Románia régiói: nem várható kompromisszum?
„Minden eldőlt már, a kormány nem lesz hajlandó kompromisszumra a közigazgatási régiók kérdésében" – jelentette ki a maszol.ro-nak Csutak István. Az RMDSZ regionális politikai szakértőjét – az Erdély2020 operatív program kidolgozóját – Románia közigazgatási átszervezésének perspektívájáról kérdeztük.
Csutak szerint kormányzó Szociál-Liberális Szövetségben (USL) hatalmas az eltökéltség arra, hogy keresztülvigye a nyolcrégiós elképzelését (lásd keretes írásunkat), és ehhez kellő parlamenti támogatottsággal is rendelkezik. „Közigazgatásilag befagyasztják a jelenlegi fejlesztési régiókat, mert ennél rosszabbat a magyarokkal nem tehetnek, ennél jobbat pedig nem akarnak" – jelentette ki.
A szakember – az RMDSZ politikusaihoz hasonlóan – az elmúlt években többször hangoztatta már azt a nézetét, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók nem felelnek meg a földrajzi, történelmi, kulturális, gazdasági-társadalmi uniós kritériumoknak. „Ezért az USL tervezetébe bele van kódolva a következő hét év bukása" – vélekedett. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már 2006-ban felszólította Romániát, hogy a régiókat alakítsa át, és Bukarest kötelezettséget vállalt arra, hogy 2014-ig a brüsszeli kérésnek eleget tesz. „Most pedig közigazgatási hatáskört is adnak ezeknek a régióknak, az ország adminisztratív felosztásába pedig az EU nem szólhat bele" – tette hozzá.
Csuta ijesztő butaságnak nevezte azt az elképzelést, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek legyenek a regionális hatóságok apparátusai. „Ezeket az ügynökségeket családi alapon szervezték" – magyarázta. Azt is szerencsétlen elképzelésenk tartja, hogy az EU-pályázatok irányító hatóságai a régiókhoz kerüljenek. „Ilyen sehol Európában nincs, hogy a régiók tárgyaljanak Brüsszellel. Talán Brüsszel boldogan fogja vállalni a plusz munkát, hogy egy hatóság helyett nyolccal tárgyaljon?" – fogalmazott a szakember.
A szakember szerint a kétharmados többséggel szemben az RMDSZ is csak annyit tehet, hogy menti a menthetőt: alternatívákat, partnereket keres a magyarság számára kevésbé rossz régiós elképzeléshez.
Az USL elképzelése. Az USL még nem állt elő hivatalos tervezettel, és a pártszövetségen belül is nézeteltérések vannak az ország „régiósításáról”. Azt azonban már tudni lehet, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót ruháznák fel adminisztratív jogkörökkel; így például Maros, Hargita és Kovászna megye Szeben, Fehér és Brassó megyével együtt alkotna közös régiót. Az is körvonalazódik, hogy a régiók élén a megyei tanács és tanácselnök mintájára a régiótanács és a régióelnök állna, a jelenlegi fejlesztési ügynökségek pedig a regionális hatóságok technikai apparátusául szolgálnának. A régiós önkormányzati testületet kezdetben a megyei és helyi tanácsosok, majd a 2016-os helyhatósági választások alkalmával közvetlenül választanának meg. Az USL-n belül a Szociáldemokrata Párt (PSD) tartja kézben a régiók ügyét. Erre utal az is, hogy Victor Ponta miniszterelnök a párt főtitkárát, Liviu Dragnea kormányfő-helyettest bízta meg az új közigazgatási felosztásról szóló tervezet kidolgozásával, s a munkába bevonták a PSD „helyi báróinak" nevezett megyei tanácselnökeit és polgármestereit is.Lorem ipsum dolor sit amet consectetuer rutrum dignissim et neque id. Interdum pharetra in a metus congue In Sed Pellentesque tincidunt pharetra.
Az RMDSZ február végén dönt
Az RMDSZ a február végére, március elejére tervezett önkormányzati tanácskozáson körvonalazza elképzeléseit Románia új közigazgatási felosztásáról. Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban annyit árult el: 12-13 régióra osztanák az országot. „Romániában a fejlesztési régiók jelenlegi felosztása kudarctörténet, és az is marad, ha jogi és adminisztratív hatáskörökkel egészítik ki. Nem lehet az a cél, hogy a megyék között már létező különbségeket, aránytalanságokat erősítjük tovább egy olyan formában, amelyről tudjuk, hogy nem működőképes" – hangsúlyozta egy kolozsvári sajtótájékoztatón a szövetségi elnök.
Az RMDSZ területi szervezetei az ország új közigazgatási felosztásának különböző – a magyarság számára előnyös vagy kevésbé kedvezőtlen – változatain dolgoznak az önkormányzati tanácskozásra készülve. A Bihar megyei szervezet már közzé is tette elképzeléseit: Cseke Attila képviselő egy Nagyvárad központú, Szilágy és Szatmár megyét is magában foglaló adminisztratív régió kialakítását kezdeményezte, és támogatóra lelt több bihari politikusban is.
