A „kényes témákkal” is szembesítik majd Székelyföldön Klaus Johannis államfőt
Nem akarják kerülni a kényes témákat a székelyföldi önkormányzati vezetők az államfővel tervezett keddi, csíkszeredai találkozón. A Maszol által kérdezett Kovászna és a Hargita megyei elöljárók elmondták, hogy melyek azok a magyar közösséget foglalkoztató legfontosabb problémák, amelyeket mindenképp felvetnek Klaus Johannisnak.
Az államfő székelyföldi hivatalos látogatásának első programpontja a csíkszeredai megyeházán lesz, ahol délelőtt 10 órától egy vitán vesz részt a Hargita és Kovászna megyei tanács vezetői, valamint a székelyföldi települések polgármestereinek és alpolgármestereinek a jelenlétében. A vita a Következetesség és átláthatóság – a jó gyakorlat példái Hargita és Kovászna megyében címet viseli.
Hargita megyében ellátogat Csíkszentkirályon a Hargita Gyöngye ásványvízpalackozó-üzembe is, Csíksomlyón a kegytemplomba, szintén Csíksomlyón a Szent István Otthon udvarára. Onnan továbbutazik Sepsiszentgyörgyre, ahol a megyeitanács-elnökkel, valamint a négy megyei jogú város elöljáróival találkozik és megbeszélést folytat.
"Van törlesztenivalója a magyar közösség felé"
Megkerestük a székelyföldi elöljárókat azzal a kérdéssel, hogy milyen témákat vetnének fel az államfővel való találkozás alkalmával. Mi az, amire mindenképp felhívnák a figyelmét, és amire megoldást várnak.
Elöljáróban Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, Kelemen Hunor és az államfő körülbelül fél évvel ezelőtt egyeztetett először azzal kapcsolatban, hogy Klaus Johannis Székelyföldre szeretne látogatni. Akkor az RMDSZ elnöke azt javasolta, hogy március 15-én keresse fel a régiót. „Sajnos ehhez képest – egyébként egyetlen román államfőként az elmúlt 27 évben – még üzenetet sem küldött a mi nemzeti ünnepünk alkalmából” – mondta Tamás Sándor.
Megjegyezte: korábban egyetlen államelnök sem járt hivatalos úton Székelyföldön. „Ismereteim szerint Ion Iliescu egyszer sem járt hivatalos úton nálunk. Emil Constantinescu egyetlen alkalommal volt Kézdivásárhelyen. Traian Băsescu pedig sokszor felkereste a térséget, de ezek mindig szabadidős látogatások voltak” – részletezte.
A politikus emlékeztetett: az államfő már korábban elkezdte az országjárását, moldvai megyéket keresett fel, és most a két magyar többségű megye is sorra kerül. „Ez az első alkalom, amikor a két megye meglátogatásának a programja hangsúlyosan össze van kapcsolva. Nyilván azért, mert ez az a két megye, amelyikben magyar többség van” – magyarázta.
Tamás Sándor felidézte azt is, hogy Klaus Johannist korábban nagy szimpátiával várták a székelyföldiek, hiszen megelőzve Szeben megyét is, országos szinten Hargita és Kovászna megyében kapta a legnagyobb arányú szavazatot 2014-ben, az államelnöki választás második fordulójában.
„Hittünk benne. Aztán ez a várakozás alább hagyott. Egyrészt mert elfelejtette a székelyeket az államelnök. Legalábbis azt hittük. Aztán olvastuk, hogy mégsem felejtett el, de olyan furcsán nyilatkozott rólunk, hogy csak kapkodtuk a fejünk. Brüsszelben elmondta, hogy Romániában már rég példaértékű módon meg van oldva a kisebbségi kérdés. Olyan szépen beszélt, hogy mi itthon azt hittük nem is egy országban élünk Klaus Johanisszal. Máskor meg csúnyán beszélt rólunk. Éppen amikor elkezdte szervezni az államelnöki hivatal a székelyföldi hivatalos látogatást” – mondta Tamás Sándor, utalva arra, amikor Klaus Johannis Berlinben – szerinte teljesen fölöslegesen és a témától eltérően – azt bizonygatta, hogy nem lesz etnikai alapú területi autonómia Romániában.
A háromszéki tanácselnök leszögezte: a székelyföldi közösség nem etnikai alapú területi autonómiát akar, hanem békében és jólétben élni a szülőföldjén. Ennek pedig egyetlen garanciája egy olyan típusú területi autonómia, mint amilyen az Európai Unión belül van, például Dél-Tirolban.
