányrendelet, továbbá a kegyelmi törvény és a bűnvádi törvények módosítása ellen.

Egyébként a kormány és a parlament igazságszolgáltatási törvény módosítására irányuló minden egyes próbálkozása továbbra is kihívja az utca haragját, valamint a nyugati kancelláriák – elsősorban az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége – bírálatait.

Önmagukkal harcoló szociáldemokraták

A januári-februári utcai megmozdulások után kissé nyugodtabb időszak következett. A viszonylagos politikai nyugalmat azonban most már nem az ellenzék, hanem maga a kormánykoalíció törte meg, amely júniusban, abszolút premiereként, bizalmatlansági indítvánnyal elmozdította saját kormányát. A kormányfőt, Sorin Grindeanut azzal vádolták, hogy kabinetjánek nem sikerült megvalósítania a kormányprogram célkitűzéseit. Grindeanut valamint a szociáldemokraták korábbi elnökét, Victor Pontát kizárták a pártból.

Ősz elején a kormánykoalíció közel járt ahhoz, hogy leváltsa második kormányát, a Mihai Tudose által vezetett kabinetet is, miután október kilencedikén a miniszterelnök lemondással fenyegetett arra az esetre, ha nem válthatja le kormánya korrupcióval gyanúsított tagjait, Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettest és Rovana Plumb minisztert.

Liviu Dragneát egyébként november első felében a korrupcióelleni ügyészség szervezett bűncsoport létrehozásával vádolta meg. A szociáldemokrata pártelnök azonban közölte, nem mond le tisztségéről, mivel a kormányzás és a párt jövőjéről van szó. A következő évben a szociáldemokraták a 2019. év elnökválasztásokon induló jelöltjükről döntenek majd. Ha az igazságszolgáltatás az eddigiekhez hasonlóan csigalassúsággal mozog, akkor feltehetően Liviu Dragneára esik majd a választásuk.

Gyors iramban módosulnak az igazságügyi törvények

A koalíció ekkor más stratégiát eszelt ki. Már nem várt arra, hogy a kormány felvállalja az igazságszolgáltatási törvények módosításának törvénycsomagját, és azt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntésével, hanem november közepén létrehozta erre a célra a 13. számú kormányrendelet kiagyalója, Florin Iordache által vezetett parlamenti bizottságot. Ez újabb utcai tüntetéseket váltott ki, amelyekbe most már bekapcsolódtak az ellenzéki politikai pártok is.

Jelen pillanatban a parlamentben a kormánykoalíció – esetenként az RMDSZ segítségével – gyors iramban fogadja el az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényeket. A szociáldemokraták tervei szerint a törvénycsomag karácsony előtt már Klaus Johannis államfő asztalára kerülhet kihirdetés végett.

A kormánykoalíció kisebbik pártja, a Călin Popescu Tăriceanu által vezetett ALDE – az igazságszolgáltatási törvények módosítása mellett – pillanatnyilag két célt követ. Az egyik az, hogy ne tekintsék a szociáldemokraták „utánfutójának”, a másik pedig az, hogy megnyerje magának a liberális választókat.

Az ALDE az adótörvények ügyében több alkalommal is ellentétben került a szociáldemokratákkal. Ez a párt sem volt mentes a viharoktól: az áprilisi pártkongresszuson elnökké választották Călin Popescu Tăriceanut, a volt társelnököt, Daniel Constantint pedig kizárták a pártból.

Béna ellenzék

A parlamentbe 18 képviselővel és 8 szenátorral bekerülő Népi Mozgalom Pártján (PMP) belül a vezetés lassan átkerül a fiatalabb politikusi nemzedék – Eugen Tomac és Valeriu Steriu – kezébe. Az új vezetést ősszel, pártkongresszuson kellett volna megválasztani, amelyet viszont elhalasztottak. A párt viszont nyáron együttműködési megállapodást írt alá Moldovai Köztársaságban működő Nemzeti Egységpárttal – amelynek Traian Băsescu a tiszteletbeli elnöke. Mindkét politikai alakulat fő céljának a két ország egyesítését tekinti.

A Nemzeti Liberális Párt (USR) és a Mentsétek Meg Romániát párt az utóbbi éven inkább saját tagjaival, semmint a „vörös pestissel” – a szociáldemokratákkal – harcolt. Közösen egyszerű indítványokat és egy bizalmatlansági indítványt is benyújtottak a kormány ellen – sikertelenül.

Gyenge parlamenti választási eredményeit követően a nemzeti liberálisok (PNL) addigi elnöke, Alina Gorghiu lemondott tisztségéről. Helyét Raluca Turcan vette át, egészen a párt június 17-i kongresszusáig, amikor Ludovic Orbant választották meg a párt élére. A pártot neves politikusok hagyták ott, mint például az európai parlamenti képviselő, Ramona Mănescu és férje, a fővárosi 6. kerület volt polgármestere, Rares Mănescu, Puiu Hasotti, egykori művelődési miniszter. Igaz, belépett a pártba Mihai Nemțeanu, az Új Köztársaság Párt volt elnöke, és a Cioloș-féle kabinet több technokrata minisztere.

Az USR-ből távozott legismertebb politikusa, a párt megalapítója, Nicușor Dan, miután a politikai alakulaton belül ellentétek alakultak ki a család alkotmányos meghatározása miatt. Nicușor Dan szerint a pártnak nem lett volna állást foglalnia ebbe a kérdésben. Mivel véleményével magára maradt, leköszönt.

Az október végi kongresszuson Dan Barnát választották helyébe, sokan azonban úgy vélték, a szavazást manipulálták. A sorozatos pártviták után a politikai tömörülés végül is három honatyát veszített.

Kire figyeljünk

Politikai megfigyelők szerint a következőkben két politikusra kell odafigyelni: Victor Pontára és Dacian Cioloșra.

Victor Ponta Daniel Constantinnal együtt május végén létrehozta a Pró Románia Pártot, amelynek tagja lett az ALDE négy volt politikusa is. Victor Ponta szerint a politikai tömörülés nyitva áll a szociáldemokraták és az ALDE politizálásából kiábrándult politikusok előtt. A két politikusnak nagy tervei vannak a jövőt illetően – egyelőre azonban csak Liviu Dragnea bírálatában illetve a szélsőséges nacionalizmusban „jeleskedtek”.

A közelmúltban az Egyesült Államokban tett látogatását követően Dacian Cioloș nemrégiben bejelentette: korábbi elképzeléseivel ellentétben a Romania 100 Polgári Platformból a jövőben párt nő majd ki, amely együttműködik a nemzeti liberálisokkal és az USR-vel. A két párt első ízben a 2019. évi európai parlamenti választások alkalmával méretteti meg magát.