Fontolóra veszi a minisztérium a humán papillomavírus, közismertebb nevén a HPV- elleni oltáskampány újraindítását, március közepétől hozzáférhetővé válna az oltóanyag – erről nyilatkozott nemrég Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter. Az oltás nem kötelező, a leánygyermekek beoltását külön kérni kell majd a háziorvostól. Az előző oltáskampányt 2008-ban – a szülők egy részének tiltakozása miatt – az akkori kormány leállította. Az oltáskampány felélesztéséről szóló miniszteri kijelentés most újabb vitát indít el a szülők és az egészségügyi szakemberek között.

"Amennyiben az oltóanyagok minőségiek és az állam garantálja, hogy nem járnak számottevő mellékhatással, akkor a beoltott gyermekek szüleinek nem kell tartaniuk az esetleges megbetegedésektől, még a kislányoknak javasolt HPV elleni oltóanyag esetleges mellékhatásaitól sem. De ki vállal garanciát?", vetette fel a kérdést a maszol.ro megkeresésére Tiboldi Bea, a Csíki Anyák Egyesületének alapítója.

A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi szerint a HPV elleni oltás életeket menthet. Ráadásul Románia sajnos a legelőkelőbb helyet foglalja el a HPV fertőzéses esetek számát illetően.

"Ha egy rákos megbetegedést meg lehet előzni, akkor azt meg is kell előzni. Kevés olyan rákos megbetegedés van, amelynek oltással elejét lehet venni, ez pedig olyan, tehát mindent meg kell tenni" - hangsúlyozta az intézményvezető.

A túlzott oltásellenesség mögött az ismerethiány áll. Nem egyedül kellene arról döntsön egy szülő, hogy beoltatja-e a gyermekét, vagy sem. Inkább konzultáljon egy szakemberrel, jelen esetben egy orvossal és annak alapján döntsön. Egy laikus ebben a témában egyedül nem tud dönteni - fogalmazott Tar.

Tiboldi Bea anyuka szerint a döntés előtt álló szülők oltással kapcsolatos kételyeit nyílt fórumokon, mindkét fél érveit meghallgatva lehetne eloszlatni. Mint elmondta, rengeteg hasznos információt megoszthatna a családorvos is, például felvilágosíthatná a szülőket, akkut problémákkal kapcsolatban is, amelyek azonnali megoldást követelnének.

"Ha azt vesszük, hogy a harmadik világban az oltások bevezetése után jelentősen csökkent a gyermekbetegségekből eredő elhalálozás, akkor igen, ott szükséges az oltás, de ne tévesszük szem elől az életmódi sajátosságokat, higiéniai tényezőket, életszínvonalat", fogalmazott a maszol.ro-nak a kétgyermekes családanya.

A HPV elleni oltást Nyugat-Európában már rég bevezették, így ott már statisztikailag is bizonyítható, hogy ezzel az oltóanyaggal nagymértékben vissza lehet szorítani a betegséget – tájékoztatott Tar Gyöngyi. Elmondta, egy vírustörzs négy olyan alfajáról van szó, amely bizonyítottan felelőssé tehető a méhnyakrákért, azaz a méhnyakrák több, mint 90%-a bizonyíthatóan ezen négy vírus valamelyikével történt fertőzés következményeként alakul ki. A szóban forgó vírusok gyaníthatóan több felső emésztőszervi daganatos elváltozásért is felelősek.

Az oltás mellékhatásai ugyanakkor a szakember szerint elhanyagolhatóak. Semmivel nincs több mellékhatása, mint egy közönséges influenza elleni oltásnak. „Bőrpír alakul ki, amely néhány órát tart, legrosszabb esetben 1-2 napot"- magyarázta a maszol.ro-nak Tar Gyöngyi. Hozzátette, hogy az anaflexiás sokkért (fulladásos allergia-tünet - szerk.megj.), amit a legnagyobb előszeretettel hoznak fel a HPV-oltást ellenzők, inkább az oltóanyag gyártása során keletkező melléktermék, vagy a hordozóanyag a felelős. Ennek elkerülésére elvileg elvégezhető volna egy allergiateszt, ám az előfordulási esélye nagyon kicsi.