Az építkezés évszázada áll a magyar közösség mögött, de az elmúlt esztendő is az újrakezdésről szólt, mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton, a felvidéki V. Martosi Szabadegyetemen megszervezett Kárpát-medencei körkép című nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.

„Talpon kell maradni, ez száz esztendeje így van Erdélyben, és ez most is így kell legyen, amikor közösségünk identitásának megőrzéséről, újrateremtéséről van szó. Talpon kell maradni gazdasági, szociális, társadalmi értelemben is, mert senkinek nem lehet az a célja, hogy magyarként szegényebb legyen, mint a szász vagy a sváb, a román, a szerb vagy az ukrán szomszédja” – hangsúlyozta.Az RMDSZ elnöke a résztvevőkkel ismertette a múlt év decemberi parlamenti választások eredményeit, amelynek köszönhetően a magyar közösség – a 2008-as és 2012-es választásokat követően – újra arányos képviseletet tudhat magának a parlamentben: „megnőtt a frakciónk olyan körülmények között is, hogy csökkent a parlament létszáma. Harminc parlamenti képviselővel és szenátorral vagyunk jelenleg jelen a törvényhozásban. Ezért hihetetlenül sokat kellett dolgozni. Nemcsak a választási esztendőben, de előtte is a közösségépítésre kellett fektetni a hangsúlyt.”

Kelemen Hunor határozott meggyőződése, hogy egy kisebbségi politikus számára a vég kezdetével egyenértékű az, ha elhiszi, neki csak a politikával kell foglalkoznia: ha a közösségépítést nem vállalja fel – a gazdaságfejlesztést, a szociális kérdéseket, de minden mást is beleértve, ami a közösség számára fontos –, előbb-utóbb elveszti a politikájához szükséges hátországot.

„2016-ban olyan lépést tettünk, amelyre az elmúlt 26 esztendőben nem volt példa: azt mondtuk, össze kell fognunk, hiszen a magyar emberek ezt várják el tőlünk. A Szövetség listáját megnyitottuk, a Magyar Polgári Párt élt is ezzel a lehetőséggel.”

Az RMDSZ 6,5 százaléka ma sok mindenre elegendő, a parlamenti együttműködési megállapodásnak is valós eredményei vannak: bővítették a nyelvi jogokat az egészségügy és a szociális intézmények területén, bevezették a differenciált kis érettségit és érettségit, megoldották a történelmi magyar egyházak lelkészképzőinek állami finanszírozását, elhárítottak minden akadályt a kisebbségi pedagógusképző központ létrehozása elől.

„A kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködés azért fontos – és ezt látni kell –, mert a hat és fél százalékhoz, bármilyen törvényről is legyen szó, mindig hozzá kell tenni a maradék negyvennégyet, hogy sikereket érhessünk el” – tette hozzá Kelemen Hunor.

A kormánykoalícióval folytatott tárgyalásokat követő hatalmas magyarellenes vitáról – amikor is a nyelvi jogok bővítését, a kisebbségi törvény elfogadását, március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását kérte az Szövetség – elmondta: ezt nem érdemelte meg a közösség.

„Közel száz esztendeje a nagy egyesülést követően még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenek bennünket, magyarokat. A románok egy része még mindig attól fél, hogy elvesszük Erdélyt. Különösen a hírszerezési jelentések próbálják a román politikusokat meggyőzni arról, hogy a magyarok száz éve nem akarnak egyebet Erdély elszakításánál. Mi minden egyes alkalommal elmondjuk, hogy erről szó sincs. Minden, amit megfogalmazunk – a kulturális és regionális autonómiát is beleértve –, a román alkotmányosság között tesszük, mindent, amit elvárunk, az európai uniós gyakorlat figyelembe vételével várunk el” – nyomatékosított Kelemen Hunor.

A következő időszak legnagyobb kihívásának tekinti egy olyan párbeszéd elindítását, amellyel meg tudják győzni a többségi nemzetet és annak véleményformálóit arról, hogy ahogyan a magyarok az elmúlt ezer és száz esztendőben is értéket alkottak, úgy gazdagítják ma is Romániát.

Az erős bizalom jellemzi azokat a társadalmakat, amelyeknek jók a gazdasági mutatói. Romániában ma az egyik legnagyobb probléma a bizalom hiánya, a többség és kisebbség között is – részletezte a szövetségi elnök. „Ma nem adottak annak a feltételei, hogy kormányra lépjünk, és úgy véljük, hogy a következő esztendőben ennek politikai feltételeit nem is lehet megteremteni. Viszont nekünk mindig élni kell a lehetőséggel – a kormányválsághoz hasonló esetekben is –, hogy előrelépjen a magyarok jogainak bővítése érdekében” – összegzett Kelemen Hunor.

A fórumon részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.