Nagyenyeden a reggeli órákban a város minden iskolájában megtartották az ünnepélyes tanévnyitókat. A Bethlen Gábor Kollégiumban Barcsay Jenő kiállítását is megnyitották, a különleges tárlat a művész anatómiai rajzaiból válogat. Délben Gyulafehérváron, a prefektúra előtt sztrájkolt a Független Oktatási Szakszervezetek Szövetsége (FSIE).

Fehér megye legnagyobb magyar nyelvű tanintézményében, a Bethlen Gábor Kollégiumban, osztályfőnöki órával kezdődött az első iskolai nap. Ezt követően a jelen lévők átvonultak a református vártemplomba, ahol ünnepélyes tanévnyitó istentiszteletet tartottak.

Lészay Róbert iskolalelkész Máté evangéliumát idézve fogalmazta meg biztatását: „Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől…”, hiszen Jézus Krisztus hűsége örökkévaló. A lelkész szerint a jelen feladata a szolgálat, tanárnak és diáknak egyaránt, azaz „hogyan tudunk világosság lenni ott, ahol vagyunk”.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul, aki egy ötven évvel ezelőtti, hódmezővásárhelyi és nagyenyedi tanárok között létrejött kapcsolat példáján keresztül kiemelte: „egyfajta szimbólum ez a történet az összetartozásra”.

Lőrincz Helga, Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő elmondta: örvendetes, hogy felújított templomban, felújított és korszerűen felszerelt iskolában kezdhetik a kollégium diákjai a tanévet, folytatódik a délutáni oktatás, működnek a Rákóczi Szövetség kisbuszai, ráadásul az RMDSZ kormányzati munkájának köszönhetően, minden kisebbségi osztály vagy csoport elindulhatott.

„Együtt, közösségben, akadályokat győzhetünk le, egymást erősíthetjük és együtt örvendezhetünk a sikereknek” – mondta Szőcs Ildikó igazgató és eredményes, örömteli tanévet kívánt a diákoknak és a tanároknak.

Az istentiszteleten fellépett a kollégium Gyertyaláng nevű keresztény zenekara, illetve a negyedikesek rövid műsorral köszöntötték az iskola küszöbét először átlépő kisebb társaikat.

Barcsay Jenő-kiállítás a tanévnyitón

A Bethlen kollégium tanévnyitójának kiemelt momentuma az iskola egykori diákjának, Barcsay Jenőnek a munkáiból létrehozott kiállítás megnyitója volt. A közönség a máig alapműnek számító Művészeti anatómia (1953) című kötet eredeti rajzaiból készült válogatást tekinthette meg, amelyért a művész Kossuth-díjat kapott.

Az egybegyűlteket Szőcs Ildikó igazgató üdvözölte: „Barcsay Jenő mindössze két évig volt enyedi diák, de a kollégium az indulást jelentette számára, ezért nagyon hálásak vagyunk a mai kiállításért”, hozzátette: egykori iskolája dísztermének bejáratánál emléktábla jelzi, hogy a művész itt végezte tanulmányait.

Grezsa Csaba főkonzul a tárlat létrejöttéről elmondta: Barcsay születésének 125. évfordulóját a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2025-ben nagyszabású programsorozattal ünnepli, amely a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg.

Az emlékévnek különböző eseményei voltak Magyarországon és Erdélyben, például egyik kiemelkedő pillanat volt a művész szobrának felállítása szülőfalujában, Katonán. A konzul szerint a mezőségről induló, az enyedi kollégiumban diákoskodó, majd a Magyarországon kiteljesedő, nemzetközi hírnévre szert tevő művész pályaíve „egy tipikus huszadik századi magyar-erdélyi sors”. Grezsa Csaba hozzátette: a kiállítással Barcsay mintegy hazatér az ősi alma materbe, amelynek szellemisége, a genius loci, minden bizonnyal hatással volt rá, az emlékév pedig újabb kapcsolódási kiindulópontot jelent a magyar közösségek között.

A kiállításmegnyitó emelkedett hangulatához hozzájárult a diákok népdalcsokra és szavalata.