Ami a csíkszeredai találkozót illeti: Tamás Sándor szerint a valós problémákról fognak beszélni Klaus Johanisnak a székelyföldi önkormányzati vezetők, aki tájékoztatni fogják az államfőt mindarról, amit Székelyföld és Románia jövőjéről gondolnak. „Van néhány kérdés, amit határozottan másként látunk, és ezekben a kérdésekben szeretnénk nyomatékosítani az álláspontunkat” – magyarázta.
Ezek a kérdések a tanácselnök szerint a következők: az anyanyelv- és szimbólumhasználat korlátozása, a csíksomlyói búcsú az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felkerülésének elgáncsolása, az államelnöknek az államelnöknek a magyar közösséggel kapcsolatos kijelentései.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere véleménye szerint Klaus Johannisnak még 2015 elején el kellett volna látogatnia a Székelyföldre. „Meg kellett volna mutatnia, hogy fontos számára a kisebbségi szász közösséghez való tartozás, ehelyett románabb akart lenni a románoknál. Sok olyan gesztusa volt, amellyel a magyar közösséget sértette, például az, hogy elvette Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga kitüntetést, vagy az, hogy soha nem üzent a magyaroknak március 15. alkalmából. Ez az elmúlt két és fél év egyelőre csalódás volt számunkra, úgyhogy erre a látogatásra egyfajta nulladik pillanatként is tekinthetünk, amelyet követően másként kellene viszonyulnia hozzánk” – fogalmazott a háromszéki megyeszékhely polgármestere.
Antal Árpád mérsékelt optimizmussal készül a találkozóra, amit inkább realizmusnak nevezne, hiszen Johannisszal kapcsolatban ez utóbbi már optimizmussal ér fel – tette hozzá.
Hargita megyében a helyi sajátosságokat mutatják meg
Hargita megyében vasárnap külön egyeztetetnek a megyei tanács és a polgármesteri hivatalok vezetői arról, hogy konkrétan mely témákra fektessék a hangsúlyt az elnökkel folytatott találkozón. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke az mondta, hogy a három székely megye legfontosabb gondjait igyekeznek felvetni az államfőnek.
„Ami a sajátos kisebbségi létből adódik, elsősorban azokat a problémákat vázoljuk fel. Egyeztetünk az RMDSZ vezetőségével is, és tisztázzuk a témaköröket. Hargita megyében kiemelten fontosnak tartjuk beszélni az aktuális gondokról. Nagyon jónak tartom a székelytermék-mozgalom bemutatását, amely pozitív példa arra, hogy sok helyi, kis- és családi vállalkozás meg tud maradni és erősödni" – magyarázta.
A politikus szerint arról is kívánnak beszélni az államfővel, hogy a csíksomlyói búcsú is az UNESCO-világörökség része legyen. "Bízom benne, hogy ebben a témakörben pártfogóként fog megszólalni" – tette hozzá. Tájékoztatása szerint a megye sajátos gazdasági és társadalmi helyzetéről is szó lesz, ezért látogatnak el a Hargita Gyöngye palackozójába.
"Bízom benne, hogy a néhány órás látogatás alatt további sajátos gondolatokat is el tudunk mondani, akár a most aktuális medvekérdésről, hogy az emberi életet mennyire védi meg a román állam. Számítunk rá, hogy az államelnöki hivatal meghívja a parlamenti képviselőinket is” – nyilatkozta a Maszolnak Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere a háromszéki elöljárók által is említett szimbólumhasználat problematikáján túl további, főként a közigazgatásban tapasztalt gondokra is felhívná az államfő figyelmét. Az iskolaváros polgármestere nehezményezi a közbeszerzési eljárások során tapasztalt gondokat, a procedúrák sokaságát, amelyek nehezítik és időben is eltolják a beruházások elkezdését. A közbeszerzési szabályok, amelyek értelmében egy-egy ajánlattevő („akár bosszúból is”) egy fellebbezéssel megteheti, hogy hónapokkal eltolódjon a munkálatok kezdete.
„A sokszor és sokat változó törvények, módosítások, ami olykor már követhetetlen, főként, amikor nem található egyértelmű alkalmazási útmutató, (metodologie de aplicare) egy-egy kormányrendelet vagy törvény mellett. Csak találgatni lehet, hogy mit hogyan kell alkalmazni és rengeteg féleképpen lehet értelmezni egy-egy törvényt” – közölte kérdésünkre a polgármester.