Vitatják az ellenzéki pártok a parlament rendkívüli ülésszakának szabályosságát, ezért alkotmányossági óvást helyezett kilátásba a kedden napirendre tűzött sürgősségi kormányrendeletek ellen.

A szeptemberig nyári vakációját töltő parlament összehívása azért vált szükségessé, mert a szociálliberális kormány egy sor sürgősségi rendeletet hozott pénteken, amelyek csak akkor léphetnek hatályba, ha azok megerősítését öt napon belül a parlament illetékes háza is napirendre tűzi. A képviselőház házbizottságának keddi ülése azonban határozatképtelennek bizonyult, ezért az ülést bojkottáló ellenzéki képviselők a ház kedd délután megtartott plenáris ülését és az ott hozott határozatokat is szabálytalannak nevezték.

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) házelnök, a nagyobbik kormánypárt vezetője „csúfot űzött” a parlamentből azzal, hogy miután rendkívüli ülésszakot hirdetett, hatáskörét átruházta egyik helyettesére, és szabadságra ment.

A PNL és a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette: jogértelmezésük szerint - a házbizottsági összehívó híján - a parlament nem ült össze rendkívüli ülésszakra, tehát a kormány sürgősségi rendeletei sem léphetnek hatályba.  Ha mégis megjelentetik azokat a közlönyben, alkotmányos óvást emelnek ellenük - figyelmeztetett az ellenzék.

Kedden a szenátus is összeült. A délutáni plenáris ülést, amelyen 58 szenátor jelent meg 136-ból, határozatképtelenség miatt elnapolták, de az azt megelőző házbizottsági ülés szabályosságát is megkérdőjelezte az ellenzék. A házbizottság ülésén ugyanis a kormánykoalíció csak Adrian Tutuianu védelmi miniszter, volt szenátusi titkár jelenlétével tudta biztosítani a határozatképességet, akinek kormánytagsága összeférhetetlen a házbizottsági tisztséggel, és valamelyikről az ellenzék szerint le kellett volna mondania.

A kormánytöbbség  a parlament mindkét házában szakbizottsági véleményezést kért a múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendeletekről, a rendes parlamenti ülésszak megkezdését adva meg határidőként.

Az alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben veheti át a parlamenttől a jogalkotási hatáskört. Az azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeleteket a törvényhozás utólag vitatja meg, és adott esetben megerősítheti, módosíthatja, vagy hatálytalaníthatja azokat. A kormány a parlament összehívása nélkül nem léptethet életbe sürgősségi rendeletet.