Gyulafehérváron tiltakoztak a pedagógusok

A 2025–2026-os tanév első napján a Független Oktatási Szakszervezetek Szövetségébe tartozó pedagógusok a prefektúra épülete előtt tiltakoztak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a megszorító intézkedésekkel kapcsolatban.

„Állítsák meg a megszorító intézkedéseket!” – ez volt a tiltakozás vezérfonala, de olyan üzenetek is megjelentek a tüntetők transzparensein mint: „Tiszteletet és megbecsülést az oktatásban dolgozóknak!”, „Nemet mondunk az oktatási intézmények összevonására!”, „Nem fizetünk azért, amit elloptatok!”, „A pártoktól és a gazdagoktól kapjatok pénzt, ne a tanároktól és a nyugdíjasoktól!”

A tüntetés zajos volt, a tanárok vuvuzelákkal (darázskürtökkel) felfegyverkezve gyűltek össze Fehér Megyei Tanács székháza előtt.

„Nem mosolyogva és vigyorogva gyűltünk össze, ahogyan azok, akik vezetnek minket. Azért gyűltünk össze, mert dühösek vagyunk a megszorító intézkedések miatt, amelyeket ez a kormány visszaélésszerűen és erőszakkal hajt végre az egész lakossággal, minden polgárral szemben. Különösen bántó számunkra, hogy ezeket az intézkedéseket a romániai oktatási rendszer alkalmazottaira akarják bevezetni” – nyilatkozta a Független Oktatási Szakszervezetek Szövetsége vezetője, a Nagyenyeden élő Damó Péter, akitől megtudtuk: tiltakozó petíciót nyújtottak be a román kormányhoz a Fehér megyei prefektusi intézményen keresztül, Ilie Bolojan miniszterelnöknek címezve, követelve az oktatásban és a közszférában dolgozókat sújtó megszorító intézkedések megszüntetését.

A dokumentumban a szakszervezet elégedetlenségét fejezi ki a bércsökkentésekkel, az iskolai egységek összevonásával, a tanárok tanóráinak emelésével, a nem tanári állások blokkolásával és az oktatási alkalmazottak bérének csökkentésével kapcsolatban, ezeket az intézkedéseket igazságtalannak és károsnak tartja mind a tanárokra, mind a diákokra, mind a helyi közösségekre nézve.

A szakszervezet felhívja a figyelmet az oktatási rendszer politizálására is, amely az tanfelügyelők és iskolaigazgatók politikai kinevezésén, valamint a szakszervezeti jogok és a munkajog megsértésén keresztül valósul meg. Damó Péter azt állítja, hogy az ilyen gyakorlatok sértik a demokráciát és a jogállamiságot, és a 2025-ös Global Rights Index jelentésre hivatkozik, amely szerint Románaiában aggasztó a helyzet a szakszervezeti jogok tekintetében.

„A Független Oktatási Szakszervezetek Szövetségének tiltakozó akciója semmilyen kapcsolatban nem áll a már létező, szakszervezetek által szervezett egyéb tiltakozó akciókkal, sem a politikai pártok vagy harmadik felek által szervezett egyéb lehetséges tiltakozó akciókkal, amelyektől elhatárolódunk” – nyilatkozta a sajtónak Damó Péter. Az elnök ugyanakkor arra szólította fel az ország tizenegy megyéjének (Bihar, Brăila, Kolozs, Kovászna, Dolj, Hargita, Ilfov, Szilágy, Szatmár, Teleorman és Vrancea) szakszervezeti tagjait, hogy a FSIE égisze alatt, az adott oktatási egységek területén szervezzék meg saját tiltakozó megmozdulásaikat.

A 2014-ben Gyulafehérváron létrejött Független Oktatási Szakszervezetek Szövetsége Románia első és egyetlen rendszerellenes szakszervezeteként határozza meg magát, amely folyamatosan, határozottan és keményen kíván fellépni az Oktatási Minisztériummal, a tanfelügyelőségekkel és az iskolaigazgatóságokkal való korrupt szakszervezeti együttélés ellen, ellentmondva a kormányzók és a hatalom politikai rendszerének, bármi is legyen az.