Szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést beemel az alkotmány sáncai mögé a Fidesz az alaptörvény negyedik, hatalmas terjedelmű módosításában. Szűkre szabják a család fogalmát, megerősítik a perek áthelyezésének jogát, betiltják a kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiában, az önkormányzatok pedig jogot kapnak hajléktalan-mentes zónák kijelölésére.

„Esztétikai változtatások"

Minden kormánypárti képviselő aláírta az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslatot, amelyet pénteken késő délután nyújtottak be a parlamentnek. A szokatlanul nagy terjedelmű, 26 oldalas módosító csomag elsősorban reakció az Alkotmánybíróság tavalyi és idén januári döntéseire, de néhány ponton tovább megy ennél, sőt, „esztétikai változtatásokat" is tartalmaz.

A javaslatból kiderül, hogy a kormánypártok nem hajlandók engedni az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül az Alkotmánybíróság által december 28-án kigyomlált szövegekből, ezeket kivétel nélkül beemelik az alaptörvény szövegébe: bekerül többek közt az, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének joga van áthelyezni a pereket, illetve a parlament különbséget tehet a vallási csoportok közt, és egyeseket egyházként ismerhet el. Még az alaptörvény napja, április 25. is megmenekül.

Beszűkített család

Alaptörvényben rögzítik, hogy „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony". Ennek azért van jelentősége, mert az Alkotmánybíróság december 17-én megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit. A taláros testület ugyanis úgy találta, hogy a törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, pedig ez nem következne az alaptörvényből. Ha elfogadják a javaslatot, akkor már alkotmányos lesz, hogy a gyermektelen élettársak, vagy az együtt élő testvérek nem számítanak családnak.

Bár a választási regisztráció ügyét végül is ejtették, a Fidesz abból nem enged, hogy csak a közmédiában legyenek kampányhirdetések. Az Alkotmánybíróság január 4-én semmisítette meg a választási eljárási törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött felülvizsgálatra. A határozat szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos, aránytalan korlátozása, ezért alaptörvény-ellenes az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiában engedélyezi a politikai reklámok közzétételét. A jövőben a korlátozás lehetősége viszont benne lesz majd az alaptörvényben.

„Korlátolt felelősségű" alkotmánybírák

Szintén az Alkotmánybíróság januári döntésére reagál a Fidesz azzal a módosítással, amely szerint a taláros testület csak azokat a rendelkezéseket vizsgálhatná, amelyeket az indítványozó kért, vagy amelyek azokkal „szoros tartalmi összefüggésben" állnak. Ennek jelentőségét az adja, hogy Áder János eredetileg nem kérte a választási regisztráció lényegének felülvizsgálatát, az Alkotmánybíróság mégis megtette és alaptörvény-ellenesnek találta. A jövőben erre nem lesz lehetősége.

Az alkotmánybírák korlátozását jelenti az a rendelkezés is, amely szerint a jövőben nem vehetik figyelembe az alaptörvény hatályba lépése előtt született határozatokat és indoklásukat. Az Alkotmánybíróság eddig egyfajta saját szokásjog alapján dolgozott, sőt, tavaly azt is kimondta, hogy a korábbi határozatok továbbra is használhatók, hacsak az alaptörvény nem rendelkezik teljesen másképpen, mint a régi alkotmány. Ha elfogadják a javaslatot, a bírók csak otthon lapozgathatják a régi határozatokat, de nem hivatkozhatnak rájuk, vagyis elvileg elölről kell kezdeni az alkotmánybíráskodást.

Diákok röghöz kötése

Szintén az Alkotmánybíróság egyik, novemberi döntésére reagálva az alaptörvényben a Fidesz rögzítené, hogy az önkormányzatok feladata szállást biztosítani a hajléktalanoknak, de cserébe rendeletben jogellenessé minősíthetik, ha valaki bizonyos meghatározott közterületen életvitelszerűen tartózkodik. Korábban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint büntethető a közterületen élés. A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok a jövőben hajléktalan-mentes zónákat jelöljenek ki.

Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz a hallgatói szerződés lehetőségét is: a javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok államilag finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg, de annak lényegét már nem lehetne az Alkotmánybíróság előtt megtámadni, nem úgy, mint amikor még csak rendeletben szabályozták azt. A röghöz kötés annak ellenére kerülhet az alaptörvénybe, hogy az Európai Bizottság novemberben konzultációt kezdeményezett Magyarországgal a hallgatói szerződésekről, Brüsszel emellett elsősorban azt vizsgálja, összhangban áll-e az uniós előírásokkal az állami ösztöndíjasok röghöz kötése.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény februárig várt választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra. 2012 óta csak azok a diákok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában, akik aláírják a hallgatói szerződést: a képzés állami finanszírozásáért „cserébe" vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül a képzési idő dupláját Magyarországon „dolgozzák le". Egy hároméves alapszak esetében ez hat év, de egy orvosnak például tizenkét évig kell itthon dolgoznia.

A hallgatói szerződések másik pontja, hogy az egyetemistáknak és főiskolásoknak a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szerezniük a diplomát – ellenkező esetben vissza kell fizetniük képzésük költségeinek a felét.

A termőföldről szóló viták eredményeként bekerül az alaptörvénybe, hogy sarkalatos törvényt kell alkotni a „családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre" vonatkozó szabályokról. Bekerül az alaptörvénybe az országgyűlési őrség is, mint az Országgyűlés elnökének irányítása alatt álló, a parlament biztonságáról gondoskodó fegyveres szerv.