Az Európai Unió tagállamai nem kérnek a Hargita megyei medvékből
Kivitelezhetetlen Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter elképzelése, hogy Romániából más uniós tagállamokba költöztessenek át medvéket, így csökkentve a túlszaporodott hazai állományt. Ezt az Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóságának vezetője nyilatkozta egy brüsszeli konferencián.
Az Európai Unió vadászegyesületekért és fajmegőrzésért felelős szövetsége (FACE) és az Európai Parlament biodiverzitás, vadászat és halászatért felelős munkacsoportja Brüsszelben tartott kedden értekezletet Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök részvételével, aki a Régiók Bizottsága témában felelős raportőre.
Ma az Európai Unió vadászegyesületekért és fajmegőrzésért felelős szövetsége (FACE) és az Európai Parlament biodiverzitás, vadászat és halászatért felelős munkacsoportjának konferenciáján megerősítették, hogy Brüsszel nem támogatja a romániai medvék áthelyzezését más európai országokba, a probléma megoldása kizárólag Románia feladata. Ennek értelmében Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter javaslata a medvék külföldre történő áthelyezéséről (https://www.agerpres.ro/mediu/2017/09/06/ministrul-mediului-despre-ordinul-de-interventie-la-urs-noi-nu-ucidem-ursi-este-cota-de-interventie-pentru-situatii-extreme-15-52-01) csak egy légből kapott kijelentés és semmilyen valóságalapja nincs. A konferencián előadásomban hangsúlyoztam, hogy a nagyvadak kilövésére vonatkozó kvóta felfüggesztése következtében a romániai helyzet még súlyosabbá vált, a túlszaporulat miatt pedig nem fenntartható a barnamedve kedvező védettségi állapota. Ezzel Románia megszegi a Környezetvédelmi irányelv 14. cikkelyét, amely a populáció, kilövési kvótával történő szabályozását a védett faj megőrzésének eszközeként határozza meg. #LargeCarnivores #co #vadkar
Posted by Borboly Csaba on Tuesday, October 17, 2017
A székelyföldi politikus a konferencián kifejtette, hogy az EU-s környezetvédelmi irányelv 14-es és 16-os cikkelye előírja a vadon élő állatok egészséges populációjának megőrzését a beavatkozási kvóták által. Ezt a módszert az unió tagállamaiban sikeresen alkalmazzák, ahol jóval kisebb a populáció mint Romániában. Ezen kilövési kvóta hiánya miatt többször elhangzott, hogy a populáció genetikai állománya jelentősen romlik, emellett megnő az ember és ragadozók közötti konfliktus. Ez utóbbi, ha nem születik érdemleges lépés az ügyben azt eredményezheti, hogy az emberek saját kézbe vehetik a helyi problémák megoldását, ami orvvadászathoz vezethet.
Svédország 3000-es medve állományra 312 beavatkozást hagyott jóvá, Horvátország 1500 egyedből 110-et emelt ki, Szlovénia 500 medvéből 65-öt emelt ki, Szlovákiában 1000-es állományból 30 beavatkozást hagyott jóvá, Finnország pedig 120 egyed kiemelését határozta meg 1500 medvéből. Ehhez viszonyítva Romániában, ahol hozzávetőleg 7000 egyedről beszélnek 2016-tól eltörölték a beavatkozási kvótát.
Borboly Csaba azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Vidékfejlesztési Alap több prevenciós intézkedést is támogat (úgy mint pásztorkutyák, villanypásztorok beszerzése) viszont Romániában, ellentétben más tagállamokkal, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) ezt nem teszi lehetővé.
Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter elképzelése, miszerint Romániából áthelyeznék más tagállamokba a medvéket, gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Nicola Notaro, az Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóságának vezetője a konferencián elmondta, hogy a medvék más tagállamba történő áthelyezése nem járható út, helyben kell megoldani a problémát.
Borboly Csaba a konferencián azt is kiemelte, hogy itthon a veszélyes egyedekkel szemben történő önvédelem sem tisztázott, egy ilyen esetben ugyanis nagyobb valószínűséggel büntetik meg a személyt mint hogy elismerjék, hogy önvédelemből cselekedett. Ugyanakkor egyes településeken a lakók nem mernek az utcára kimenni – idézte a tanácselnökö Hargita Megye Tanácsa sajtóirodájának közleménye.
_(1)_(2).jpg)
