Többszörös halasztás után a módosított polgári perrendtartási törvénykönyvvel egy időben péntektől érvénybe lép az úgynevezett mediálásról szóló törvény módosítása is, amely a legtöbb per esetében kötelezővé teszik a felek közötti békéltetést.

Bűnvádi perekre – gyilkossági kísérlet, testi bántalmazás, nemi erőszak – nem terjed ki a mediálás lehetősége – tudtuk meg Kerekes Károly marosvásárhelyi ügyvédtől, parlamenti képviselőtől. Ha már megtörtént a feljelentés és a bűnügyi szervek megkezdték a nyomozást, nem lehet szó a békítésről.

Ha azonban a sértett nem tesz feljelentést a rendőrségen, hanem a törvényszékhez fordul, akkor már kötelező a békítési eljárás. A mediálási törvény módosítása miatt a rendőrségi feljelentés az egyetlen védelmi eszköz, ami a különböző erőszakos cselekedetek - például a családon belüli erőszak - áldozatait óvja, az elkövető számára pedig kibúvót jelent.

Kerekes megerősítette: a családon belüli erőszak esetében is érvényes a módosított jogszabály: ha a bántalmazott fél rendőrségi feljelentést tesz és nyomozás indul az ügyben, az a büntetőjog területére tartozik, tehát nem igényel mediálást. Ám ha a sértett fél törvényszékre fordul ügyével, addig nem fogadják tárgyalásra, amíg nem tudja igazolni a békítő tárgyaláson való részvételét.

Emiatt több romániai nagyvárosban – köztük Kolozsváron – is tüntettek február elején a nők jogait védő civil szervezetek. A Kolozsváron utcára vonuló demonstrálók "Az erőszak nem alku tárgya", "Te mennyi pénzért erőszakoltatnád meg magad?", "Az erőszak egyszerű. De csak az erőszaktevőnek" táblákkal álltak ki a Főtérre február elején.

A mediálást a bíróságok tehermentesítése érdekében tették kötelezővé a törvényhozók. Lényege, hogy a vitában levő felek megpróbálják egy harmadik személy, a mediátor segítségével peren kívül megoldani a konfliktusukat. Ha a békítési kísérlet nem eredményes, következhet a pereskedés. A törvénymódosítás alkalmazásakor gondot jelent, hogy mediátorképzés egyelőre magyar nyelven nincs. „Ám természetesen magyarok is elvégezhetik a kurzust. Ha a békítés résztvevőinek erre szükségük van, törvényszéki tolmács áll a rendelkezésükre” – magyarázta Kerekes.

„Ha megvertek, fenyegettek vagy megerőszakoltak, vagy ha a szomszédod megütötte a gyerekedet, nincs helye békülésnek!" – állítja a kolozsvári Sz. Gabriella. Elmesélte, hogy egy rossz szomszédja több ízben is feljelentette a családot, amikor még kicsik voltak a gyerekek és sírtak, zajongtak a lakásban. Mindezt addig, amíg egy alkalommal ő maga jelentette fel szomszédját zaklatás miatt. „Bárhogyan próbáltunk beszélni vele azelőtt, csak veszekedett és fenyegetőzött, a gyerekek rettegtek tőle a folyosón. Aztán amióta feljelentettük, nem velünk kötekedik a házban, hanem másokkal"- magyarázta az asszony.

Statisztikai adatok szerint a romániai családok 45 százalékában a kiskorúak ki vannak téve erőszakos cselekedeteknek, a nők esetében pedig évente közel másfél millió nő esik otthoni erőszak áldozatául, ám csak egy százalékuk fordul a rendőrséghez ügyével. 2011-ben a bírósági ügyeknek 0,8 százaléka tette ki a családon belüli erőszakért perbe hívottak számát.

Tavaly decemberben a parlament elfogadta a 1152/2012-es törvényt, melynek értelmében a 2013-2017 időszakban különös hangsúlyt fektetnek a családon belüli erőszak megelőzésére, a visszatérő esetek nyilvántartására és ideiglenes gondozóegységek létesítésére, első sorban a helyi közigazgatási szervek bevonásával. A szóban forgó jogszabály módszertanában 2014-re tervezik az otthoni környezetben elkövetett erőszak áldozatainak megvédésére kiterjesztett jogi keret szigorítását, a megelőzés népszerűsítését, valamint az erőszakos esetek felmérésének egységesítését is. Ugyanakkor a törvény előírja, hogy 2013-tól iskolai tantárgyként bevezessék az illemtant és az erőszakmentes viselkedés oktatását.