Cseke legutóbb csütörtökön fejtette ki álláspontját az ország közigazgatási felosztásáról. Számadatokkal támasztotta alá, miért van szükség a jelenleginél kisebb régiókra. Csutakhoz hasonlóan emlékeztetett arra is, hogy Románia megszegte a régiós átszervezéssel kapcsolatos uniós kritériumokat.
Dolgoznak egy tervezeten Borboly Csabáék is. Információink szerint a Hargita megyei tanács elnöke Hargita, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód alkotta közös régióban gondolkozik, ezzel azonban a háromszékiek nem értenek maradéktalanul egyet.
Cseke Attilával ellentétben a székelyföldi politikus nem kívánta nyilvánosságra hozni elképzeléseit. A maszol.ro-nak azt mondta: az RMDSZ önkormányzati tanácskozása előtt nem akar nyilatkozni a tervezetről. „Több ember több szempont alapján dolgozik a tervezetünkön, ami több száz oldalas dokumentumnak ígérkezik. Nagyon alaposan próbáljuk megnézni, mi volt a baj jelenlegi régiókkal" – jelentette ki a tanácselnök.
A háromszékiék még nem rukkoltak elő konkrét tervezettel. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester korábban azonban azt hangoztatta, hogy a régióátszervezéskor nem lehet figyelmen kívül hagyni az etnikai jelleget. Szerinte a jelenleg is érvényben lévő 1968/2-es, megyésítésről szóló törvény is világosan kimondja, hogy Románia 41 megyéit földrajzi, gazdasági, kulturális és etnikai szempontok figyelembe vételével alakították ki. „Amikor mi azt mondjuk, hogy legyen magyar többségű régió, azt mondják, hogy ez etnikai kérdés, miközben az is etnikai kérdés, hogy a régióátszervezéskor román többségű közigazgatási egységeket kívánnak létrehozni" – mondta a politikus.
Kovács Péter a B-tervről
Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter tudatában van annak, hogy nem lesz könnyű kompromisszumra jutni az USL-vel a régiók kérdésében. Annál is inkább, mert a szövetség fenntartja, hogy a régiók megrajzolásánál két szempontot kell figyelembe venni: legyenek kisebbek a jelenlegieknél és feleljenek meg a helyi igényeknek.
„Ne úgy rajzolják meg a határokat, hogy Bukarestben húzzák meg a vonalakat. A régiók azokat a megyéket foglalják magukba, amelyek gazdasági viszonyai, kulturális, történelmi hagyományai összefüggenek" – magyarázta a maszol.ro-nak. Mint mondta, a Cseke Attiláék elképzelése megfelel ennek a két alapvetésnek. „A bihariak által javasolt négy megye alkothat egy régiót, ugyanúgy, ahogy Hargita, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód megye egy régióhoz tartozása is megfelelne az elképzeléseinknek" – tette hozzá.
Kovács szerint az RMDSZ felkészült arra az eshetőségre, hogy az USL nyolcrégiós elképzelése érvényesül. Ebben az esetben megvizsgálják, hogy milyen közigazgatási hatásköröket kap a nyolc régió, milyen eljárással választják meg a vezetőségüket, illetve milyen lehetőség lesz arra, hogy normatív módon biztosítsanak képviseletet a döntéshozatalban a kisebbségek számára azokban a régiókban, ahol választások révén nincs lehetőségük képviselethez jutni.
„Eddig az tűnik a legmegfelelőbbnek, hogy a polgármesterek, tanácsosok válasszák meg a régiók vezetőségét, nem a polgárok, ez hasznosabb lenne a magyar közösségek szempontjából. Megpróbáljuk elérni, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazzanak a kisebbségek számára" – mondta a politikus.
Vasile Dâncu: az USL csak óvatoskodik. A maszol.ro-nak korábban adott interjúban Vasile Dâncu kolozsvári szociológus, volt szociáldemokrata miniszter arról beszélt: ha az USL valóban elzárkózik majd a kompromisszumoktól, azt nem magyarellenességből, hanem óvatosságból teszi. „A szándék az, hogy ebben a válságidőszakban nem állítsuk a feje tetejére az országot véget nem érő régióvitákkal” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy az alkotmányba csupán a régiók fogalmát kell majd bevezetni, azt az alaptörvényben nem kell majd rögzíteni, hány régió lesz az országban és melyek lesznek a határaik. Ennek azonban az év végéig, az EU költségvetésének életbelépéséig meg kell történnie. „Másfelől én úgy gondolom, hogy a régiósítás hosszas, tizenöt-húsz éves folyamat. Vagyis ha a kormány kezdeti elképzelése valósul meg, ez még időben változhat. Az RMDSZ pedig olyan javaslatokkal állhat elő, amelyek kedvezőek a magyar lakosság számára. Úgy vélem, lesz tárgyalókészség ezekről a javaslatokról a kormány részéről” fejtette ki a szakember.